Gazdasági környezet
A magyar társadalom számára nehéz körülményeket idézett elő a kormány a 2022. évi választásokat követően, és ez a helyzet 2023-ban tovább súlyosbodott. A magyar gazdaság tartós recesszióba került 2022 nyarán, és 2023-ban is zsugorodott. A gazdaság gyengélkedésének egyik oka a nemzetközi körülményekben keresendő, de ennél sokkal súlyosabb probléma a strukturális válság. A gazdaság szerkezete az utóbbi 13 évben a lecsúszást determináló irányba halad: a munkaalapú társadalomként meghirdetett politika következményei egyre jobban látszanak a csekély hozzáadott értéket képviselő, alacsony képzettséget igénylő, alacsony bérű munkavállalókkal működő, nagy energiaigényű ipari üzemek térnyerésével. A kormány nem képes és nem hajlandó belátni, hogy a tudásalapú társadalom lehet a lecsúszás megállításának és a felzárkózáshoz történő visszatérésnek az útja.
A megszorítások politikájának szomorú bizonyítéka az Eurostat év végi jelentése a tagországok gazdasági teljesítményének, a háztartások fogyasztásának 2022. évi helyzetéről. Az Eurostat adatai nem csupán azt mutatják, hogy Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, hanem azt is, hogy a jelenleg utolsó Bulgária életszínvonala olyan mértékben megközelítette a magyar fogyasztás szintjét, hogy gyökeres társadalompolitikai váltás nélkül két éven belül az Európai Unió legszegényebb országa leszünk. Ez sajátos módon a kormány gazdaságpolitikájának célirányosságát is mutatja, olyan értelemben, hogy a 2022. évi választások előtti 10 hónapban történt, mintegy 4 ezer milliárd forint értékű pénzosztást a választási év végére, a kiugróan magas inflációval és a drasztikus megszorításokkal sikerült a lakosságtól visszavenni.
Ez a helyzet különösen sújtja a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat, az egyszülős családokat. Az elszabadult infláció a társadalom egynegyedének lényegesen rontotta a megélhetési feltételeit, ezen belül egymillió ember gyakorlatilag kilátástalan élethelyzetbe került. 2023-ban 17,6%-kal, az utóbbi két évben 34,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. A nyugdíjas infláció 2023-ban 18,3%-kal, míg két év alatt 36,3%-kal emelkedett. Az élelmiszerárak 2023-ban drasztikus mértékben, 25,9%-kal, az utóbbi két évben több mint másfélszeresükre, 58,6%-kal nőttek. Ez azért is kritikus helyzetet teremtett 1 millió nyugdíjas számára, mert amíg a társadalom felső jövedelmi ötödébe tartozó családok a fogyasztási kiadásaik 23%-át költik élelmiszerekre, addig az alsó jövedelmi ötödbe tartozók a 33%-át.
Tevékenység
A NYUSZET ebben az évben a fő figyelmet az igen magas, és lassan csökkenő infláció alakulására, a nyugdíj emelés elégtelen voltára és az időskorúak megélhetési nehézségeire fordította. Havonta elemeztük a KSH gyorstájékoztatóiban megjelent adatokat és több állásfoglalást, közleményt és nyílt levelet adtunk ki. Ezek jelentős média figyelmet kaptak.
Az év során nyolc plenáris ülést tartottunk, és nyolc közleményt hoztunk nyilvánosságra.
Január 16-án plenáris ülést tartottunk, amelyen meghallgattuk a 2022 évről szóló beszámolót, konzultációt folytattunk a Tanácsadó Testület bővítéséről és elfogadtuk a 2023 első féléves munkatervünket
Február 27-én nyilatkozatban követeltük, hogy jogszabály-módosítással kell garantálni: a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően (a 2021, 2022 évi elmaradás miatt) további 1,5 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat!
A NYUSZET több mint kétszázezer tagja nevében két és fél millió időskorú érdekében arra kértük a miniszterelnök urat, hogy az elmúlt két év gyakorlatához hasonlóan kerüljön sor a novemberi, törvény szerinti emelés előtt, már augusztusban egy 3%-os, januárig visszamenőleges emelésre, továbbá szíveskedjék lehetővé tenni, hogy a NYUSZET képviselői ismertethessék érveiket és módszerüket az Idősek Tanácsa előtt, a nyugdíjak éves emelésének olyan átalakítására, melyek biztosítják a kormány azon ígéretének maradéktalan megvalósítását, hogy a nyugdíjemelés valós mértéke ne lehessen kevesebb, mint az adott évi átlagos infláció. A miniszterelnök úrnak írt levelünkre Varga Mihály pénzügyminiszter úr válaszolt, amelyben kifejtette, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás megfelelően biztosítja a nyugdíjak értékállandóságát így nincs szükség változtatásukra. Levele végén jelezte, hogy a helyreállítási terv keretében készítendő nyugdíjrendszeri változtatásoknál igényelni fogja szakmai észrevételeinket.
A napirend szerint megtárgyaltuk az SZMSZ második változatát.
December 18-án tartottuk az év utolsó plenáris ülését.
Napirend előtt Varga Zoltán, az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága elnöke, valamint Gy. Németh Erzsébet, szociális és nyugdíjügyi árnyékminiszter ismertette az Árnyékkormány Népjóléti Programjának idősügyi fejezetét a NYUSZET tagjainak és válaszoltak kérdéseinkre, javaslatainkra.
Az első napirend keretében elfogadtuk a soros elnökség átadás átvételével kapcsolatos határozatot. Az SZMSZ harmadik változatát az alaposabb előkészítés érdekében levettük a napirendről.
Új csatlakozás a NYUSZET-hez
2023. júliusában az Új Köztársaság Alapítvány Nyugdíjas Műhelye csatlakozott a NYUSZET tagjaihoz.
Az Alapítvány Népjóléti Kabinetjén belül működő Nyugdíjas Műhelyt azért hozták létre, hogy Európa és hazánk egyik legnagyobb kihívására, az idősügyre adandó válasznak legyen a szakmai és társadalmi fóruma. A Műhely szervezését 2023 tavaszán kezdték az ország minden területéről. Céljuk egy megyei-regionális-országos struktúra felépítése.
A NYUSZET-nek és anyagainak népszerűsítése
Az év folyamán – tagszervezeteink meghívására – ismertető előadásokat, beszélgetéseket tartottunk, valamint konferenciát szerveztünk.
Együttműködés
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa a bevezetésre kerülő új időpontfoglaló és betegirányító rendszer akadálymentessége kapcsán megkereste az Országos Kórházi Főigazgatóságot. Több fordulós levelezés után megnyugtató választ Srágli Attilától a Pályázati és Projektkoordinációs Igazgatóság igazgatójától kaptunk arra, hogy a projekt során az akadálymentességet maximálisan szem előtt tartva történt a fejlesztés, illetve felszólítást kaptunk arra, hogy jelezzük, ha a rendszer rövidesen sorra kerülő élesítését követően mégis úgy tapasztaljuk, hogy van olyan komponens, ami nem a jól bevált gyakorlatot követi és nem felel meg az akadálymentességi előírásoknak.
Kommunikáció
A NYUSZET 2023-ban összesen 8 közleményt adott ki: januárban, februárban, áprilisban, júliusban, augusztusban, szeptemberben és novemberben kettőt. A sajtóban 2023. január 1-je és december 31-e között 242 alkalommal jelent meg a szervezet neve. Ehhez kapcsolódik még 14 televíziós, rádiós nyilatkozat (ATV, RTL Klub, Szeged TV, Klikk TV, Klubrádió, Info Rádió). Ez azt jelenti, hogy működik a korábban meghatározott cél: a NYUSZET legyen az egyik legelismertebb, mértékadó szervezet, amelyet nem kerülhetnek meg az újságírók, ha a nyugdíjasokkal kapcsolatos téma van napirenden. Vagyis, az újságírók, tévériporterek rendszeresen megkérdezték a NYUSZET soros elnökét egy adott témában. A szervezetet ma már az újságírók is a szakmailag elismerten hiteles „információforrásnak” tartják, amely minden egyes témában felkészült, nagy tudású szakértőkre támaszkodva alakítja ki álláspontját.
Összefoglalva:
A 2023-as év az elképesztően magas infláció és a még elképesztőbb élelmiszerár-növekedés jegyében telt. A NYUSZET ennek elsősorban a kisnyugdíjasokra gyakorolt romboló hatásaira igyekezett a kormányzat figyelmét felhívni, sajnos erősen mérsékelt sikerrel. Az infláció nyugdíjasokra vonatkozó hatásainak ellensúlyozására meglehetősen komoly, kidolgozott javaslatokat tettünk. Hiába.
Ennek ellenére eredményes évet zárt a NYUSZET, hiszen tagsága és ismertsége bővült, tényező lett a civil érdekképviseletek között.
Tevékenységünket folytatjuk. Kívánunk a következő évre, a következő soros elnökség számára az ideinél még konkrétabb sikereket!
Budapest, 2023. december 29.
Juhász László
soros elnök