KSZSZ logó Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége
| Nyitólap | Névjegy | Bemutatkozunk | Tervezetek, szakszervezeti vélemények |
| Tanulmányok, továbbképzés | Jogtár | Archívum | Kapcsolat |
    E-mail

EURÓPAI KÖZÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK

(96/C 281/03)

Bevezetés

A nyílt és dinamikus piacgazdaságban a szolidaritás és az egyenlő elbánás az Európai Közösség alapcélkitűzése; olyan célkitűzés, amelyet közérdekű szolgáltatások támogatnak. Az európai emberek már magas színvonalú szolgáltatásokat várnak el megfizethető árakon. Közülük sokan a közérdekű szolgáltatásokat még olyan szociális jognak is tartják, amely lényegesen hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézióhoz. Ez az, amiért a közérdekű szolgáltatások a társadalom európai modelljének középpontjában állnak, ahogyan azt a Bizottság az Európai Szerződések reformjáról szóló legutóbbi jelentésében megerősítette.

A közérdekű szolgáltatások jelentőségét kiemelték az állam- vagy kormányfők, akik azokat olyan értékrend részének ismerték el, amelyen minden országunk osztozik, és amely segíti Európa meghatározását.

A közérdekű szolgáltatások céljában, terjedelmében és szervezeti megközelítéseiben azonban a különböző hagyományok és gyakorlatok miatt eltérések vannak az egyik tagállam és a másik, illetve az egyik ágazat és a másik között. Legújabban a technológiai változásra, a gazdaság globalizálódására és a szolgáltatásokban részesülők elvárásaira adott válaszként korrekciókat kellett végrehajtani.

Ezek a fejlemények aggodalomra adtak okot ezeknek a szolgáltatásoknak a jövőjére vonatkozóan, amelyeket a foglalkoztatással és gazdasággal, illetve szociális kohézióval kapcsolatos gondok kísérnek. Ezeknek a szolgáltatásoknak a gazdasági jelentősége tekintélyes: az állami szektor vállalatai például, amelyek ezekből a szolgáltatásokból csak keveset nyújtanak, a Közösségben a foglalkoztatás körülbelül 9%-át, a mezőgazdaságon kívüli tevékenység körülbelül 11%-át, a beruházásoknak pedig körülbelül 16%-át teszik ki, így a közérdekű szolgáltatások korszerűsítésének és fejlesztésének jelentősége közérdek, mivel nagyon is hozzájárulnak az európai versenyképességhez, a társadalmi szolidaritáshoz és az élet színvonalhoz. Ilyen háttér mellett gondolta úgy a Bizottság, hogy ideje megerősíteni politikáinak alapelveit és rögzíteni a jövőre vonatkozó célkitűzéseit.

Fogalmi meghatározások

Közérdekű szolgáltatások

Ez a kifejezés olyan piaci és nem piaci szolgáltatásokat takar, amelyeket az állami hatóságok közérdekűnek, illetve különleges közszolgálati kötelezettség hatálya alá tartozónak minősítenek.
 
 

Általános gazdasági érdekű szolgáltatások

A Szerződés 90. cikkében alkalmazott kifejezés; olyan piaci szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket a tagállamok valamely közérdekű ismérv alapján különleges közszolgálati kötelezettségek hatálya alá helyeznek. Leginkább olyan dolgokra vonatkoznak, mint a közlekedési hálózatok, az energia- és távközlés ipar.
 
 

Közszolgáltatás

Ez kétértelmű kifejezés, mivel vonatkozhat magára a tényleges testületre, amely a szolgáltatást nyújtja vagy a szóban forgó szervnek tulajdonított közérdekű szerepre. A közérdekű szerep előmozdítására vagy megkönnyítésére való tekintettel állami hatóságok különleges közszolgáltatói kötelezettségeket vethetnek ki a szolgáltatást nyújtó szervre, például a belföldi, a légi vagy a vasúti közlekedés és az energiaipar kérdésében. Ezeket a kötelezettségeket országos vagy regionális szinten lehet alkalmazni. Gyakran van félreértés a közszolgáltatás fogalma - amely arra a szakmára vonatkozik, amely a köznek szolgáltatást nyújt a szolgáltatás ezen minősége szempontjából, - illetve az állami szektor (beleértve a közigazgatást) fogalma között - amely azoknak a jogállására vonatkozik, akik a szolgáltatást nyújtják tehát a szolgáltatás nyújtóinak személyét szem előtt tartva.
 
 

Általános szolgáltatás

Ez a közösségi intézmények által kialakított fogalom egy sor olyan közérdekű követelményre vonatkozik, amelyeket például a távközlési és a postai szolgáltatóknak a Közösségben mindenhol ki kell elégíteniük. Az ebből ered a kötelezettség annak biztosítására, hogy bizonyos alapvető szolgáltatásokhoz mindenki magas színvonalon és megfizethető áron juthasson hozzá.
 

I. KÖZÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK:

Az európai társadalmi modell vezéreleme

5. A Közösség részvétele a közérdekű szolgáltatásokban a szabadpiac összefüggésében történik, amely a kölcsönös segítség (röviden 'szolidaritás') iránti elkötelezettségen, a szociális kohézión és piaci mechanizmusokon alapul.

A. A KÖZ SZOLGÁLATA

1. Közös értékek

6. Az európai társadalmak elkötelezettek az általuk teremtett, az alapvető igényeket kielégítő közérdekű szolgáltatások iránt. Ezek a szolgáltatások szociális kötőelemként fontos szerepet játszanak a pusztán gyakorlati szempontok felett. Szimbolikus értékük is van, ami olyan közösségi érzetet tükröz, amellyel az emberek azonosulnak. Részét képezik a mindennapi élet kulturális identitásának valamennyi európai országban.

7. A közérdekű szolgáltatásoknak szánt szerep, és az esetlegesen keletkező különleges jogok olyan megfontolásokat fejeznek ki, amelyek a köz kiszolgálásának gondolatában rejlenek, úgymint az igények kielégítésének biztosítása, a környezet védelme, a gazdasági és társadalmi kohézió, a területhasználat megtervezése és a fogyasztói érdekek támogatása. A fogyasztókat különösen az foglalkoztatja, hogy kiváló minőségű szolgáltatásokat kapjanak olyan árakon, amelyek számukra megfizethetőek. Az általuk érintett tevékenységek szektor specifikus gazdasági jellemzői is belépnek a képbe, mivel jelentős lendítő hatásuk van a gazdaságra és a társadalomra mint egészre, és esetleg szűkös erőforrások igénybevételét vagy nagyszabású, tartós befektetéseket tesznek szükségessé. Ez bizonyos alapvető működési elveket jelent: folyamatosság, egyenlő hozzáférés, egyetemesség és nyitottság.

8. Mindezeknek a kérdéseknek a középpontjában a köz érdeke áll, ami társadalmainkban az alapszolgáltatásokhoz való garantált hozzáférést és a legfontosabb célkitűzések elérésére való törekvéseket jelenti. A közérdekű szolgáltatásoknak a társadalmat, mint egészet és ezért mindazokat kell szolgálniuk, akik benne élnek. Ugyanez vonatkozik a Közösségben az egyetemes szolgáltatás koncepciójára.

2. Eltérő szervezeti felépítések

9. Ezek a közös értékek eltérő módon jelennek meg a közérdekű szolgáltatások szerveződésében, amelyek országonként vagy régiónként, illetve ágazatonként változnak. Noha ugyanazt a szolgáltatás választékot nyújtják, az a mód, ahogyan azt teszik, különböző körülményeket tükröz, úgymint földrajzi vagy technikai korlátok, a politikai vagy közigazgatási berendezkedés, a történelem és a hagyományok.

10. A szolgáltatásokat - monopol- vagy versenyhelyzetben - nyújthatják magán vállalatok, állami szervek vagy állami-magán társulások. Ezeknek a - helyenként szolgáltatásirányítóknak nevezett - üzemeltetőknek a tevékenységeit különböző szereppel és jogállással szabályozhatják helyi, regionális vagy országos hatóságok. Komoly eltérések lehetnek a felügyeleti hatóság és az üzemeltető közti kapcsolatok jellegében is.

11. Ez a heterogenitás bizonyos fokú terminológiai zavart is okozhat. Túl könnyű az állami szektort és a közszolgáltatást szinonimaként kezelni, és megfeledkezni arról, hogy egy szolgáltató jogállása és a nyújtott szolgáltatás jellege között különbséget kell tenni. Az európai politikát a közérdek foglalkoztatja, az, hogy milyen szolgáltatásokat és milyen feltételekkel nyújtanak, nem pedig az azokat nyújtó szerv jogállása.

12. Akárhogyan is, ezek az igen különböző körülmények az európai gazdasági integráció számára kihívást jelentenek. Ahelyett azonban, hogy akadályok lennének, olyan lehetőségek sorát nyújtják, amelyre azoknak a szervezeti módszereknek a meghatározásánál lehet támaszkodni, amelyek egyrészt a gyorsan változó gazdasági környezethez a legjobban illenek, másrészt pedig az európai integráció eléréséhez a leghatékonyabbak.

3. A változás kihívása

13. Az elmúlt években hatalmas mértékben megváltozott az a környezet, amelyben a közérdekű szolgáltatásokat nyújtják, és lényeges vonatkozásokban különbözik attól a környezettől, amelyben azokat eredetileg bevezették. A legfontosabb fejlemények a következők:

14. Az egységes piac megteremtése és a fokozottabb verseny bevezetése azt kívánja a közérdekű szolgáltatások nyújtóitól, hogy e fejlemények kihívásainak feleljenek meg, és annak előnyét a választék és minőség javulásán, illetve az árak csökkentésén lehessen észrevenni. Ez a váltás egy gazdasági és társadalmi kohéziós politika megvalósításával jár együtt. A Közösség ugyancsak segíti a közérdekű szolgáltatások korszerűsítését annak érdekében, hogy az alapszükségleteket továbbra is kielégítsék, és javuljon a teljesítmény. Ez a dinamika az európai társadalmi modell olyan életeleme, amely nélkül az európai állampolgárság soha nem válna valósággá.

B. A KÖZÉRDEK ÉS AZ EGYSÉGES EURÓPAI PIAC: MUNKA EGYMÁSÉRT

15. A piaci erők az erőforrások jobb elosztását és a szolgáltatás biztosítása terén nagyobb hatékonyságot eredményeznek, ahol a legfontosabb haszonélvező a fogyasztó, aki alacsonyabb áron jobb szolgáltatást kap. Ezeknek a mechanizmusoknak azonban időnként vannak korlátjaik, aminek eredményeként a potenciális előnyök esetleg nem jutnak el az egész népességhez, és a társadalmi és területi kohézió támogatásának célkitűzését esetleg nem lehet elérni. Az állami hatóságnak ilyenkor gondoskodnia kell arról, hogy a közérdeket figyelembe vegyék. Ez az oka annak, amiért a Bizottság a következő területeken eljár.

1. A változatosság tiszteletben tartása

16. A Közösségnek az európai társadalmi modell iránti elkötelezettsége azon alapul, hogy tiszteletben tartja az európai közérdekű szolgáltatások szervezetének heterogenitását, amit két alapelv támaszt alá:

17. A gazdasági és társadalmi szervezet nemzeti megválasztásának tiszteletben tartása a működő szubszidiaritás nyilvánvaló példája. A tagállamok dolga megtenni a legfontosabb választásokat társadalmuk tekintetében, míg a Közösség feladata csupán arról gondoskodni, hogy az általuk alkalmazott eszközök európai kötelezettségvállalásaikkal összeegyeztethetők legyenek.

18. Le kell szögezni, hogy a 90. cikk feltételei nem vonatkoznak a nem gazdasági jellegű tevékenységekre (úgymint a kötelező oktatásra és a társadalombiztosításra) vagy a nemzeti létérdekbe tartozó ügyekre, amelyek az állam kiváltságai (úgymint biztonság, igazságszolgáltatás, diplomácia vagy a születések, elhalálozások és házasságok nyilvántartása). Fontos ezeknek a szolgáltatásoknak a hozzájárulása a különböző közösségi politikákhoz, így e területeken az európai szintű együttműködés és társulások kialakításához. Nyilvánvaló azonban, hogy a nem gazdasági jellegű vagy az állami kiváltságba tartozó közérdekű szolgáltatásokat nem ugyanolyan módon kell kezelni, mint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat. Ezen a területen bármilyen közösségi lépés - ahogyan azt a Szerződés világossá teszi - nem lehet több, mint kiegészítő jellegű.

2. Az egyensúly megteremtése: a Közösség célkitűzése

19. Az igazi kihívás a zökkenőmentes kölcsönhatás biztosítása egyrészről a szabad mozgás, a gazdasági teljesítmény és dinamizmus tekintetében az egységes európai piac és a szabad verseny követelményei, másrészről pedig a közérdekű célkitűzések között. Ennek a kölcsönhatásnak az egyes állampolgárok és a társadalom mint egész hasznát kell szolgálnia. Ez igen bonyolult egyensúly mutatvány, mivel a pillérek folyamatosan mozognak: az egységes piac továbbra is bővül és a közszolgáltatásoknak - amelyek távolról sem rögzítettek - az új követelményekhez kell igazodniuk.

20. A Közösség megközelítése ezért szükségszerűen fokozatos, és a keresett egyensúlynak képesnek kell lennie arra, hogy a fejleményekre gyorsan reagáljon. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások általában az egységes piac megteremtésére hivatott közösségi szabályok hatálya alá tartoznak. Idetartoznak a monopóliumok, amelyek gátolhatják a piac zökkenőmentes működését, különösen azzal, hogy hermetikusan elzárnak egy adott piaci szektort. Ezeknek a szabályoknak a működése arra ösztönzi ezeket a szolgáltatásokat, hogy ennek megfelelően alakuljanak, a közérdekű szolgáltatásokat azonban érintetlenül kell hagyni.

21. Bizonyos közérdekű szolgáltatások nyújtóit mentesíteni lehet a Szerződésben szereplő szabályok alól, ha a szabályok akadályoznák azoknak a közérdekű feladatoknak az ellátását, amelyekért felelősek. A közérdekű feladatok meghatározásai nem feltétlenül határozzák meg azt is, hogy hogyan kell azokat végrehajtani. Éppen ezért vonatkozik az arányosság elve minden a szabály alóli kivételre. Ennek az elvnek - amely a Szerződés 90. cikkének alapját képezi - az a rendeltetése, hogy a legjobb összhangot biztosítsa a közérdekű szolgáltatásnyújtási kötelesség és a között, ahogyan a szolgáltatásokat ténylegesen nyújtják, azért, hogy az alkalmazott eszközök arányban legyenek a keresett végcéllal. Az elvet úgy alakították ki, hogy helyet kapjon benne egy olyan rugalmas és összefüggés érzékeny egyensúly, amely figyelembe veszi a tagállamok különböző körülményeit és célkitűzéseit, illetve azokat a műszaki és költségvetési megkötöttségeket, amelyek ágazatonként változóak lehetnek. A lehető legjobb kölcsönhatást szolgálja továbbá a piaci hatékonyság és a közérdek követelményei között annak biztosításával, hogy a követelmények kielégítéséhez igénybe vett eszközök ne zavarják indokolatlanul az egységes európai piac működését, és ne befolyásolják a kereskedelmet olyan mértékben, amely a Közösség érdekeivel ellentétes lenne.

22. A kölcsönhatással eddig elért eredmények igen pozitívak mind a közérdekű szolgáltatások hatékonyságát, mind a szabályok végrehajtását tekintve.

23. A hatékonyságot és minőséget tekintve a közérdekű szolgáltatások nyújtása a Közösségben sok esetben kedvezően alakul a világ egyéb területeihez viszonyítva. Európa megjelenése gyakran igen jó, amikor mondjuk az energia ellátás megbízhatóságáról, a légi közlekedés biztonságáról vagy a rádió és televízió műsorszórás minőségéről van szó. Ezek a vívmányok bizonyos mértékben a közösségi intézkedéseknek köszönhetőek, amelyek száműzik a tisztességtelen előnyöket, ösztönzik a nyíltságot az ügyvitelben és előírják, hogy a közérdekű hatásköröket egyértelműen és pontosan meghatározzák. A verseny eredményeként a hatékonyságbeli haszon minden bizonnyal a szolgáltatások költségcsökkentésének egyik legjobb módja, és számos esetben több ember számára teszik elérhetővé azokat. Versenyképesebbé teszik a cégeket is, különösen a kisebb cégeket. Mindazonáltal számos területen van még mit javítani. A jobb minőségre és nagyobb költséghatékonyságra törekvés a közérdekű szolgáltatásokban számos esetben új megközelítéseket és a hatékonyság fokozására irányuló jelentős erőfeszítést tesz szükségessé.

24. A Közösség mindenkor pártatlanul alkalmazza a szabályokat, és érzékeny az ipar, a társadalom és a politikai világ problémáira. A jogalkotás kereteit a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament felállította. A Tanácsban a tagállamok egyhangúlag elfogadták a légi közlekedésre, a vasúti közlekedésre és az áramszolgáltatásra vonatkozó valamennyi jogi okiratot. A Tanács és az Európai Parlament elfogadta továbbá a távközlésre és a postai szolgáltatásra vonatkozó egyetemes szolgáltatási koncepciót. Egyedi esetekben a Bizottságnak a 90. cikk alapján kellett intézkedéseket meghoznia. Minden ilyen intézkedés végleges meghozatala előtt azonban a Bizottság mindig ügyel arra, hogy széleskörű konzultációkat folytasson az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, a tagállamokkal és az érintett felekkel, hogy a lehető legteljesebb konszenzust érje el. A 90. cikk alapján a távközlési terminálokról és távközlési szolgáltatásokról elfogadott két legfontosabb irányelv és azok módosításai például a Tanácsban elnyerték a tagállamok támogatását.

25. Az Európai Bíróság fellebbviteli testületként és a jog értelmezőjeként ezeket az okiratokat szentesítette, a maga módján hozzájárulva a helyes egyensúly megteremtéséhez. A Bíróság elfogadta, hogy törvényes indokként hozhatók fel az olyan gazdasági megfontolások, mint például a közérdekű szolgáltatások általános költséghatékonysága és egyéb megfontolások, mint például a környezetvédelem.

26. Megközelítéseiben a Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bíróság tiszteletben tartja továbbá a közérdek különböző nemzeti meghatározásait, amelyek egy-egy ország speciális társadalmi és kulturális jellemzőin és azok társadalmi választásán alapulnak.

3. Az európai közérdek támogatása

27. Európának az egységes piacon és a kohéziós politikáján alapuló gazdasági integrációja a gazdaság motorjaként és hatékonyság forrásaként az egyetemes szolgáltatás vagy az egyéb közszolgáltatási kötelezettségek koncepciójával a közérdek kérdését európai szinten tette napirendre. Az egyetemes szolgáltatás koncepcióját - amelyet a Bizottság alkotott meg - az Európai Parlament és a Tanács állásfoglalásaiban fejlesztettek ki, és a jogalkotás számos szektorspecifikus művében hajtották végre.

28. Az egyetemes szolgáltatás alapkoncepciója az, hogy kiváló minőségű szolgáltatást kell biztosítani mindenkinek olyan árakon, amelyek mindenki számára megfizethetőek. Az egyetemes szolgáltatást meghatározzák elvi szempontból - egyenlőség, egyetemesség, folytonosság és alkalmazhatóság - és a helyes eljárás szempontjából - az ügyvitel, ármegállapítás és finanszírozás nyitottsága, illetve a szolgáltatás működtetőitől független testületek által történő ellenőrzés. Nem minden ilyen kritériumot tartanak be mindenkor országos szinten, ott azonban, ahol azokat az európai egyetemes szolgáltatás koncepciójának felhasználásával bevezették, pozitív hatásai voltak a közérdekű szolgáltatások fejlődésére.

29. Az egyetemes szolgáltatás mindazonáltal egy rugalmas koncepció, amely fokozatosan fejlődik az adott strukturális és műszaki jellemzőkkel és szektorspecifikus követelményekkel összhangban. Evolúciós annyiban is, hogy alkalmazkodnia kell a technológiai változáshoz, az új közérdekű követelményekhez és a felhasználói igényekhez.

30. Semmi sem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeken felül és azok mellett további közérdekű feladatokat határozzanak meg, feltéve, hogy az alkalmazott eszközök a közösségi jognak megfelelnek. Bizonyos szolgáltatások vonatkozásában az egyetemes szolgáltatás koncepciójának rendelkezései a tagállamokra hagyják annak megválasztását, hogy a közérdekű kötelezettségeket kiróják-e, illetve ellenszolgáltatást kínálnak-e, vagy sem. Ilyen módon az egyetemes szolgáltatási koncepció kialakulása európai szinten fogékony a heterogenitásra azáltal, hogy folyamatosan figyelembe veszi az egyes országok által a közérdekről a saját hagyományaikkal és igényeikkel összhangban megállapított különböző nemzeti véleményeket.

31. Közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket - bizonyos feltételektől függően - olyan ügyekkel kapcsolatos közérdekű okokból is meg lehet állapítani, mint például a földhasználat megtervezése, az ellátás biztonsága és a környezet.

32. Az egységes piac beteljesülése a fogyasztók számára jobb szolgáltatásokat biztosít és az európai vállalkozásokat erősebb helyzetbe hozza, hogy szembenézzenek a nemzetközi versennyel. Az egyetemes szolgáltatás koncepciója és az egyéb közszolgáltatási kötelezettségek hozzájárulnak az egyenlő elbánáshoz. A köz és az európai társadalom előnyére óvják a közérdeket. Az egyetemes szolgáltatás Európában az európai társadalmi modell követelményeinek és különleges jellemzőinek kifejezése egy olyan politikában, amely a dinamikus piacot, az összetartást és a szolidaritást ötvözi.

II. A KÖZÖSSÉG SZEREPE: DINAMIZMUS, RUGALMASSÁG ÉS SZOLIDARITÁS

A. SZEKTORSPECIFIKUS MEGKÖZELÍTÉS

33. A fentiekben vázolt elvek és megközelítés a piacok megnyitásának dinamizmusát a közérdekű követelményekkel ötvözik európai és nemzeti szinten. A Bizottság több területen tett már lépéseket ez irányban, úgymint a távközlésben, a postai szolgáltatásokban, a közlekedésben és az energiaiparban. Ezek szilárd példái annak, hogy az egységes piac hogyan tudja védeni és javítani a közérdekű szolgáltatások kielégítő nyújtását a köz számára az egyetemes szolgáltatás vagy a közszolgáltatási kötelezettségek alapján. Mindegyik ügyet rugalmasan, az egyes ágazatok sajátos jellemzőit, a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva, és arra odafigyelve közelítette meg, hogy mindenki számára a legjobb alkut érje el. A megközelítés mindenkor fokozatos volt, és annak része volt a valamennyi érintett féllel folytatott konzultáció.

1. Távközlés

34. A Közösség távközléshez való viszonyának az a célja, hogy szélesebb választék kínálásával javuljon a Közösségben a köz számára nyújtott szolgáltatás, miközben egyidejűleg javul a minőség, az árak pedig megfizethetőek maradnak. A piac egy pontos ütemterv szerint fokozatosan nyílt meg. Az 1987. évi javaslatok óta a fogyasztók olyan vezetékes vagy mobil telefont, telefaxot vagy modemet választhatnak, amilyet csak akarnak. Ezt követően intézkedéseket vezettek be annak biztosítása érdekében, hogy legalább két mobil telefon vagy műholdas szolgáltató között lehessen választani. Legkésőbb 1998. (vagy bizonyos országokban 2003.) január 1-jéig a távközlési infrastruktúrákat és piacokat meg kell nyitni. Ennek érdekében a felügyeleti szerveknek külön kell válniuk az üzemeltetőktől és a közhálózatokat megnyitják más üzemeltetők számára.

35. A piacok és infrastruktúrák megnyitása együtt jár az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek meghatározásával, amelyek alkalmazását a Közösség a széles körű alapszolgáltatás nyújtás biztosítása érdekében kért a tagállamoktól. A Bizottság 1996. évi, az egyetemes szolgáltatásról szóló közleménye kiköti, hogy ennek a szolgáltatásnak mindenki számára biztosítania kell a beszéd-, az adat- és a telefax átviteli hálózat és a távközlési szolgáltatás megfizethető hozzáférését. A rendelet megállapítja a szolgáltatással kapcsolatos költségek piaci szereplők által történő finanszírozásának kereteit. Ennek az egyetemes szolgáltatásnak a meghatározását 1998-ban, azt követően pedig rendszeres időközönként felül kell vizsgálni. A bevezetett dinamikus megközelítés célja az, hogy a szolgáltatást a technológiai fejleményeknek, a fogyasztói igényeknek és a közérdekű megfontolásoknak megfelelően igazítsák. A távközlés egyetemes szolgáltatásként történő kezelése már most pozitív hatással van arra, ahogyan a távközlési szolgáltatásokhoz nemzeti szinten viszonyulnak. Most az egyetemes szolgáltatás koncepciója bevezette például a mindenki számára megfizethető árakon való hozzáférés garantálásának gondolatát - beleértve a szociálisan, egészségügyileg és gazdaságilag hátrányos helyzetűeket - ami több országban nem volt bevett elv.

36. Néhány olyan tagállamban, amely az ütemterv előtt jár, a telefonszolgáltatásokat, különösen a mobil telefonszolgáltatásokat, már új üzemeltetők nyújtják, és ez segítette a telefon és az új szolgáltatások körének elterjedését. Egy nyitottabb piac megkönnyíti a telefonszolgáltatások számára a technológiai fejlemények jelenlegi hullámának meglovagolását, miközben egyidejűleg elégítik ki a fogyasztók egyre bonyolultabb igényeit, és alacsonyan tartják az árakat.

2. Postai szolgáltatások

37. A Bizottság által 1995 júliusában javasolt intézkedéseket az Európai Parlament és a Tanács jelenleg vizsgálja. Szándékuk az, hogy közös szabályokat vezessenek be a postai ágazat fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására, illetve a piacoknak a konkurencia előtt 2000-ig fokozatosan, ellenőrzött módon történő megnyitására.

38. A javaslat alapja a postai szolgáltatás hosszú távon egyetemes szolgáltatásként történő megőrzése. Az egyetemes postai szolgáltatás kiváló minőségű szolgáltatásnyújtást jelent országszerte rendszeresen garantált kézbesítéssel olyan árakon, amelyeket mindenki megengedhet magának. Beletartozik a levelek, illetve nyomtatott anyagok, katalógusok és csomagok begyűjtése, elszállítása, válogatása és kikézbesítése bizonyos ár- és súlyhatárokon belül. Ugyancsak vonatkozik az ajánlott és a biztosított ('valeur declarée') tételekre, és egyaránt vonatkozna a belföldi és nemzetközi kézbesítésekre. Kellő figyelmet szentelnek a folytonosság, titoktartás, pártatlanság és egyenlő elbánás, illetve az alkalmazhatóság szempontjainak.

39. Az egyetemes szolgáltatás finanszírozásának garantálása érdekében ennek az egyetemes szolgáltatásnak az üzemeltetői számára egy szektort kell fenntartani. A fenntartott szektor terjedelmét két feltétel fogja meghatározni: a súly és az ár. Jelenleg vizsgálják a postai körjáratok, csak úgy, mint a beérkező nemzetközi posta kérdését. Minden esetre a fenntartott szolgáltatások körét a 2000. évben a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlemények figyelembevételével felül fogják vizsgálni.

40. Az egyetemes szolgáltatás fennmaradó finanszírozását bizonyos kötelezettségeknek a szakmai üzemeltetők franchise-ába történő beiktatásával lehet megszerezni, például elő lehet írni számukra, hogy egy kiegyenlítési alaphoz anyagilag járuljanak hozzá. Vannak tervek továbbá arra is, hogy a felügyeleti hatóságokat és a postai szolgáltatókat egymástól elkülönítsék.

3. Közlekedés

41. A polgári repülésben a nemzeti légitársaságok származási országukban gyakran monopóliumot élveztek, ami lehetővé tette számukra, hogy a közszolgálati szerepükkel kapcsolatos veszteséges tevékenységeiket nyereséges tevékenységeikkel ellentételezzék. Az 1987., 1990. és 1993. évi három légügyi csomag fokozatosan megnyitotta a piacokat, miközben védte a közérdeket.

42. A periférikus területeknek nyújtott szolgáltatások és az olyan szórványos szolgáltatások vonatkozásában, amelyek a regionális fejlődés szempontjából ugyan létfontosságúak, azonban ha azokat a piaci erőkre hagyják, gazdaságilag életképtelenek, , a rendeletek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy egy adott útvonalra közszolgáltatási kötelezettséget állapítsanak meg, közösségi szintű versenytárgyalási felhívás alapján egy kizárólagos szolgáltatót válasszanak ki és ezeknek a szolgáltatásoknak a működtetéséért anyagi ellentételezést adjanak, így az állami piaci intervenció a szorosan vett minimumra korlátozódik.

43. Most, hogy a folyamat csaknem befejezett, el kell ismerni, hogy az európai légügyi piacok megnyitása sikeres volt a szolgáltatási és az üzembiztonsági szintek fenntartásában, és az utazók számára érezhetően javította a szolgáltatások minőségét. A verseny élesebb a forgalom és az árak tekintetében egyaránt, ami által a légi közlekedés megfizethetőbb a szélesebb tömegek számára.

44. Egy tagállamon belül a ('partmenti hajózás' néven ismert) tengeri közlekedési szolgáltatások nyújtásának szabadságára vonatkozó rendeletek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy közszolgáltatási kötelezettségeket állapítsanak meg a szigetek felé, azok felől és köztük menetrend szerint közlekedő járatok üzemeltetésének előfeltételeként minden megkülönböztetés nélkül a közösségi hajótulajdonosok számára. A tagállamok csak a kiszolgálandó kikötőkre konkrétan vonatkozó szempontokat, a járatok sűrűségét, folytonosságát és gyakoriságát, a szolgáltatás nyújtásának képességét, a felszámított árakat és a járművek személyzetét vehetik figyelembe. Ezenkívül a Bizottság az "Egy új hajófuvarozási stratégia felé" címet viselő közleményében felvetette az állami finanszírozás lehetőségét a közérdekű szolgáltatások támogatására.

45. A belföldi közlekedés (vasút, közút és belföldi vízi utak) vonatkozásában a Szerződés maga is hivatkozik a közszolgáltatás koncepciójában rejlő bizonyos kötelezettségre (77. cikk). 1969-ben a Tanács elfogadta azokat a rendeleteket, amelyek ezt a cikket értelmezték, és olyan megfelelő közlekedési szolgáltatások nyújtását garantálták, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, a társadalmi kohézióhoz és a regionális egyensúlyhoz. Jelentős fejlődést értünk már el a belföldi közlekedési piacok megnyitásában, és ezen a területen a közszolgáltatás minőségének jelentősége maradéktalanul figyelembe lett véve.

46. A Bizottság a polgári hálózatról szóló Zöld Könyvében megerősítette ezt a megközelítési módot, és egyidejűleg rámutatott arra, hogy ezeknek a szabályozott közszolgáltatásoknak a hatékonyságát javítani kell. Hasonlóképpen, a vasúti közlekedés vonatkozásában a Bizottság egyik legutóbbi Fehér Könyvében megvédte 1995. évi javaslatát a teher- és nemzetközi utasforgalmi piacok megnyitására, és a közszolgáltatási követelményeket kellően figyelembe véve közzétett egy tanulmányt arról, hogy a piaci szabályoknak a belföldi utasforgalmi szolgáltatásokban történő bevezetésének melyek a legalkalmasabb módszerei. 1996-ban további két javaslatot terjesztett elő a belföldi közúti személyszállítási piac megszilárdítására; ezek maradéktalanul megfelelnek az arányosság elvének és a közszolgáltatásról szóló rendeleteknek.

4. Áramszolgáltatás

47. A jelenleg jóváhagyási eljárás alatt lévő irányelv-tervezet szándéka az, hogy az áramszolgáltató piacokat kilencéves időtartam alatt fokozatosan megnyissa az új szolgáltatók számára. Az erre az ágazatra jellemző igen hosszú távú beruházások védelme, illetve a nemzeti struktúrák heterogenitásának figyelembevétele érdekében a tagállamok számára két választási lehetőség van: a hálózatok elérése harmadik felek számára vagy egy egységes vevő rendszer. A tagállamokra marad annak eldöntése, hogy bizonyos feltételektől függően kik alkalmasak erre.

48. A javasolt megoldás a szabad versenyen alapul, azonban lehetőséget ad a tagállamok számára, hogy bizonyos közérdekű kötelezettségeket megállapítsanak. A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok felelnek ezeknek a kötelezettségeknek a közérdekű célkitűzések szempontjából történő meghatározásáért a nyitottság, az objektivitás és az egyenlő elbánás alapján.

49. A Bizottság bizonyos a felől, hogy ez a politika az európai ipar számára sikeresen fogja csökkenteni az energiaköltségeket, és ezért serkenti versenyképességét a nemzetközi küzdőtéren. Az alacsonyabb áraknak is a fogyasztók számára átadott előnyök egyikének kell lenniük.

50. Az irányelv első középtávú értékelését a Bizottság fogja elvégezni, ez után akkor fogják azt felülvizsgálni, ha már kilenc éve hatályban lesz.

5. Műsorszórás

51. A legtöbb tagállamban a televíziónak és a rádiónak közérdekű vetülete van azoknak a strukturális és technológiai változásoknak az ellenére is, amelyek ezeket a piacokat érintik. A közérdekű szempontok alapvetően a műsorszórás tartalmát érintik, mivel azok olyan morális és demokratikus értékekhez kötődnek, mint a pluralizmus, a tájékoztatási morál és az egyén védelme. Országonként és régiónként jelentős mértékben változó az a mód, ahogyan ezeket a közérdekű szempontokat kielégítik, különösen, ami finanszírozásuk módját illeti.

52. A közösségi jogalkotásnak az ágazatra közvetlenül vonatkozó legfontosabb darabja az úgy nevezett 1989. évi 'Televíziózás határok nélkül' című irányelv, amely biztosítja a jogi kereteket a televíziós programok mozgás szabadságának garantálásához azoknak a nemzeti szabályoknak az összehangolásával, amelyek a szabad mozgás elé esetlegesen jogi akadályokat gördítettek. Az összehangolt területek a televíziós programok gyártásának és forgalmazásának támogatására, a reklámozásra és szponzorálásra, a kisebbségek védelmére és a válaszadás jogára vonatkozó szabályok. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a programok vételének szabadságát, és nem akadályozhatják a más tagállamból közvetített programok átjátszását az egymás mellé rendelt/egyenrangú területekre vonatkozó indokkal. Az Európai Parlamentben és a Tanácsban jelenleg folyik az irányelv felülvizsgálata a jelenlegi szabályok tisztázása és átalakítása céljából.

53. Ezen túl a versenyről szóló szabályok biztosítékot nyújtanak a domináns helyzettel való visszaéléssel szemben, és a fúziót szabályozó megállapodásokon keresztül megakadályozzák az oligopolisztikus és monopolisztikus piaci struktúrák kialakulását.

B. EGYÉB KÖZÖSSÉGI POLITIKÁK SZEREPE

54. A Közösség részvétele a közérdekű szolgáltatások fejlesztésében túlmutat az egységes piac puszta kialakításán, amely különböző közösségi politikák értelmében olyan egyéb tevékenységeket foglal magában, mint:

Mindezekben a tevékenységekben a Közösség különösen az egészséges és fenntartható környezetre és a fogyasztók érdekeire figyel. A Közösség intézkedéseket tesz a fogyasztók érdekében a választék, a minőség, a nyitottság, az objektív tájékoztatáshoz való hozzáférés, a gyors és olcsó jogorvoslati és részvételi eszközök fejlesztésére.

55. Ezek a közösségi tevékenységek azonban csak úgy lehetnek hatékonyak, ha a különböző érintett felek a szükséges módon együttműködnek. Az állami és a magánszektor közti társulások kétségtelenül meghatározó szerepet fognak játszani, különösen, amikor a beruházás és kutatásról van szó, de társulásokat kell kialakítani regionális, országos és európai szinten is.

56. Ami a nem gazdasági jellegű szolgáltatásokat illeti, az európai szinten végzett különböző együttműködési tevékenységek segíthetnek a nemzeti politikák támogatásában vagy abban, hogy új dimenziót kapjanak például a foglalkoztatás, a népjólét, a közegészségügy, az oktatás és a képzés és a kultúra terén. A Közösség ösztönzi a tagállamok közti együttműködést a rák ellen vívott harcban. Az oktatási és képzési csere- és együttműködési programokban - a Leonardóban és a Socratesben - nagy számban vesznek részt hallgatók és fiatal munkások. A Közösség továbbá különböző, az európai kulturális örökség megóvására irányuló tevékenységeket támogat. Ezek a tevékenységek természetesen nem jelentenek európai szintű harmonizációt, hanem inkább olyan további módozatok, amelyek révén a Közösség a közérdeket támogatja, illetve létfontosságúak a Közösség kohézióval és szolidaritással kapcsolatos célkitűzéseinek elérésében.

III. JÖVŐVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK

57. A Közösség célja az európai gazdaság versenyképességének támogatása az egyre erősödő verseny világában, illetve az, hogy a fogyasztóknak szélesebb választékot, jobb minőséget és alacsonyabb árakat biztosítson, ugyanakkor politikájával segítse a tagállamok közti gazdasági és társadalmi kohézió erősítését és csökkentsen bizonyos egyenlőtlenségeket. Ezt a célkitűzést, amelyet a Szerződés állapít meg, leginkább a Strukturális Alapok és a transz-európai hálózatok szolgálják. A közérdekű szolgáltatásoknak kulcsszerepük van ezen a téren, mivel hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és a gazdasági teljesítményhez. A Közösség elkötelezett az iránt, hogy ezek a szolgáltatások hatékonyságuk javulása mellett sértetlenek maradjanak

58. Az egyensúly megteremtésének jelentőségét 1995. júniusi cannes-i csúcstalálkozójukon kiemelték az állam- és kormányfők:

'Az Európai Tanács megismétli abbeli érdekeltségét, hogy a belső piac megvalósítása érdekében több ágazatban bevezetett nagyobb verseny összhangban legyen az Európa előtt álló általános gazdasági feladatokkal, különösen a harmonikus város- és országtervezéssel, az állampolgárok egyenlő elbánásával - ideértve a férfiak és nők egyenjogúságát és egyenlő lehetőségeit -, a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások minőségével és folyamatosságával és a hosszú távú stratégiai érdekek megóvásával.'

59. Ez a politikai nyilatkozat és a most zajló változások egyaránt rámutatnak arra, hogy a jövőre vonatkozó célkitűzéseket tisztázni kell. Ennek szellemében a Bizottság az európai közérdekű szolgáltatások fejlesztését három szinten tervezi: a tevékenységek többségét úgy alakítva, hogy serkentsék az egységes piacot és az európai versenyképességet; az európai szolidaritás és koordináció erősítésével; illetve a közösségi eszközök terjesztésével. Ezeknek a fejleményeknek a Szerződésben is ki kell fejeződniük, amikor annak tárgyalására a kormányközi konferencián sor kerül.

A. AZ EURÓPAI PERSPEKTÍVA

1. A legtöbb tevékenységgel serkenteni az európai versenyképességet

60. A piacok ágazatonként történő megnyitását a gazdasági jellegű szolgáltatások előtt és különösen a hálózatba szervezett szolgáltatások előtt, illetve az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek bevezetését tovább kell folytatni, tekintettel azokra a pozitív hatásokra, amelyeket a közérdekű feladatokra, illetve a világban az európai gazdaság versenyképességére gyakorolnak. Ezek a tevékenységek életbevágóak a szolgáltatások korszerűsítéséhez, ahhoz, hogy Európa versenyelőnyét a szóban forgó ágazatokban a legjobban kihasználhassa, illetve ahhoz, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok minőséget kapjanak alacsonyabb áron.

61. Bármi történik is, a Bizottság továbbra is a pártatlan bíró szerepét fogja játszani. A piacok jövőbeli megnyitásával kapcsolatos politikájában a következő elveket szándékozik alkalmazni:

Ennek a módszernek a legtöbbet kell kihoznia a vállalt tevékenységekből, különösen, ami az egyetemes európai szolgáltatási koncepció kidolgozását illeti.

62. Fontos azonban, hogy a Bizottság függőben lévő javaslataira vonatkozó határozatokat mielőbb meghozzák. A Bizottság várja az áramszolgáltatás terén a belső piac megnyitásáról szóló, visszatartott irányelv mielőbbi kialakítását. A Bizottság számít továbbá arra is, hogy a Tanács és az Európai Parlament elfogadja a nemzetközi vasúti személyközlekedési piacok megnyitására vonatkozó tervezeteket, a vasúti teherfuvarozási piac megnyitásának lezárását, illetve a földgáz piacok megnyitását. Ezek a javaslatok közérdekű megfontolásokat foglalnak magukban.

2. Az európai koordináció és szolidaritás erősítése

63. A szolidaritás érdekében a közérdekűség kritériuma egyéb tevékenységekre is kiterjeszthető az előzőekben hivatkozott értékelések után. Több olyan ágazat van, amelynek határokon túlmutató vetülete van, különösen azok sajátos műszaki jellemzőit tekintve, ami azt jelenti, hogy a közérdekű szerepet nem feltétlenül nemzeti szinten látják el a legjobban. Vannak egyéb európai kihatású ágazatok is, úgymint a földhasználat tervezés és a környezetvédelem.

64. Ezen ágazatok követelményeinek kielégítésére, illetve a lehető legjobb teljesítmény és szolgáltatás biztosítására a Bizottság ilyen vagy olyan formában, illetve a már meglévő jogköröket felhasználva ki tudna tűzni olyan jövőbeli tevékenységeket, amelyek célja a nemzeti általános gazdasági érdekeltségű szervek koordinálása olyan ügyekben, mint az állami finanszírozási konstrukciók és ellenőrző rendszerek. Az egyetemes szolgáltatás vagy a közszolgáltatási kötelezettségek koncepciójának kidolgozása egy gyümölcsöző kutatni való út lehetne, különösen a szolgáltatás minőségét és a felhasználók jogait tekintve.

65. Az európai integráció szintje bizonyos ágazatokban ugyancsak elgondolkodtathat, hogy milyen eszközökkel lehet növelni az európai szintű koordinációt a felügyeleti szervek és üzemeltetők ezekben az ágazatokban folytatott tevékenységének nyomon követése vonatkozásában. Bizonyos esetekben a koordináció fejlettebb formáit is ki lehetne tűzni, úgymint egy felügyeleti szerv létrehozása a légi forgalom ellenőrzésére, amelynek vitája jelenleg folyik.

3. Közösségi eszközök elterjesztése

66. A gazdasági és társadalmi kohézió, a harmonikus város- és vidékfejlesztés és környezetmegóvás a közös európai érdeknek. Ebben az összefüggésben a közérdekű szolgáltatásoknak ugyanazok a közös célkitűzései vannak, mint a Közösség által bevezetett különböző közös politikáknak.

67. A Bizottság éppen ezért igyekszik előrevinni azokat a politikákat, amelyekre azért van szükség, hogy a közérdekű szolgáltatásokból a legtöbbet lehessen kihozni. Ezt szem előtt tartva jövőre a Bizottságnak egy programtervezetet kell beterjesztenie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának a közösségi földhasználat korszerűsítéséről. Ennek az 'Európa 2000 után' című dokumentum ajánlásain kell alapulnia, amely a közérdekű szolgáltatásoknak meg fogja adni azt a fajta publicitást, amelyet megérdemel.

68. A Bizottság azt tervezi, hogy a transz-európai hálózatokat az állam- és kormányfők által már vállalt kötelezettségekkel összhangban fejleszti. A kötelezettségek alapján mielőbb cselekedni kell, különösen pénzügyi szinten. A hálózatok olyan hatalmas potenciállal rendelkeznek, hogy bevezetésük tovább már nem halogatható.

A Bizottság az ötödik kutatási keretprogram (1999-2003.) eredeti iránymutatásainak bemutatásánál hangsúlyozta annak szükségességét, hogy kutatni kell, hogyan lehetne határozottan munkálkodni az európai polgárok előnyére.

69. Az arról való gondoskodás, hogy mindenki számára biztosítottak legyenek egyéb közérdekű szolgáltatások, úgymint egészségügy, népjólét, oktatás, víz és lakás, nemzeti vagy regionális feladat. Mindazonáltal vannak olyan módok, amelyekkel a Bizottság segíteni tud (együttműködés, anyagi támogatás és koordinációs tevékenységek), és ezeket jobban ki kell használni ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban az esélyegyenlőség fejlesztésére és a szegénység és a perifériára kerülés ('társadalmi kirekesztettség') elleni küzdelemre.

B. HIVATKOZÁS A SZERZŐDÉSBEN

70. Most, hogy az Unió egy új politikai szakaszba való átmenetre felkészülésként intézményeinek megreformálásáról tárgyal, nyitott a vita arról, hogy hogyan lehetne egyesíteni és tisztázni az európai társadalmi modell iránti elkötelezettségünket és azokat az értékeket, amelyekre alapul, ahogyan azt a Bizottság a Kormányközi Konferenciának adott véleményében megismételte. A közérdekű szolgáltatások nyújtása ezeknek az értékeknek a középpontjában áll.

71. Az egyik vélemény lehet az, hogy a Szerződés maradjon úgy, ahogy jelenleg van. A 90. cikk bebizonyította értékét a liberalizáció és a közérdek közti kedvező kölcsönhatás maradéktalan garantálásában. Legjobb, ha nem nyúlunk hozzá. A Szerződés számos egyéb olyan eszközt is tartalmaz, amely módokat és lehetőségeket biztosít az európai társadalmi modell számos módon történő támogatására, például a közérdekű szerepek háttereként: transz-európai hálózatok, közösségi kutatás, fogyasztói politika és társadalmi és gazdasági összetartás.

72. A Bizottság úgy véli azonban, hogy a közérdekű szolgáltatások szerepének az európai állampolgárság koncepciójának kidolgozásában arányban kell lennie azzal, hogy milyen helyet foglalnak el azok között a közös érdekek között, amelyeken az európai társadalmak alapulnak. Ezt szem előtt tartva elő kell készíteni a terepet az európai közérdekű szolgáltatások fejlesztéséhez, illetve ennek konzekvens módon történő elérésére rendelkezésre álló eszközök elterjesztéséhez.

73. A Bizottság a Kormányközi Konferencián támogatja, hogy a Szerződésbe kerüljön be egy utalás. Ez azt jelentené, hogy a 3. cikket egy új (u) bekezdéssel kell kiegészíteni, amely a következőképpen szól:

'(u) hozzájárulás a közérdekű szolgáltatások fejlesztéséhez.'

74. Ez a 3. cikk irányadó értéke mellett megerősítené, hogy a közérdekű szolgáltatások már közösségi hatáskörbe tartoznak. Továbbra is azonban a tagállamok elsődleges intézkedési területei maradnak. Anélkül, hogy ténylegesen új jogi alapot teremtene, ez a kiegészítés leszögezné, hogy a közérdekű szolgáltatások olyasvalamik, amelyeket politikájának megfogalmazásakor és tevékenységeinek megtervezésekor a Közösségnek figyelembe kell vennie.

Szószedet (96/C 281/03)

services of general interest,
general interest services

közérdekű szolgáltatások

rule of law

Jogállamiság

social cohesion

társadalmi összetartozás, kohézió

to enter into the equation

belép a képbe

to get off the ground

Beindul/ lendületbe jön

to clamp down on unfair practices

visszaszorítani a tisztességtelen gyakorlatokat

socially, medically and economically disadvantaged

szociálisan, egészségügyileg és gazdaságilag hátrányos helyzetűek

impartial referee

pártatlan bíró

to combat poverty and marginalization

küzdeni a szegénység és a perifériára kerülés ellen

social exclusion

társadalmi kirekesztettség

to commensurate with sg

arányban állni valamivel

Dura logo Készült a Dura Stúdióban (1088 Budapest, VIII. Puskin u. 4. Telefon: 338-4059
http://www.dura.hu E-mail:dura@dura.hu). Webmester: Czita Károly