A koronavírus válság és a munkavállalók félelmei

című kutatás
Webinárium
2020. június 23.

A Friedrich Ebert Stiftung, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda webinárium keretében mutatta be és vitatta meg a Policy Agenda által készített friss kutatás eredményeit.

A FES budapesti irodájának igazgatója, Jörg Bergstermann nyitotta meg a videon keresztül megrendezett konferenciát, elismerően szólt a kutatásról és eredményes tanácskozást kívánt.

Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója röviden bemutatta a kutatás módszertanát és eredményeit. A kutatás során 1000 munkavállalót kérdeztek meg és felhasználták a KSH legfrissebb jelentéseit. A vizsgált időszakban 264 ezer fő vesztette el az állását. 720 ezer fő dolgozott Home Office formában, sokan rövidített munkaidőben dolgoztak, mások szabadságra mentek, vagy fizetés nélküli szabadságon voltak. A megkérdezettek 78%-a nem tartott attól, hogy elveszíti munkahelyét. A dolgozók 25%-a tart attól, hogy csökken a jövedelme és az életszínvonala. Leginkább az 50 év felettiek tartanak attól, hogy romlik az egzisztenciális helyzetük. A kutatási jelentés a Policy Agenda honlapján megtekinthető: https://policyagenda.hu

Kondor Zsuzsanna szociológus az álláskeresők számának alakulását elemezte. Március és április között 17%-kal nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ami 363 ezer főre nőtt.

Kordás László, a MASZSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a valóságban több a munkanélküli, mint amennyi regisztrálva van. Az adatfrissítés lassú, a szociális partnerek nem kapnak friss adatokat. Látszat egyeztetéseket tart a kormány a szociális partnerekkel. Számos munkáltató gondosan bánik a munkavállalójával, nehéz helyzetben is igyekszik megtartani, ellátja kellő védőfelszereléssel.

Kiss Ambrus, Budapest Főváros általános főpolgármester-helyettese elmondta, hogy a munkanélküli regisztrálásban résztvevő személyek adatai több mint egy hónap múlva jelennek meg a különböző adatbázisokban. Ennek következtésben a részükre nyújtandó szolgáltatások (ingyenes utazási bérlet, pénzbeli támogatás, stb.) késve jutnak el hozzájuk. Akinek nincs semmilyen bevétele, azon a KATA elengedése sem segít, mivel nincs mit elengedni. A FŐÉT megelőző napi ülésén kötött háromoldalú megállapodás mintaértékű lehet más munkáltatók és önkormányzatok számára is. A főváros a nemzeti jövedelem 37%-át termeli, amiből a fővárosiak nagyon keveset kapnak vissza.

A vitában elhangzott néhány gondolat: a munkaerő kölcsönző cégeket és az általuk kiközvetített dolgozókat nagymértékben sújtotta a veszélyhelyzet, kevés állami figyelmet kaptak; a kölcsönzött munkaerő az utcára került, a munkásszállások bezártak; a dolgozók 34%-ának nincs megtakarítása; sokan tartanák ebben a helyzetben indokoltnak a feltételekhez kötött alapjövedelem ideiglenes bevezetését, ami a szociális funkcióján kívül fogyasztás növekedést is generálna (lásd USA: „helikopter pénz”); a munkavédelmi ellenőrzések száma nagyon alacsony, ami a járványhelyzet idején különösen aggályos; a közmunka kismértékben segít a tényleges munkaerőpiacra történő visszatérésben; a munkanélkülivé válás – bércsökkenés – fogyasztás csökkenés egy ördögi kör, amin csak állami eszközökkel lehet segíteni.

Hozzászólásomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy a szociális párbeszédre a veszélyhelyzet idején fokozott figyelmet kellene fordítani, amit a szakszervezetek minden hazai és nemzetközi fórumon szóvá is tesznek. 2011-ben megszűnt az OÉT, azóta nincs nemzeti szintű párbeszéd a munkaadók, munkavállalók és a kormány között.

A rendezvény moderátora Bombera Krisztina újságíró volt.

A kutatási jelentést a FES megjelenteti honlapján: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Budapest, 2020. június 25.

Dr. Agg Géza
a SZEF alelnöke, a KSZSZ elnöke