A szociális párbeszéd 1998-ban megkezdett átstrukturálása 1999-ben folytatódott. Az átalakítás célja a munkaügyi kérdések és az országos gazdasági és szociálpolitikai témák szétválasztása, valamint a gazdasági konzultáció bővítése. Ezen túlmenően, míg a kollektív szerződések 1999-ben 1,2 millió főre terjedtek ki, ezen szerződések többségét vállalati szinten kötötték, ami a középszintű, ágazati szint gyengeségére utal. Annak is vannak jelei, hogy a egyre több esetben nem kötnek kollektív szerződéseket, és nem ismerik el a szakszervezeteket vállalati szinten.

A Csatlakozási Partnerséggel összhangban a kormány egy programot indított, amely a szociális partnerek európai szociális párbeszédre történő felkészítését célozza. Ezzel együtt az is szükséges, hogy az országon belüli szociális párbeszéd töretlen fejlesztése érdekében aktív lépések történjenek.

Az országos szintű érdemi konzultáció hiánya nem csupán az európai szintű szociális párbeszédre történő felkészülés szempontjából lehet káros, hanem a decentralizált (ágazati, regionális, vállalati) szintek tekintetében is. Semmilyen konkrét lépés nem történt annak érdekében, hogy ezeken a szinteken megerősödjön az autonóm szociális párbeszéd. Mindamellett bizonyos fokú aggodalomra ad okot a párbeszéd eredménye, s a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie az érdemi párbeszéd biztosítása és megfelelő formában történő továbbvitele érdekében. Különösen a Gazdasági Tanácsot a kormány pusztán arra használja fel, hogy tájékoztatást adjon a társadalom különböző rendű és rangú képviselőinek, köztük a szociális partnereknek, a párbeszéd lehetősége nélkül.

1997-től a foglalkoztatás évente 1-2 százalékkal nőtt és 1999-ben a foglalkoztatási ráta 55,7 százalék volt. A nők foglalkoztatási aránya (49százalék) még mindig számottevően alacsonyabb, mint a férfiaké (62,2 százalék). Fennmaradt a 25 év alatti fiatalok és az idősebb munkavállalók relatíve alacsony foglalkoztatási szintje is. A kormány célkitűzései a foglalkoztatási szint növelésére, a munkanélküliség szintjének csökkentésére és a rugalmasabb munkaerőpiac kialakítására irányulnak. A jelentős szürkegazdaság leküzdése érdekében aktív foglalkoztatási eszközöket alkalmaznak. Az európai foglalkoztatási irányvonalaknak megfelelően a passzív munkaerő-piaci eszközöket aktívabb, és megelőző jellegű megközelítéssel helyettesítik. A Csatlakozási Partnerség alapján az elmúlt évben kezdetét vette a Közös Foglalkoztatáspolitikai Áttekintés és előrehaladt a Foglalkoztatáspolitikai Prioritások Közös Értékelése.

További jogszabályalkotás történt az Európai Szociális Alapból (ESF) érkező támogatások kezelésére történő felkészülés keretében, továbbá fokozott erőfeszítések történtek a képzések és a szervezeti struktúrát illetően. A foglalkoztatáspolitika makrogazdasági dimenziója erősítésének szándékával a foglalkoztatási ügyek általános felelőssége a Gazdasági Minisztériumba került. Ezzel ez a minisztérium vált az ESZA tevékenységek irányítójává.

Magyarország törekszik arra, hogy fenntartsa a szociális védelem szintje és a gazdasági lehetőségek egyensúlyát. A folyamatban lévő reformok magukban foglalják a rokkant és a fogyatékos ellátásokat, a családtámogatást, a szociális támogatást, a gondozási szolgáltatásokat, továbbá a megvalósítás szakaszában lévő nyugdíjreform áttekintését is. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekgondozással kapcsolatos törvény módosításával javult az idősek ellátása és a gyermekgondozás támogatása. A fogyatékosok helyzetének javítására irányuló, 1999 decemberében elfogadott Nemzeti Program, a 2000 elején elfogadott Akciótervvel együtt főként a munkakörülményekre, valamint a középületek megközelíthetőségére koncentrál. A program keretében a munkaügyi központokban rehabilitációs csoportokat hoztak létre; egy kísérleti programot indítottak és megfelelő lakáskörülményeket teremtettek. A program másik eleme azt célozza, hogy a 20 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál az állások 5 százalék-át fenntartsák a fogyatékosok számára. A program célja az is, hogy javítsa a középületek megközelíthetőségét a mozgássérültek számára. A program végrehajtását a Fogyatékos-ügyi Tanács koordinálja. A Tanács további feladata a jogi keretekkel kapcsolatos tanácsadás, a célcsoporttal kapcsolatos tevékenységek koordinálása, és a kormány rendszeres tájékoztatása a fogyatékkal élők életkörülményeiről.

Általános értékelés

Előrelépés történt az összes területen a jogharmonizáció tekintetében. Mindamellett a jogszabályok alkalmazása gyakran későbbre, néhány esetben a csatlakozás idejére ütemezett. Ez megnehezíti az alkalmazás és végrehajtás nyomon követését. Az egészségi mutatók gyengék az EU-hoz képest. Különös figyelmet kell fordítani a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a munkajogi irányelvek végrehajtására. Miközben 2000-ben a jogszabályok átvétele jól haladt, számottevő elvégzendő feladatok maradtak a munkahelyi egészség és biztonságra vonatkozó Közösségi Vívmányok végrehajtása tekintetében.

A legtöbb irányelv alkalmazására fokozatosan, de még a csatlakozás előtt kell sor kerüljön. Például az egyéni védőeszközök irányelvét 1999 decemberében harmonizálták, de a végrehajtása a csatlakozás előtt fokozatosan történik. A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos irányelvet 2000 szeptemberében vették át és ennek végrehajtása is a csatlakozásig várható. A munkahelyi egészség és biztonság területén ezen irányelvek, és a még hátralévő irányelvek többsége esetében szoros nyomon követést igényel a fokozatos végrehajtás valós mértékének megítélése.

További munkálatok szükségesek a magyar jogszabályok megfeleltetéséhez az egyenlő bánásmód irányelvének.

A szociális párbeszéd nem a fontosságának megfelelő figyelemben részesül, s ezt a helyzetet orvosolni kell. Az új struktúrákat érdemi szociális párbeszédet eredményező módon kell felhasználni. Aktívan elő kell segíteni az országon belüli szociális párbeszéd töretlen fejlesztését. Az országos szintű érdemi konzultáció hiánya nem csupán európai szinten káros a szociális párbeszédre, hanem a decentralizált (ágazati, regionális, vállalati) szintek szempontjából is. Magyarországnak lépéseket kell tennie, hogy ezeken a szinteken megerősítse az autonóm szociális párbeszédet.

Magyarország előrehaladást ért el a munkaerőpiac átalakításában és foglalkoztatási rendszerének az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtásához szükséges adaptálása terén. Ennek ellenére még nagy kihívásokkal kell szembenézni. Különösen fontos az adó- és járulékrendszer áttekintése a munkaerő-piaci részvétel fokozott ösztönzése érdekében, valamint az alacsony foglalkoztatási szint emelése, főként a nők és az idősebb munkavállalók esetében, továbbá csökkenteni kell a szürkegazdaságot is. Folytatni kell az Európai Szociális Alapban való részvételre történő felkészülést.

Magyarország tudatában van az általános érvényű és fenntartható szociális védelem szükségességének és azonosítja magát a szociális védelem tagállamok által osztott elveivel. Kinyilvánított cél a szociális védelem szintjének és hatékonyságának javítása. A régóta vita tárgyát képező egészségügyi reformnak azonban még előrehaladást kell felmutatnia.

Át kell venni, és végre kell hajtani a Szerződés 13. Cikkelyére épülő, a faji és etnikai alapon történő diszkriminációt tiltó irányelvet.