Havi 900 ezret is kereshetnek a főtisztviselők

Az érdekképviseletek üdvözlik a köztisztviselők bérének tervezett növelését, de fenntartásaikat hangoztatják a vagyonnyilatkozat-tétel miatt. Az utóbbit az ombudsman is aggályosnak nevezte. Ellenzéki politikusok attól tartanak, politikai kinevezettek kerülnek közszolgálatba a főtisztviselői kar létrehozásával.
A köztisztviselői törvény módosításával a kormány jelentősen növelné a közszolgálatban dolgozók javadalmazását: három év alatt a jövedelmek hetven-nyolcvan százalékkal emelkedhetnek.
A háromszáz fős kiemelt főtisztviselői és a hasonló számú főtiszti kar tagjait kivételes juttatásokban részesítenék - szélső esetben a havi illetmény megközelíthetné a kilencszázezer forintot. Az e körbe tartozóknak fokozott munkajogi védelmet biztosítanának: ha a kormány a munkájukra nem tartana igényt, öt évig rendelkezési állományba kerülnének. Minderre 2004-ig 120 milliárd forintot szánnak. Már az idén júniusban húszszázalékos illetményemelésre lehet számítani a köztisztviselői körben, vagyis például egy minisztériumi gyakornok havi javadalmazása - a januári 8,75 százalékos fizetésemelést is figyelembe véve - 57 ezerről 75 ezer forintra nőhet.
A javaslat szerint a közigazgatás vezetőit, az érdemi döntéshozókat, a hatósági eljárásban, illetve a közpénzek elköltésében közreműködőket - és közvetlen családtagjaikat, összességében legalább százezer embert - vagyonnyilatkozatra köteleznék. A köztisztviselők teljesítményét évente értékelnék, emellett etikai kódexet dolgoznának ki, és az abban foglaltak megszegése esetére etikai eljárást helyeznének kilátásba. A szolgálati törvény módosításával lehetővé tennék, hogy a hivatásosok kifogástalan életvitelét - amit a tervezet nem definiál - titkos eszközökkel ellenőrizzék.
Mindezzel kapcsolatban ellenzéki képviselők fenntartásaiknak adnak hangot. Lamperth Mónika, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának szocialista alelnöke azt mondta, hogy a kormány politikai kinevezetteket emel be a rendszerbe.
Ezt a kormányzati törekvést támasztja alá, hogy a főtisztviselői karba történő kinevezés feltétele csupán a felsőfokú végzettség, miközben szó sem esik a gyakorlat, az esetleges tudományos fokozat vagy a kiemelkedő teljesítmény elismeréséről - tette hozzá. Azt viszont Lamperth hangsúlyozta: az illetményrendszer változását az MSZP is üdvözli.
Óvatos optimizmussal fogadta a tervezetet a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ). Fehér József főtitkár kérdésünkre kijelentette: célszerűbbnek tartották volna, ha a közszolgálati életpálya bevezetéséhez új törvényt alkotnak, ám a beterjesztett javaslatot sem utasítják el. Elsősorban a kilátásba helyezett illetményemelést üdvözölték, mindazonáltal szerencsésebb lett volna - fogalmazott Fehér -, ha nem három év alatt vezetik be az új javadalmazási rendszert. Így előfordulhat ugyanis, hogy a következő parlamenti ciklusban a kormány eredeti szándéka torzulhat - mondta a főtitkár, utalva rá, hogy elődjének kötelezettségvállalásait a jelenlegi kabinet sem vette mindig túl komolyan. A főtitkár emlékeztetett arra is, hogy 1999-ben a reáljövedelmek a közszolgálatban több mint öt százalékkal csökkentek, ami a Bokros-csomagnál is érzékenyebb veszteség volt.
Markánsabb véleményt fogalmazott meg a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ): álláspontja szerint nehezen magyarázható, hogy miközben a tervezet a hamis nyilatkozatot tévő köztisztviselőt állásvesztésre ítéli, parlamenti képviselő esetén ugyanennek nincs semmiféle jogkövetkezménye. A szakszervezet kidolgozatlannak tartja a teljesítményértékelés rendszerét, s vitatja, hogy háromszáz kiemelt főtisztviselőre lenne szükség. A BRDSZ képviselője, Szabó Zoltánné szerint az etikai eljárás is aggályos lehet, mert félő, hogy a nem kívánatos munkatársak eltávolításának eszközévé válhat.
Az adatvédelmi biztos a parlament foglalkoztatási bizottsága előtt többek között a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos fenntartásainak adott hangot. Majtényi László kérdésesnek nevezte a százezres nagyságban benyújtandó bevallás "célhoz kötöttségét", valamint a közszolgálati ellenőrzési hivatalban felállítandó központi adatbázis létjogosultságát. Az ombudsman kifogásolta, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának betekintése lesz a családok vagyoni helyzetébe, ami tovább növeli a vezetők és a beosztottak közötti információs egyenlőtlenséget. Emellett felvetette, hogy nem szabályozták, mi történjék azokkal, akiknek a C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen is át kell esniük. Nekik és családtagjaiknak ugyanis abban az eljárásban is vagyonnyilatkozatot kell tenniük, ami szükségtelen párhuzamossághoz vezet. A szolgálati törvény tervezett módosítása lehetővé tenné a hivatásosok kifogástalan életvitelének rejtett ellenőrzését, s Majtényi ennek kapcsán vetette fel: vajon van-e olyan alkotmányos érdek, ami a személyiségi jogok ilyen súlyos korlátozását indokolja.

NSz. 02.10.