Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

Szervezeti és Működési Szabályzat

A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (a továbbiakban: KSZSZ) önkéntes és demokratikus társuláson alapuló, önálló érdekképviseleti és önsegélyező szervezet, amely alapszabályában rögzíti céljait. Szervezési feladatainak irányítására elnökséget hoz létre. Az elnökség a KSZSZ irányító, döntés-előkészítő és - a hatáskörébe utalt ügyekben - döntéshozó szerve, amely tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ) meghatározottak szerint végzi.

I.
Az elnökség székhelye és összetétele

1.    Az elnökség székhelye: Budapest, V. ker. Deák Ferenc u. 23. A helyiségeket és a hozzájuk tartozó infrastruktúrát az ADOSZT-al kötött megegyezés alapján használja.

2.    Az elnökség tagjait az alapszabályban foglaltaknak megfelelően a szövetségi tanács négy évre választja, illetve delegálás esetén megerősíti. Az elnökség tagja a KSZSZ elnöke, alelnökei, továbbá a KSZSZ Nyugdíjügyi Tanács elnöke. Ülésein tanácskozási joggal részt vesz a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: PEB) elnöke és a KSZSZ irodavezetője.

II.
Az elnökség feladatai

3.    Az elnökség a KSZSZ tevékenységét a KSZSZ kongresszusa által elfogadott programjának és a szövetségi tanács határozatainak megfelelően, annak felelősen szervezi és irányítja.

4.    Hatáskörébe tartozik minden olyan kérdésben való döntés, amelyet az alapszabály nem utal kizárólagos jelleggel a kongresszus vagy a szövetségi tanács hatáskörébe.

5.    Jogosult a KSZSZ-t képviselni, nevében megállapodást kötni, a KSZSZ vagyona terhére kötelezettséget vállalni.

6.    A tagszervezetek kezdeményezésére, vagy ha azt a szakszervezeti érdek egységes képviselete szükségessé teszi, saját döntése alapján részt vesz a tagszervezeti érdekképviseleti ügyek megtárgyalásában, a megállapodások megkötésében.

7.    A kongresszus és a szövetségi tanács határozatainak végrehajtására feladatokat határoz meg, érdekképviseleti jelentőséggel bíró ügyekben ajánlhatja a követendő szakszervezeti magatartást.

8.    Gondoskodik a kongresszus és a szövetségi tanács üléseinek előkészítéséről és lebonyolításáról.

9.    Állást foglal és megállapodik az alapszabályban foglaltak szerint a tagszervezetek tagsági körébe tartozók élet- és munkakörülményeit, a foglalkozási viszonyokat érintő intézkedésekről és jogszabályokról, szükség esetén részt vesz azok előkészítésében.

10. Szükség szerint és lehetőségei arányában szervezi a szakszervezeti tisztségviselők felkészítését, a tagok tájékoztatását, a tagszervezetek közötti információáramlást, a szakszervezeti hagyományok ápolását.

11. Előkészíti más szakszervezetekkel és társadalmi szervezetekkel érdekképviseleti ügyekben a szövetségi, együttműködési kapcsolat létesítését, megállapodás megkötését.

12. Nyilvántartást vezet a tagszervezetekről, a megalakításukról és a megszüntetésükről hozott döntések alapján.

13. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tagszervezetek tevékenységét

14. Meghatározott feladatok elvégzésére, vagy a szakszervezeti munka egyes területeinek szervezésére munkabizottságot hozhat létre a tagjaiból. A munkabizottság munkájába a tagszervezetek bármely tagját bevonhatja, vagy szakértőt vehet igénybe.

15. Elősegíti a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: PEB) munkáját, biztosítja működésének adminisztratív, anyagi és technikai feltételeit. A PEB megüresedett helyeire a szövetségi tanácsnak javaslatot tesz.

16. Az elnökség a gazdasági ügyrendben meghatározottak szerint szervezi és felügyeli a KSZSZ gazdálkodását. Éves költségvetést és beszámolót készít. Felelős a költségvetésben meghatározottak betartásáért, a jogszerű gazdálkodásért.

III.
Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei

17. Az elnökség tagjai választott tisztségükhöz méltóan, legjobb tudásuk szerint, a szakszervezeti érdek szem előtt tartásával vesznek részt a testület munkájában. Tevékenységüket az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös bizalom és segítő szándék, a szolidaritás jellemzi. Kötelesek a határozatok végrehajtásában közreműködni, azt nem akadályozhatják meg, egyet nem értés esetén különvéleményüket bármely fórumon kifejthetik.

18. Az elnökség tagjai részt vesznek a határozatok előkészítésében, a munkáltatóktól vagy más szervezetektől érkezett megkeresések véleményezésében. Számukra az irodavezető és a titkárság munkatársai a tisztség ellátásához szükséges információkat kötelesek megadni.

19. A szövetségi tanács az alapszabályba, illetve az SZMSZ-be ütköző magatartást tanúsító, vagy a szövetség érdekeit súlyosan veszélyeztető elnökségi tagot (tagokat) visszahívhatja. A visszahívás kezdeményezésére írásban jogosult a PEB, az elnökség, illetve a szövetségi tanács tagságának egyharmada. Ha a kezdeményező nem az elnökség, akkor előzetesen be kell kérni az elnökség állásfoglalását a visszahívásról és csak ezt követően kerülhet az megtárgyalásra a szövetségi tanács elé.

20. Az elnökség tagja tisztségéről a szövetségi tanács ülésén lemondhat. Az új tisztségviselő megválasztása a szövetségi tanács hatásköre.

Az elnök

21. A KSZSZ hivatalos (személyes) képviseletére alapszabály szerint jogosult választott tisztségviselő, aki irányítja és koordinálja a szövetség irodájának, és az irodavezetőnek a tevékenységét. Az elnökség munkaszervezetében dolgozókkal kapcsolatban munkaviszonyukat érintő valamennyi ügyben gyakorolja a más kizárólagos hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jogokat.

22. Az elnökség, illetve a szövetségi tanács felhatalmazása alapján kötelezettségeket vállalhat, jogokat érvényesíthet. Képviseleti és tájékoztatási tevékenysége minden szintre, a sajtó szerveire és a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjed. Ezen tevékenységéért az elnökségnek és a szövetségi tanácsnak felelősséggel tartozik.

23. Halaszthatatlan ügyekben az elnökség két ülése között állást foglalhat és dönthet. Állásfoglalásáról és döntéséről utólagos jóváhagyást kérve az elnökség előtt köteles beszámolni.

24. Egy személyben felelős a szövetség gazdálkodásának jogszerűségéért, az éves költségvetés végrehajtásáért.

25. A KSZSZ központi rendelkezésű pénzeszközeire vonatkozóan, az álló- és fogyóeszközök, alapok felhasználásánál, igénybevételénél az aláírási jogosultság szerint 1 000 000 forint értékhatárig utalványozási joga van. Az ezt meghaladó összegű kifizetésekhez az elnökség előzetes hozzájárulása kell.

26. Előkészítteti az elnökség és a szövetségi tanács üléseit, és általános esetben nyolc nappal előtte a testület tagjainak rendelkezésére bocsátja a szükséges és az általuk igényelt anyagokat, dokumentumokat. Tájékoztatást ad a rendes és rendkívüli ülések pontos idejéről, napirendjéről, utólag megküldi az ülések emlékeztetőit.

27. A KSZSZ elnökének feladata az elnökség által meghatározott napirend alapján a meghívók elkészíttetése és a szövetségi tanács tagjainak a megküldése, az elnökség üléseinek levezetése.

28. Tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnökségnek.

IV.
A KSZSZ tisztségviselőinek feladata és jogköre

  29. Az elnököt és az alelnököket a kongresszus választja meg. Megbízatásuk négy évig, a következő választásig tart.

30. Az elnök és az alelnökök segítik a KSZSZ programjában foglaltak megvalósulását.

31. Feladatuk továbbá az alapszabály által a szövetségi tanács hatáskörébe utalt jogosultságoknak érvényt szerezni, a szövetségi tanács döntéseinek előkészítésében eljárni. Tevékenységükről rendszeresen tájékoztatják az elnökséget és beszámolnak a szövetségi tanács ülésein.

32. A szövetség elnöke és alelnökei meghívás alapján a tagszervezetek bármely szervezetének, vagy testületének értekezletén tanácskozási joggal részt vehetnek.

V.
Az elnökség üléseinek rendje

33. Az elnökség testületként működik, ülésein határozatait egyszerű többséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Az érvényes szavazást követően a szavazólapokat 30 nap őrzési időt követően meg kell semmisíteni.

34. Az elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az ülés összehívásáról a tervezett napirend megjelölésével az elnök gondoskodik.

35. Az elnökség félévenként munkatervet készít, amely tartalmazza az ülések várható időpontját és napirendjét is.

36. Az elnökség üléseiről a tagokat úgy kell értesíteni, hogy az írásos előterjesztés megküldésével, a forrás megjelölésével, vagy a helyszínen történő tanulmányozással a napirend témájából felkészülhessenek.

37. Az elnökség üléseit az elnök, vagy valamelyik alelnök vezeti, gondoskodik az emlékeztető - szükséges esetekben jegyzőkönyv - elkészíttetéséről, a tagszervezeteknek tájékoztató kiküldéséről.

38. Az elnökségi ülés emlékeztetőjének tartalmaznia kell az ülésen résztvevők létszámát, a határozatképességre vonatkozó megállapításokat, a hozzászólások lényegét, a határozatok tartalmát, a szavazás eredményét. Csatolni kell az írásos előterjesztéseket is.

39. Az emlékeztetőt - kivéve, ha az állam-, vagy szolgálati titkot tartalmaz -, az ülésekről készült tájékoztatót a tagszervezetek bármely tagja a KSZSZ irodájában tanulmányozhatja. Az emlékeztetőt másolatban megkapják az elnökség és a szövetségi tanács tagjai.

40. A munkaterven kívüli napirendi pontra az ülés előtt legalább öt nappal, az ok megjelölésével az elnökség bármely tagja javaslatot tehet. Indokolt esetben az ülésen is tehető javaslat napirendi pontra, melynek előkészítéséért a javaslattevő a felelős, aki köteles döntési javaslatát is ismertetni a vita megkezdése előtt.

41. A határozathozatal során kisebbségben maradt elnökségi tag kérésére külön-véleményét az emlékeztetőben fel kell tüntetni.

42. Az elnökség határozatainak eredményes végrehajtásáért valamennyi elnökségi tag köteles a tőle elvárhatót megtenni. A végrehajtás megszervezéséért, az elnök és az alelnökök személyesen is felelősek.

VI.
Az irodavezető feladatai

43. Közvetlenül irányítja a szövetségi irodát, az iroda munkatársainak munkáját.

44. Közvetlen kapcsolatot tart a tagszervezetekkel.

45. Biztosítja a kétoldalú információáramlást, figyelemmel kíséri és segíti a tagszervezetek munkáját, továbbítja problémáikat.

46. Szervezi az elnökség és a szövetségi tanács határozatainak végrehajtását.

47. Munkáját közvetlenül az elnök irányításával és a testületi döntéseknek megfelelően végzi.

48. Az aláírási jogosultság szerint utalványozási joga van.

49. Irányítja az iroda általános adminisztrációját, a szabadságolások és betegállományok nyilvántartását, az irodai munkához szükséges felszerelések, eszközök beszerzését.

VII.
Az iroda munkatársainak jogai és kötelezettségei

50. Az elnökség a szakszervezeti munka, illetve az ügyvitel szervezése, biztosítása érdekében a választott tisztségviselőkön kívül a szövetség anyagi lehetőségeihez mérten másokkal munkaviszonyt, vagy meghatározott feladatok elvégzésére megbízásos jogviszonyt létesíthet. A munkaszerződés, illetve a megállapodás megkötésére, módosítására és felmondására az elnök jogosult. Az elnök e jogkörben hozott döntése elleni panaszt az elnökség bírálja el.

51. Az elnökség a munkájának megszervezéséhez, feladatainak ellátásához irodát tart fenn. Az iroda munkatársai a szövetség alkalmazottai. Az iroda munkatársainak feladatkörét munkaköri leírás szabályozza.

52. A megbízásos jogviszonyban lévők és a szövetség alkalmazottai megbízásuk, illetve munkaviszonyuk megszüntetését megelőzően kötelesek feladataikkal elszámolni, a tevékenységük során keletkezett iratokat, részükre elszámolási kötelezettséggel kiadott anyagokat átadni. Ha az átadás-átvétel a jogviszony megszüntetéséig nem hajtható végre, akkor a végrehajtás érdekében a megbízással tevékenykedők esetén a szerződés a feladat, a tisztség megszüntetését követően - az elnökség döntése alapján - az átadás-átvétel idejére, de legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható.

VIII.
Az ügy- és iratkezelés rendje

53. Az irodán iktatókönyvet kell alkalmazni a keletkezett iratok, a beérkező és a kimenő levelezés nyilvántartásának és áttekinthetőségének biztosítása céljából. Az iktatókönyv mindig csak egy naptári évre alkalmazható.

54. A számozott iktatókönyvben naprakészen vezetni kell a beérkező iratokat, a rövid tartalmi kivonat, a név, illetőleg a szervezet megnevezése, dátum, valamint a beérkező és továbbítandó anyag lapszámának feltüntetésével, továbbá, hogy ügyintézésre hová, kihez került.

55. Külön alszámon kell iktatni és nyilvántartani a következő témájú iratokat:

.         jegyzőkönyvek, határozatok,

.         létszám nyilvántartások,

.         munkáltatói szervek intézkedései,

.         véleményezések,

.         tagsági tájékoztatók,

.         pénzügyi levelezés,

.         munkabizottsági iratok,

.         általános levelezés,

.         titkos irattár.

56. A peres ügyekkel kapcsolatos iratok külön kerülnek iktatásra.

57. Az iratokat hozzáférhetően, de elkülönítetten, kívülről jól láthatóan megjelölt tartóban kell tárolni, biztosítva ezzel az ügyviteli alkalmazott távollétében is a visszakeresést, az ügyviteli munka folyamatosságát.

58. A titkos belső irattárat zárt szekrényben kell tárolni, ahhoz hozzáférés csak a meghatározott személyek részére biztosítható.

59. Öt évre visszamenőleg hozzáférhetően tárolni kell az iktatókönyveket, majd ezt követően zárt helyen, a selejtezési határidő feltüntetésével kell elhelyezni.

60. A beérkező, illetve kimenő minősített anyagokat irattári számmal az előzőekben meghatározott módon el kell látni, a selejtezési határidőt a vezetőnek meg kell határozni, és aláírásával fel kell vezetni az anyagra, vagy az anyagkísérő (előadói) ívre.

61. Határidős anyagok esetén az iktatókönyvben eltérő, külön jelzést kell alkalmazni. A határidők számontartásáról, illetve a rendszeres konkrét határidőkhöz kötött adatszolgáltatások megtörténtéről az ügykezeléssel megbízott munkatárs köteles gondoskodni.

62. Az elnökség határozhat úgy, hogy a fentieken túlmenően külön iratkezelési szabályzat készüljön.

63. A szövetség ügy- és iratkezelési rendjének betartásáért az elnök a felelős.

IX.
A KSZSZ gazdálkodása

64. A KSZSZ gazdálkodásának szabályait a Gazdasági Ügyrend tartalmazza.

65. A Gazdasági Ügyrendet az elnökség készíti el és a szövetségi tanács fogadja el.

66. A Gazdasági Ügyrend szabályozza a bevételek felhasználásának rendjét.

67. A Gazdasági Ügyrend szabályozza az utalványozás és kötelezettségvállalás rendjét, rendelkezik az eszköznyilvántartás és leltározás szabályairól.

68. A Gazdasági Ügyrend meghatározza a szociális támogatás, segélyezés elveit.

69. Az elnökség - a munkatervében meghatározottak szerint - éves költségvetést és beszámolót készít és a szövetségi tanács elé terjeszti.

X.
Általános rendelkezések

70. A Szervezeti és Működési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a hatályos törvények az irányadók.

71. A KSZSZ módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) a szövetségi tanács 2005. április 13-i ülésén elfogadta.

72. A módosított SZMSZ az elfogadásának napján lép hatályba, rendelkezéseit hatálybalépése napjától kell alkalmazni.

73. A Szervezeti és Működési Szabályzat 12 oldalból áll, hitelességét igazoljuk.