A SZEF béremelési garanciát kér

A távlati cél az európai átlag hatvan százaléka

A közszférát érintő hároméves felzárkóztatási megállapodás létrejöttét nagymértékben befolyásolja a kormány és a SZEF által létrehozott bérbizottság mai ülése. Az egyezség megkötését a felek május elejére ígérték, de ha a mai tárgyalások kudarcba fulladnak, elmaradhat a megállapodás.

Finiséhez érkezett a kormány és a közalkalmazottakat és köztisztviselőket képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának három hónapja tartó tárgyalássorozata. Mint ismeretes, a konföderáció a közszférát érintő hároméves megállapodást kezdeményezett a miniszterelnöknél. Orbán Viktor Stumpf István kancelláriaminisztert jelölte ki a paktum megkötését előkészítő tárgyalások vezetésére. A kezdeményező Szabó Endre, a SZEF elnöke szerint jelentősen növelné a munkabéke esélyét a közszférában az egyezség, amelynek legfőbb célja a közszolgálatban dolgozók bérének felzárkóztatása. A több mint 800 ezer közalkalmazottat és köztisztviselőt érintő megállapodás kiszámíthatóvá és ellenőrizhetővé teszi a munkaügyi kapcsolatokat. Az érdekvédők abban bíztak, hogy május elejéig eredményre vezetnek a tárgyalások, és az időben létrejövő egyezség már a 2001. évi bérek alakulását is kedvezően befolyásolja. Ennek következtében mérséklődne a közintézményekben dolgozók nemzetgazdasági átlaghoz képest 15 százalékos bérlemaradása, és fokozatosan elérné az európai uniós országok közszolgálati átlagfizetéseinek 60 százalékát.

A kormány és a szakszervezeti szövetség képviselői a megállapodást előkészítő bérbizottságot és – a közszféra modernizációjával foglalkozó – úgynevezett modernizációs bizottságot hoztak létre. Michalkó Péter, a SZEF alelnöke szerint a bérbizottság mindeddig nem tudott érdemi eredményt felmutatni. Márpedig, ha a testület mai ülése is kudarccal végződik, elúszik a felzárkóztató megállapodás megszületésének esélye. Késnek azok a politikai döntések, amelyek garantálják a bérfejlesztések finanszírozását. Michalkó úgy fogalmazott: „a pénzügyi kormányzat a sajtóban nyilvánosságra került 2001. évi költségvetési irányelvei 40 ezer forintos minimálbért és 7,5 százalékos béremelést tartalmaznak, hiányzik azonban a finanszírozás garanciája.” Az alelnök emlékeztetett, hogy a közszféra idei 8,25 százalékos bérfejlesztését a büdzsé csupán öt százalékkal támogatta, a fennmaradó részt az intézményeknek maguknak kellett (volna) kigazdálkodniuk.

– Ha a közszféra modernizációjának célja az, hogy újabb 150-200 ezer embert elküldjenek, ahhoz a szakszervezet nem adja a nevét – utalt a SZEF alelnöke a paktum másik fontos elemére. Azokon a munkahelyeken viszont, ahol az állami feladatok megszűnnek, a szakszervezet sem ragaszkodhat a dolgozók foglalkoztatásához, de elvárja az elbocsátottakról való gondoskodást, az átképzést vagy az átirányítást az üres álláshelyekre.

Kun J. Erzsébet

Népszabadsag 2000.május 11.