Igazságosabb elosztást javasolnak a szakszervezetek

A közszféra-jelentős része kimarad a bérkorrekcióból?

Áprilisban átlagban 6-12 ezer forintot kaphatnának egyszeri bérleegészítésként a köz-igazgatás,' a közoktatás, valamint a közbiztonság és a kultúra területéé dolgozó alkalmazottak - derült ki a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának ülésén

- A KSH adatai szerint 2000-ben a közoktatás, az általános közigaigatás, a közbiztonság-tűzvédelem, a szórakoztatás-kultúra-sport és az “egyéb" területeken a bérek emelkedése nem érte el a 13 százalékot. A kormány ezért - tartva magát ígéretéhez - ezeknek a közalkalmazotti-köztisztviselői csoportoknak ad egyszeri bérkiegészítést jelentette ki Herczog László, a gazdacági tárca megbízottja. Herczog közölte: a keresetkiegészítésre 25 milliárd forintot különített el a kormány, így az érintett ágazatok intézményeibe fejkvótaszerűen utalná el a költségvetés a keresetkiegészítés összegét.

Mivel tavaly a közigazgatásban, a külügyben és a tb-nél dolgozók fizetése nőtt a legkisebb mértékben, ez a terület számíthat a legnagyobb, bruttó 24 ezer forintos egyszeri kiegészítésre. A tanároknál ez az összeg 23 ezer forint, az egyéb kategóriában 15 ezer, a kultúra területén 13 ezer, a közbiztonságnál pedig 12 ezer. Ezeket az összegeket azonban az intézmények differenciáltan osztanák szét, így az egyes alkalmazottak ennél kevesebbet vagy többet is kaphatnának.

Árnyalja a képet, hogy információink szerint a fejkvóták a járulékokat is tartalmazzák, így az érintettek bankszámlájára áprilisban valójában 6-12 ezer forint érkezik átlagosan. A KSH adataiból az is következik, hogy a továbbra is legrosszabbul kereső egészségügyi és szociális dolgozók most semmilyen bérkiegészítést nem kapnak.

A szakszervezetek számítása szerint a kormány által javasolt módszer alapján a közszférában dolgozók 40 százaléka kimaradna a bérkorrekcióból.

Joób Sándor

Magyar Hírlap, 2001. feb. 23.