A vártnál nagyobb az infláció

Azonnal tárgyalni akarnak az érdekvédők

Nemcsak a jegybank számításait, de a kutatók várakozásait is lényegesen felülmúlják a márciusi hivatalos inflációs adatok. A KSH szerint ugyanis márciusban 1, az előző év azonos időszakához képest pedig 10,5 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak. Az első negyedévben így összességében 10,3 százalékos volt az infláció.

(Népszava) Az élelmiszerárak átlagon felüli növekedése az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket sújtja leginkább. A szakszervezetek sürgetik, hogy mihamarabb kezdődjenek tárgyalások a kormánnyal arról, hogy mikor és mennyivel kompenzálják a vártnál jócskán magasabb infláció és a béralkuban rögzített keresetnövekedés közötti különbséget.

Az év első három hónapjában az árak átlagosan 3,9 százalékkal nőttek a múlt év december végi szinthez képest, így a tavalyi első negyedévhez viszonyítva összességében 10,3 százalékos drágulás következett be. A kétjegyű infláció oka nagyrészt az élelmiszerárak rendületlen emelkedése. Februárhoz viszonyítva 1,2, a tavaly márciusi szinthez képest pedig 16,3 százalékos volt a múlt havi drágulás ebben a termékkörben.

Az átlagnál jóval kisebb mértékben, egy év alatt csupán 1,6 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek, s az egyéb cikkek, illetve üzemanyagok is csak 5,8 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. A tavaly márciusihoz viszonyítva ellenben az átlag felett, 10,9 százalékkal növekedett a szolgáltatások ára, a szeszes italok, dohányáruk 11,4, százalékot drágultak. Az elemzők korábban éves összehasonlításban 10,2-10,4 százalékos márciusi inflációt vártak. A harmadik havi adatok tükrében éves átlagban 9 százalék vagy a fölötti inflációt valószínűsítenek a kutatók. Általános vélemény, hogy az év második felében erőteljesen, több mint 2 százalékponttal mérséklődhet az áremelkedés.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa arra figyelmeztetett, hogy az élelmiszerek drágulása erősíti a jövedelmek polarizációját, és súlyos társadalmi problémákat vet fel. Az alsó jövedelmi tizedben élők, köztük a nyugdíjasok fogyasztásában ugyanis az élelmiszerek 35-40 százalékot tesznek ki, míg a felső tizedben ennek csupán a felét - mondta.

Különösen az alacsony jövedelműeket érinti érzékenyen, hogy a kenyér ára a kutatók által vártnál is nagyobb mértékben, egy év alatt 6,7 százalékkal növekedett. A tojás ára ugyan csaknem 7 százalékkal csökkent, de ez csupán a fele az egy évvel korábbi áresésnek - hangsúlyozta lapunknak Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő Rt. elemzője. Pozitívum, hogy a feldogozott húsok ára valamelyest csökkent, ami - a húsvéti ünnepek miatt - várhatóan ebben a hónapban is folytatódni fog. Ezzel együtt is legfeljebb 10,4 százalékra mérséklődhet az áprilisi infláció.

A márciusi egy évre visszatekintő inflációs adat teljes mértékben illeszkedik a kormány módosított éves prognózisába, a Pénzügyminisztérium pontosan 10,5 százalékos pénzromlással számolt az év harmadik hónapjára - szögezte le Kovács Álmos, a PM helyettes államtitkára. A Gazdasági Tanács által is megtárgyalt új inflációs pályának, azaz az éves szinten várt 8-9 százalékos átlagos pénzromlásnak ez a márciusi adat a bázisa, mi több, a Pénzügyminisztérium még a belső szerkezetét, azaz az egyes árucsoportok inflációs alakulását tekintve is jól állította össze az előrejelzést. Az élelmiszerek fogyasztói ára idén is gyorsabban nőhet, mint az átlaginfláció, azonban a pénzügyi tárca sem kínálati, sem keresleti oldalról nem lát okot arra, hogy megismétlődjön a tavalyi jelentős árrobbanás.

A jegybank várakozásainál néhány tized százalékkal magasabb a márciusi infláció - mondta az MTI-nek Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ez a mutató azonban illeszkedik abba a képbe, amit a hazai pénzromlásról a jegybank kialakított, hiszen az első negyedéves prognózis 10,3 százalékos volt, ami megegyezik a tényadattal. Az, hogy az elmúlt napokban a kormány és a jegybank is módosította inflációs előrejelzését, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hazai piac szereplői megnyugodtak és az infláció körül "megbékélt a légkör".

Tárgyalni akarnak a szakszervezetek
A kormányzat határozott ellenkezése ellenére mindenképpen újra kell tárgyalni a korábban várt infláció alapján megkötött bérmegállapodásokat - jelentette ki lapunknak Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke. A MÁV és a három reprezentatív vasutas-szakszervezet által 2000-ben megkötött megállapodás alapja a pénzromlás mértékének követése volt. A VSZ már a keddi Vasúti Érdekegyeztető Tanácson kezdeményezte a munkáltatóval a tárgyalásokat. A MÁV azonban hallani sem akar az új bértárgyalásról, mondván: a cég költségvetését is a korábbi infláció érték alapján állították össze. Ezért nincs lehetőségük magasabb emelésre.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tíz napon belül tárgyalóasztalhoz kíván ülni a munkáltató képviselőivel. Tegnap kezdeményezték is az újabb egyeztetéseket, hiszen a tavalyi 17 százalékos béremelési követelésüket jelentősen meghatározta a kormány idei inflációs prognózisa - tájékoztatta lapunkat Molnár Péter, a szervezet szóvivője. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) összehívását kezdeményezi - jelentette ki Cser Ágnes elnök. Szerintük a kormány inflációnövekedésről szóló bejelentése alapvetően érinti a szociális szféra dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. A kormánynak nem a Gazdasági Tanácsban, hanem a KIÉT-en kell tárgyalnia az érintettekkel.

Népszava 2001. 04. 12.