A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a Kormány és az érintett szakszervezetek, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek csatlakozása figyelembevételével a következő Megállapodást kötik:

 

1. A központi és területi államigazgatási szerv (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv), a települési és területi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) köztisztviselője, ügykezelője, fizikai alkalmazottja (továbbiakban együtt: köztisztviselő) a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényben biztosított sztrájkjogát az e Megállapodásban foglalt sajátos szabályok mellett gyakorolhatja. A közszolgálati jogviszony létét alapvetően érintő munkáltatói jogkört (pl. kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása) gyakorló köztisztviselő számára tilos a sztrájk. A Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

2. A sztrájk kezdeményezésének joga a Megállapodást aláíró, valamint a Megállapodáshoz csatlakozó szakszervezeteket, továbbá azok munkahelyi szervezeteit illeti meg. A kezdeményezés feltétele a szakszervezet erre felhatalmazott képviselőjének nyilatkozata arról, hogy a szakszervezet a sztrájk kezdeményezésére rendelkezik a köztisztviselők többségének felhatalmazásával. Ha a Megállapodást aláíró bármelyik fél ezt vitatja, akkor a szakszervezet az erre vonatkozó dokumentumokat köteles a munkaügyi bíróság részére átadni.

 

3. A sztrájk a közigazgatási szerv és az önkormányzat köztisztviselőinek gazdasági és szociális érdekei érvényesítése céljából kezdeményezhető. Szolidaritási sztrájk a közigazgatási szervek köztisztviselői gazdasági és szociális érdekei érvényesítésén kívül nem kezdeményezhető.

 

4. A sztrájkot megelőző egyeztető eljárást először annál a szervnél kell lefolytatni, ahol a sztrájkot kezdeményezték. A helyi egyeztető eljárást, a kezdeményezést követő három napon belül meg kell kezdeni.  Közigazgatási szerv esetében, ha a tárgyalások a megkezdésüktől számított hét munkanapon belül nem vezetnek eredményre, a felek illetékes miniszteri szintű (továbbiakban: miniszteri szintű) egyeztetést kezdeményeznek. A helyi egyeztető eljárás időtartama - ha megegyezés nem remélhető - a felek egyetértése esetén lerövidíthető.

 

5. A miniszteri szintű egyeztetést a kezdeményezést követő három munkanapon belül meg kell kezdeni. Az egyeztetést a sztrájkot kezdeményező szakszervezet és legmagasabb szintű szervének képviselői, valamint a sztrájk-követelésben érintett közigazgatási szerv és a miniszter által kijelölt képviselők között kell lefolytatni. Az egyeztetésben résztvevő ellenérdekű feleknek törekedni kell a megegyezés mielőbbi létrehozására.

 

6. A sztrájk akkor kezdhető meg, ha a vitatott kérdésekben a közigazgatási szerv esetében a miniszter szintű, önkormányzat esetében pedig a helyi egyeztető eljárás - a kezdeményezéstől számított kilenc munkanapon belül - nem vezet eredményre. A sztrájk ideje alatt a felek az egyeztetést tovább folytatják a vitás kérdés rendezése érdekében.

 

7. A munkabeszüntetés az ügyfeleket nem akadályozhatja meg a halaszthatatlan ügyeik elintézésében. A sztrájk nem akadályozhatja országos és helyi választás, népszavazás lebonyolítását, nem veszélyeztetheti az ország honvédelmi, katasztrófavédelmi feladatainak ellátását, nem hiúsíthatja meg az Országgyűlés, a Kormány és az önkormányzati képviselő-testület, illetve a közgyűlés jelentős társadalmi kihatású döntéseinek teljesítését. A halaszthatatlan ügyek és az ellátásukhoz szükséges feltételek, továbbá a jelentős társadalmi kihatású döntések körének meghatározása a sztrájkot megelőző egyeztető eljárás tárgyát képezik.

 

8. A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását a Megállapodást aláíró bármelyik fél kérheti a munkaügyi bíróságtól. A munkaügyi bíróság döntéséig a köztisztviselők munkaköri kötelezettségüknek eleget tesznek.

 

9. Több önkormányzat azonos feladatot ellátó köztisztviselője, azonos követelése érdekében a 2. pontban meghatározott szakszervezet egyeztetést kezdeményezhet. Az egyeztetési és a sztrájk eljárásra a Megállapodás 5., 6., 7., és 8. pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az illetékes miniszter ebben az eljárásban felkérésre közvetítő szerepet tölt be. A szakszervezet az egyeztető eljárásban az országos önkormányzati érdekszövetségeket is bevonhatja.

 

10. A Megállapodás nyitott, ahhoz a közigazgatás területén működő szakszervezetek és az önkormányzati érdekszövetségek aláírásukkal csatlakozhatnak. A Megállapodást bármelyik fél három hónapos határidővel felmondhatja. A Megállapodást felmondó fél a rendelkezésre álló három hónapos határidőn belül köteles az új megállapodásra szövegszerű javaslatot tenni.

 

11. A Megállapodás hivatalos lapban való közzétételéről a belügyminiszter gondoskodik. A Megállapodás eredeti példányát a Belügyminisztérium politikai államtitkáránál kell elhelyezni, aki a Megállapodás hitelesített másolatát megküldi, az azt aláíró és csatlakozó szakszervezeteknek, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségeknek.

 

Budapest, 1994. január 13.

 

 

Aláíróként:

 

A kormány felhatalmazásából:                                                       Szakszervezetek:

 

 

Dr. Kónya Imre sk. Belügyminiszter	Dr. Szabó Endre sk. elnök Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége
	Fehér József sk. ügyvezető elnök Közalkalmazottak Szakszervezete
	Dr. Bárdos Judit sk. főtitkár Belügyi Dolgozók szakszervezete
	Michalkó Péter sk. országos titkár Adó- és Pénzügyi Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa
	Dr. Novák Csilla sk. elnök Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete
	Miriszlay Éva sk. elnök Közegészségügyi Szakszervezet
Csatlakozó felekként: Országos önkormányzati érdekszövetségek
Dr. Varjú Lajos sk. Községi Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke helyett
Becze Lajos sk. elnök Magyar Faluszövetség
Dr. Magyar Levente sk. elnök Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége
Várhegyi Attila sk. Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke helyett
Kőtörő Miklós sk. elnök Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége
Dr. Gémesi György sk. elnök Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége
Dr. Köllner Ferenc sk. főtitkár Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

 

 

 

Dr. Szabó Endre a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke az alábbi szakszervezetek nevében írta alá a Megállapodást:

 

─       Akadémiai Igazgatási és Szolgáltatási Dolgozók Szakszervezete,

─       Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Dolgozók Szakszervezete,

─       Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége,

─       Földművelésügyi Minisztériumi Dolgozók és Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete,

─       Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (137. sz. Szaksz. Biz.),

─       Ipari és Kereskedelmi Igazgatási Dolgozók Szakszervezete,

─       Idegenforgalmi Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa,

─       Igazságügyi Minisztérium Szakszervezete,

─       Központi Igazgatásban Dolgozók Szakszervezete,

─       kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI) Dolgozóinak Szakszervezete,

─       Központi Statisztikai Hivatal Szakszervezete,

─       Külügyminisztériumi Dolgozók Önálló Szakszervezete,

─       Közlekedéshatósági Alkalmazottak Szakszervezete,

─       MEDOSZ Szövetség Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete,

─       Meteorológus Dolgozók Szakszervezete,

─       Munkaügyi Minisztérium Szakszervezete,

─       Művelődési és Közoktatási Minisztérium Szakszervezeti Bizottsága,

─       Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma Dolgozói Önálló Szakszervezete,

─       Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) Dolgozóinak Szakszervezete,

─       Pénzügyminisztériumi Szakszervezet,

─       Sportszakszervezet,

─       Statisztikai Igazgatóságok Szakszervezeti Tanácsa,

─       Tartalékgazdálkodási Igazgatóság Szakszervezete,

─       Tudományos Dolgozók Szakszervezete.