ÉRTESÍTÉS
a KSZSZ új elérhetőségeiről
Ezúton tájékoztatunk mindenkit, hogy a KSZSZ iroda 2023. január 1-én új helyre költözött.
Székhely és levelezési címe: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10.
Eddigi telefonszáma és levelezési címe megszűnt.
A korábban közzé tett telefonszámokon és e-mail címeken továbbra is elérhetőek vagyunk:
Dr. Agg Géza elnök
+36 70 978 7714
kszsz.agg@enternet.hu
Pető Andrea irodavezető
+36 70 453 0851
kszsz.apeto@enternet.hu
Kérjük a fentiek szíves tudomásul vételét.
Budapest, 2023. január 1.
Üdvözlettel:
Dr. Agg Géza elnök sk.
Pető Andrea irodavezető sk.
KÖZSZOLGÁLATI SZÖVETSÉGI NYUGDÍJAS ALAPÍTVÁNY (KÖSZNYA)
A kuratórium elnökének felhívása
Tájékoztatás a támogatásról
Kérelem adatlap
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
Szociális párbeszéd 2019 – Növekvő bérek vs. anyagi kiszolgáltatottság
2020. július 1.
Webinárium
A FES (Friedrich Ebert Alapítvány), a MASZSZ (Magyar Szakszervezeti Szövetség) és a PA (Policy Agenda) webinárium keretében mutatta be a PA által készített évkönyvet és folytatott róla eszmecserét.
Az interneten keresztül megrendezett programot Jörg Bergsterman, a FES budapesti irodájának igazgatója nyitotta meg, aki méltatta az évkönyvet és eredményes tanácskozást kívánt.
Belyó Pál, a PA kutatási igazgatója röviden bemutatta az évkönyvet. Elmondta, hogy harmadik éve folyik ilyen jellegű kutatás, melyben külön foglalkoztak a versenyszféra és a közszféra helyzetével. Fontosabb megállapítások: magas a szegénység aránya; nagy a „bérolló”; a minimálbér-emelésnek számos következménye kellene, hogy legyen; a közmunka reálértéke nagyon alacsony; a nyugdíjak reálértékének megőrzése nem tapasztalható; az átlagnyugdíj az átlagbér 65%-a csupán. A szociális párbeszédről elmondta, hogy lényegében ez nincs Magyarországon, az NGTT, VKF és OKÉT csak részben felel meg a szükségleteknek. Tavaly mintegy 10 milliárd Ft értékű szakszervezeti tagdíj bevétel folyt be az országban bejegyzett 513 szakszervezethez. A foglalkoztatottak 9%-a szakszervezeti tag, ezen belül a közszférában 14%.
Előd Fruzsina, az Index gazdasági újságírója elmondta, hogy 2018-hoz képest 2019-ben kétszeresére nőtt a megtartott sztrájkok száma (8-ról 16-ra). Ez összefüggött az akkor tapasztalt munkaerőhiánnyal. A COVID járvány alatt nagy változás következett be a munkaerőpiacon, újra megjelent a munkanélküliség. Az átlagbér és mediánbér között nagy a különbség Magyarországon. A multinacionális cégek számára az alacsony munkabér vonzó hatású.
Kordás László, a MASZSZ elnöke elmondta, hogy a 400 órás túlmunkát lehetővé tevő 24 havi munkaidőkeret elfogadhatatlan, amit ráadásul a veszélyhelyzet idején vezettek be. A 4X6 hónapra való szétosztása talán elfogadható lenne, főleg ha ezt munkahelyi szintű bérmegállapodáshoz kötnék. Országos szintű szociális párbeszédről alig lehet beszélni, ágazati szintű bérmegállapodások kis számban találhatók. Bérmegállapodások főleg munkahelyi szinten vannak. A COVID járvány alatt felgyorsult a digitalizáció, az otthoni munkavégzés elterjedt. A veszélyhelyzetben a munkaadók és munkavállalók között általában konstruktív együttműködés volt tapasztalható, közösen korrekt megoldásokat találtak. A munka fenntartása érdekében komoly összefogás volt tapasztalható. A 2021. évi bértárgyalások jelentős kihívást jelentenek a GDP várható alakulása miatt.
Dr. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke egyetértett azzal, hogy ágazati szinten nincs általában megállapodás, mivel a munkaadók túlzott kötöttségektől tartanak. Vállalati szinten folyik érdemi párbeszéd. A sok munkahelyen bevezetett csökkentett munkaidő sikeresnek bizonyult a munkahelyek megtartása szempontjából. A kormányzati intézkedések a járványhelyzetben háromoldalú egyeztetések nélkül születtek, ezért többször kellett az intézkedéseket korrigálni. Most is bebizonyosodott, hogy íróasztal mellől nem lehet jól szabályozni. A szociális párbeszéd nem nélkülözhető.
A vitában elhangzott fontosabb gondolatok: a COVID felgyorsította az atipikus munkavégzés elterjedését; a sztrájk előkészítése jogilag nagyon bonyolult és elfogadhatatlanul hosszú; a fővárosi intézményeknél bevezetett elbocsátási stop példamutató; az egészségügyi és szociális területen tapasztalható munkaerő- hiány sok túlórához vezet, amit a dolgozók a többletjövedelemért elvállalnak, ez viszont kiégéshez, illetve külföldre történő távozáshoz vezet; a minimálbér EU-s szinten még mindig alacsony.
A közszférával összefüggő néhány vélemény: a versenyszférához képest alacsony bérek; a szociális párbeszéd „kirakat üzemmódban” folyik, nagyon leértékelődött, elfáradt; nem lehet csak a hivatástudatra építeni; szociális párbeszéd nélkül nincs optimális megoldás; előrelépés csak őszinte véleménycserével lehetséges.
A webinárium moderátora Bombera Krisztina újságíró volt.
Az évkönyv a Policy Agenda honlapján megtekinthető:
https://www.policyagenda.hu
Budapest, 2020. július 8.
Dr. Agg Géza
a SZEF alelnöke, a KSZSZ elnöke
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
További információk