EUROFEDOP Minisztériumok Szakmai Tanács értekezlete 2024.05. 27-28. Budapest

Program

Dr. Agg Géza: A szociális párbeszéd helyzete a magyar központi közigazgatásban

dr. Szabó Róbert Tamás NAVOSZ előadása

Összefoglaló
EUROFEDOP
Minisztériumok Szakmai Tanácsának üléséről
2024.05. 27-28. Budapest (Magyarország)

Az EUROFEDOP idei második szemináriumára 2024. május 27-én és 28-án került sor a budapesti Benczúr Hotelben. Témája a Sikeres tagtoborzás és megtartás volt.

Az értekezletet Norbert Schnedl, az EUROFEDOP és Dr. Agg Géza, a KSZSZ elnöke nyitották meg.

Az első napon két előadást hallgathattak meg a résztvevők.

Elsőként dr. Szabó Róbert Tamás, a Nemzeti Adó és Vámhivatal Országos Szakszervezete (NAVOSZ) elnöke, a KSZSZ alelnöke mutatta be szakszervezetének történetét, az Adóhivatalt, mint munkáltatói hátteret, mely Magyarország közigazgatási csúcsszerve. Elmondása szerint a szakszervezeti tagokat összeköti a közösséghez tartozás igénye, a közös érdekek megjelenítésének igénye (megfelelő jövedelem, kedvező foglalkoztatási szabályok és munkakörülmények biztosítása a munkáltató által).

A NAVOSZ azért sikeres szakszervezet, mert alapszervezetei helyi szinten tartanak közösségi rendezvényeket, jól látható és működő érdekképviseleti tevékenységet folytatnak azáltal, hogy élő kapcsolatuk van a legmagasabb szinten is a Hivatal vezetésével, ezen kívül részt vesznek a helyi és az országos szociális párbeszéd fórumain is. Szükség esetén megkeresik a Pénzügyminisztériumot és a Kormányt is. A NAVOSZ szolgáltató szakszervezet, több szolgáltatást is nyújt tagjainak, például kollektív haláleseti, betegség, jogvédelmi és felelősség biztosítás - “mögöttes felelőség”, NAVOSZ üdülőkben rekreáció biztosítása, szakszervezeti tagnak kedvezmények szolgáltatóknál, kereskedőknél, kritikus élethelyzetekben segítség, központi és helyi szervezésű egészségmegőrző foglalkozások, illetve szabadidős rendezvények biztosítása. Dr. Szabó Róbert Tamás szerint az lesz a jövőben is a szakszervezet tagja, aki hisz a közösség erejében és létében, lát eredményt az érdekképviseleti tevékenységünkben, akinek fontosak a szolgáltatásaik és aki úgy gondolja, hogy a befizetett tagdíjáért hatékony érdekképviseletet biztosítanak és maximális szolgáltatást nyújtanak.

A nap második előadója Mag. Fritz Mannsberger volt a GÖD/FCG részéről, Ausztriából. Fritz a vám területét képviselte, és előadásában igyekezett részletesen bemutatni az osztrák szakszervezet felépítését. Elmondta, hogy országukban a szociális párbeszéd partnere a munkáltatói oldalon a Szövetségi Pénzügyminisztérium. A szakszervezetnek kizárólag véleményezési és konzultációs joga van, együtt - döntési joga nincs a Szövetségi Kormány döntései során, ugyanakkor a szakszervezeti eszközök széles skáláját, akár a sztrájkot is bevethetik, ha szükséges, de az együttműködés alapvetően a párbeszédre épül. Rendszeres fórumokat tartanak a Szövetségi Kormánnyal és véleményezési joguk van a foglalkoztatást érintő jogszabályok esetén. Tagjaiknak munkaügyi vita esetén jogvédelmet nyújtanak. A szakszervezet erőssége az egységes, konföderációs képviselet, Ausztriában a szakszervezeti paletta nem szétszabdalt, így tudnak hatékonyan fellépni a munkavállalók érdekében.

A konferencia második napja Dr. Agg Géza, a KSZSZ elnökének megnyitója után saját előadásával kezdődött. Magyarország főbb gazdasági és munkaügyi adatainak ismertetését követően az előadó -az Eurobarometer friss felmérésének eredményei alapján- kiemelte az uniós tagság fontosságát és emberek körében máig is fennálló pozitív megítélését. Ezt követően ismertette hazánk nemzetközi szervezetekben betöltött szerepét, kiemelve az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) munkáját, amelyben ő maga is részt vett, valamit az EUROFEDOP tagság jelentőségét. Mindezek alapján álláspontja szerint Magyarországon adottak azok a nemzetközi, politikai és jogi szervezeti keretek, melyek követelményeit betartva színvonalas szociális párbeszéd valósulhatna meg. A közszférában ez ma sajnos -kevés kivételtől eltekintve- nem érvényesül, köszönhetően egyrészt az OÉT megszüntetésének, másrészt az erre hivatott egyéb fórumok formális működésének. A közszolgálati szakszervezetek nincsenek jó helyzetben, a tagság csökken és nincs együttműködés a hivatali vezetés és a szakszervezet között. Több ágazatban szakmai karokat hoztak létre a szociális és munkavédelmi kérdések megtárgyalására, holott ezek a témák a szakszervezetekre tartoznának. A helyzet javítása érdekében az előadó kiemelte a jó gyakorlatok, külföldi példák bemutatásának jelentőségét, valamint a nemzetközi fórumokon való aktív részvétel, a szakmai képzések, a tagtoborzás pályázatok útján történő támogatása, és a külföldi partner szakszervezetekkel való szoros együttműködés fontosságát.

A második előadást Mark Keane, az írországi PDFORRA elnöke tartotta, aki a védelmi erők képviseletében érkezett. Mint elmondta, Írországban a védelmi erők részét képezi a hadsereg mellett a haditengerészet és a légierő is. Maga a szakszervezet a családtagok kezdeményezésére jött létre, kezdetben inkább csak egészségügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkozott, később azonban egyre szélesebb körben tudott érvényesülni. A szakszervezet működésében kulcspontot jelentett az 1994-ben bekövetkezett szerződésmódosítás-csomag, amely szigorította a szolgálat feltételeit mind belföldön, mind külföldön, ennek következtében pedig egyre többen hagyták el a pályát és vállaltak munkát a magánszektorban. Ettől kezdve a legfontosabb cél a szerződések rendszerének megváltoztatása volt, annak érdekében, hogy ez a pálya ismét vonzóvá váljon a fiatalok előtt, különösen a mai helyzetben, amikor a biztonság kérdése még fontosabbá vált. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szakemberek kiképzése hosszadalmas és költséges folyamat, de mire ez befejeződik, az emberek elmennek. A helyzet javulására nemrégiben nyílt remény, 30 év után végre lassan sikerült eredményeket elérni, a szerződésrendszer módosítása révén újra javultak a szolgálati körülmények, valamint a nyugdíjazási lehetőségek. Az előadó a szociális párbeszéd és az európai partnerekkel való együttműködés fontosságának hangsúlyozásával zárta az előadást, ezek voltak azok az eszközök, amelyek révén sikerült bérmegegyezésre jutni és karrierbiztonságot elérni a szektorban.

Nagyon érdekes, és megszívlelendő modellt mutatott be a harmadik előadó, Roland Gangl, a GÖD/FCG képviseletében. Az osztrák oktatási ágazatban érvényesülő rendszer lényegi eleme a közvetlen képviselet és a személyes kapcsolat, amely minden régióban megvalósul. Az oktatás 5 szintjén dolgoznak a központi szakszervezet képviselői, illetve néhol külön szakszervezetek is alakultak, és kivétel nélkül minden intézményben jelen van olyan szakember, akihez közvetlenül lehet fordulni a problémákkal. Ez megalapozza a szakszervezetbe vetett alapvető bizalmat és megkönnyíti a fiatalok toborzását is, akiknek külön segítséget jelent a családi kérdésekben nyújtott kiemelt támogatás is. A modell legfontosabb erényeiként az előadó a gyors, pontos információátadást, az ingyenes jogi tanácsadást és a munkáltatóval való rendszeres kapcsolattartást emelte ki, amely során a szakszervezetek kitartó és meghatározó tárgyalópartnerként lépnek fel.

A romániai helyzetről Irina Gheorghe (SindFISC) adott összefoglalást. A szociális párbeszéd evolúciója ott is a demokrácia fejlődéséhez kötődik. A folyamat a 90-es években indult, az azóta eltelt rövid idő alatt azonban még nem tudott megszilárdulni, az európai alapelveket még nem sikerült meghonosítani. Romániában sok szakszervezet működik, csak a közszolgálati területen 60, a szervezet ezért nagyon széttagolt, sok a konfliktus. 2022 óta uniós hatásra változott a jogi környezet ezen a téren, amely szakszervezetek számára kicsit nagyobb mozgásteret biztosított, a szociális párbeszéd már több szintén megvalósul. Az előadó a legfontosabb célként a kollektív megállapodások létrehozását jelölte meg, azonban ez a magán szférában jobban érvényesül, a közszférában nem igazán lehet bértárgyalásokat folytatni.

Ezt követően Slađan Bobic, a SDSS elnökének előadására került sor, aki a szociális párbeszéd szerb közszolgálat területén való érvényesülését mutatta be. A rendszer alapjait 2001-ben teremtették meg, majd 2004-re alakult ki a ma is működő kétszintű modell. Mind az állami szervekre vonatkozóan, mind helyi (önkormányzati) szinten tanácsok jöttek létre, saját független szervezettel. Mindkét szintén képviselettel rendelkeznek a munkáltatók és a munkavállalók is, minisztériumok és szakszervezetek, illetve független szakmai tagok is, ezáltal a tripartit dialógus országos és regionális szinten is megvalósul. Két évtized elteltével sikerült tehát a Szociális és Gazdasági Tanácsot -ez az országos szint- a szociális párbeszéd legfontosabb területévé tenni, ezzel együtt vannak még megoldásra váró problémák, leginkább az alacsony szintű bérezés. Szélesebb körű adatszolgáltatásra és ezáltal pontosabb helyzetelemzésre van szükség, amely alkalmas egy minden fél számára jól működő, egységes rendszer kialakítására. Összegzésként az előadó hangsúlyozta, hogy Szerbiában a szociális párbeszéd bizonyította létjogosultságát, és bár egyenlőre még csak „íróasztali” eredményeket értek el, folyamatosan dolgoznak és erőfeszítéseket tesznek ezek gyakorlati megvalósítása érdekében.

A napot Viorel Rotila, a romániai FSSR vezetőjének, az EUROFEDOP alelnökének előadása zárta, amely rendkívül érdekes és aktuális témával, a mesterséges intelligencia szakszervezeti munkában való felhasználásával foglalkozott.

Az előadó kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése -bár veszélyeket és kockázatokat is rejt magában- a helyes és tudatos alkalmazás mellett nagy segítsége lehet a szakszervezeti munkának. A kockázatot egyrészt az jelenti, hogy a nem megfelelő mennyiségű és minőségű adaton alapuló használat torz eredményeket produkál, másrészt pedig az, hogy az MI emberi közrehatás nélkül is képes lesz a tanulásra, amely emberi beavatkozás nélküli változásokat indíthat el. Ez a folyamat direkt és indirekt károkozáshoz, szociális problémákhoz és környezetvédelmi következményekhez is vezet. Mindezek ellenére az előadó hangsúlyozta, hogy nem szabad tartani a MI használatától és elvetni azt, megfelelő adatbázisok létrehozásával biztosítani lehet a lehetőségek maximális kiaknázását. Éppen ebben látja a szakszervezetek közötti -akár nemzetközi- együttműködés jelentőségét, hiszen minél szélesebb körből, minél több szakterületről kerülnek információk az akár közösen létrehozott adatbázisokba, annál pontosabb és hatékonyabb MI források jöhetnek létre a szakszervezeteket érintő témákban.

Budapest, 2024. 05. 30.
Készítették a KSZSZ munkatársai