Ebben a ciklusban akarnak béremelést a köztisztviselők
A magyar közigazgatást az utolsó órában menti meg a köztisztviselői életpályarendszer - jelentették ki az érintett szakszervezetek képviselői. A köztisztviselői érdekképviseletek azt szeretnék elérni, hogy a béreket ne három és fél év alatt, hanem még ebben a kormányzati ciklusban emeljék a kívánt mértékre.
Az Országgyűlés várhatóan jövő tavasszal fogadja el a köztisztviselői törvény módosítását, amely 2001. június elsején lép életbe. A tervek szerint az elkövetkező három és fél évben négy lépcsőben emelik a béreket, így ezen idő alatt a középfokú végzettségűek bére 43 százalékkal, míg a felsőfokú végzettségűeké 65 százalékkal emelkedne. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) és a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) azonban azt szeretné elérni, hogy a béreket még ezen kormányzati ciklus alatt, két lépcsőben emeljék a kívánt mértékre.
A magyar közigazgatás az elmúlt években történelmének legsúlyosabb időszakát élte át, a pálya vonzása csökkent, a kontraszelekció erősödött - foglalta össze a helyzetet Kiss Sándor, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Fehér József, az MKKSZ főtitkára hosszú böjt utáni kárpótlásnak nevezte az életpályarendszert.
Az utóbbi időben szorosabb együttműködésre törekvő MKKSZ és a KSZSZ vezetői azonban méltányolják a kormány intézkedéseit a köztisztviselői életpálya kidolgozására, de hangsúlyozták: a szakszervezetek sikere is, hogy a törvényjavaslat szövegéből sikerült kivenni a megalapozatlan részeket.
A szakszervezetek vezetői ugyanakkor nem hallgatták el kifogásaikat sem. Nem teljesült követelésük, hogy a köztisztviselői illetményalap 25 százalékkal haladja meg, vagy legalább elérje a mindenkori minimálbért. Mint Kiss Sándor elmondta: a tervek szerint jövőre 30600 forint, 2002-ben pedig 33000 forint lesz a köztisztviselői illetményalap. Továbbra sem tisztázott, mi lesz a sorsa annak a közel 20 ezer ügykezelőnek és fizikai alkalmazottnak, akik a törvény hatálybalépésekor kikerülnek a köztisztviselői körből. A köztisztviselői kart érő korrupciós vádak kapcsán Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: az intézmények mindaddig nem lesznek mentesek a korrupciótól, amíg költségvetési szervként "kalapozniuk" kell a bevételekért.
Lapunk kérdésére, hogy a kormány által a magasabb fizetésért cserébe megkövetelt minőségi munkát teljesíteni tudja-e a köztisztviselői kar, Kiss Sándor úgy válaszolt: a törvény folyamatos teljesítménymérést, vagyonnyilatkozatot és szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat ír elő. Michalkó Péter elismerte: megfelelő szakmai felkészítésre van szükség a nyelvismeret fejlesztésére és az uniós jogharmonizáció teljesítéséhez.
Joób Sándor
(Magyar Hírlap, 2000. december 8.)
|
