| Nyitólap | Névjegy | Bemutatkozunk | Tervezetek, szakszervezeti vélemények | | Tanulmányok, továbbképzés | Jogtár | Archívum | Kapcsolat |     E-mail

A közszolgálati nyilvántartásról szóló 68/1993. (V.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 28.§-ában foglalt felhatalmazás alapján a közszolgálati adatvédelmi szabályzat alapvető tartalmi követelményeiről, az alapnyilvántartás adatlapjáról, valamint a központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adatszolgáltatásról továbbá a köztisztviselői tartalékállomány információs rendszere működési szabályzatának kiadásáról a következőket rendelem el:

1.§ (1) E rendelet hatálya - a (3) bekezdés kivételével - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1.§-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott szervekre, valamint - törvényi rendelkezés alapján - az egyéb költségvetési szerveknél (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) foglalkoztatott köztisztviselőire, ügykezelőire, fizikai alkalmazottra (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) - ide nem értve a Ktv. 3.§ (2) bekezdése szerint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírót - terjed ki.

(2) Az Állami Számvevőszékre e rendeletet külön törvény eltérő rendelkezéseinek figyelembevételével kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet 4. számú mellékletével kiadott "A köztisztviselői tartalékállomány információs rendszere működési szabályzata" (a továbbiakban: MSZ) az annak első része I/1. pontjában meghatározott közigazgatási szervekre és köztisztviselőkre terjed ki.

2.§ (1) A közszolgálati alapnyilvántartás [R. 10.§ (1) bek.] adatlapjának tartalmát és formáját (szerkezetét) az e rendelet 1. számú melléklete szerinti Közszolgálati alapnyilvántartás adatlapja (a továbbiakban: Adatlap) tartalmazza.

(2) A központi közszolgálati nyilvántartás [R. 17.§ (1) bek.] részére történő adatszolgáltatás adatait az Adatlapnak az erre szolgáló oldalain, azok szerkezetének megfelelően, az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott Központi Közszolgálati Nyilvántartás Működési Szabályzata (a továbbiakban: ÜSZ), valamint a közvetlenül megküldésre kerülő Kitöltési Útmutató (a továbbiakban: Útmutató) és a Kötelező Kódrendszer (a továbbiakban: Kódrendszer) figyelembevételével kell vezetni.

(3) Az Adatlapnak azokat az oldalait, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdés hatálya alá, az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kell vezetni, de annak szerkezetét eltérően is ki lehet alakítani. A szabadsággal összefüggő azon adatok, amelyekhez - a szabadság nyomon követésén túl - egyéb jogi hatások nem fűződnek, eltérő módon és szervezeti rendben is vezethetők.

3.§ (1) A közigazgatási szerv által számítógéppel vezetett alapnyilvántartási rendszer adattartalmának teljes egészében meg kell felelnie az Adatlap tartalmi követelményeinek, továbbá az így kezelt adatok feldolgozásával kinyomtatott iratnak az R. 13.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt esetekben - a 2.§ (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével - azonosnak kell lennie az Adatlap megfelelő oldalával.

(2) Ha a közigazgatási szerv a központi közszolgálati nyilvántartás részére az adatszolgáltatást mágneslemezen vagy távadatátviteli vonalon továbbítja, azt az ÜSZ 2. számú függelékében megadott formátumú állomány alkalmazásával kell teljesíteni.

4.§ (1) Adatlapot kell kitölteni annak a köztisztviselőnek, ügykezelőnek, fizikai alkalmazottnak (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) az adatairól, aki
a) határozott és határozatlan időre kinevezett;
b) teljes, illetve nem teljes munkaidőben foglalkoztatott;
c) nyugdíjasként foglalkozott.

(2) Egyidejűleg további közszolgálati jogviszony - Ktv. 21.§-a (2) és (4) bekezdésének figyelembevételével történő - létesítése, valamint áthelyezés és kirendelés esetén a másik, illetőleg az új közigazgatási szerv is köteles Adatlapot kitölteni.

(3) Az Adatlap első alkalommal történő kitöltésekor az érintett köztisztviselő aláírásával igazolja, hogy a felvett adatok helyesek és a valóságnak megfelelnek.

5.§ (1) A Belügyminisztérium a központi közszolgálati nyilvántartást és a szervazonosító kódot a közigazgatási szerv bejelentkezése alapján alakítja ki. A központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adatszolgáltatás szempontjából az a közigazgatási szerv mnősül adatszolgáltatónak, amelyet a Belügyminisztérium saját szervazonosító kóddal lát el.

(2) Az új közigazgatási szervnek a létrehozását követő harminc napon belül be kell jelentkeznie a Belügyminisztériumnál a központi közszolgálati nyilvántartásba.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentkezésnek tartalmaznia kell
a) a közigazgatási szerv nevét;
b) székhelyét;
c) címét, illetve levelezési címét;
d) statisztikai számjelét;
e) a székhelye szerinti megye;
f) a felügyeleti szervének megnevezését és címét;
g) a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének a nevét, telefonszámát;
h) a közigazgatási szerv számára megállapított létszámot;
i) a központi közszolgálati nyilvántartásba történő adatszolgáltatás módját;
j) a közszolgálati alapnyilvántartáshoz igényelt adatlapok számát.

(4) A szervazonosító kódot a Belügyminisztérium a központi közszolgálati nyilvántartásba történő bejelentkezés alapján a közigazgatási szervnek közvetlenül küldi meg. A közigazgatási szerv minden év február 15-éig köteles a (3) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott adatait a Belügyminisztérium központi közszolgálati nyilvántartásának közvetlenül megküldeni.

(5) Ha a közigazgatási szerv (3) bekezdésben foglalt adataiban változás történik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles arról a változást követő harminc napon belül a Belügyminisztériumot tájékoztatni.

(6) A közigazgatási szerv megszűnése esetén a jogutód közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, jogutód nélküli megszűnés esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervezetének vezetője a megszűnést követő 30 napon belül köteles a megszűnés tényét a Belügyminisztériumnak bejelenteni (kijelentkezés).

6.§ (1) A Szabályzat célja, hogy rögzítse és összefoglalja azokat a követelményeket és biztosítékokat, amelyek a helyi sajátosságokra figyelemmel biztosítják az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok kialakítását.

(2) A Szabályzat hatályának ki kell terjednie a közigazgatási szervnél a közszolgálati nyilvántartással és a hozzá kapcsolódó iratok kezelésével összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra.

(3) A Szabályzatban meg kell határozni azokat a legszükségesebb ügyviteli, adatbiztonsági és védelmi intézkedéseket, amelyek az adott közigazgatási szervnél biztosítják a közszolgálati nyilvántartásra és a személyi iratokra vonatkozó általános és különös adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok végrehajtását.

(4) A Szabályzatban rendelkezni kell különösen
a) a közszolgálati jogviszonyban állók adatainak az adatvédelmi követelményeknek megfelelő gyűjtéséről, feldolgozásáról, felhasználásáról, továbbításáról;
b) az érintett köztisztviselő adatbetekintési és adathelyesbítési joga gyakorlásának módjáról;
c) a Ktv. 63.§ (1) bekezdésének a)-h) pontjában feljogosított személyek betekintési (adatigénylési) joga gyakorlásának módjáról és annak nyilvántartásáról (naplózás);
d) a közszolgálati nyilvántartást és a személyi iratokat kezelő köztisztviselők feladatairól, adathozzáférési jogosultságuk terjedelméről és felelősségükről;
e) a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásának eszközeiről;
f) az információrendszert közvetve vagy közvetlenül fenyegető veszélyforrások kiküszöbölésének módjáról.

(5) A Szabályzatnak tartalmaznia kell a közszolgálati alapnyilvántartás számítógépes rendszere biztonságos üzemelésének szabályait.

6/A.§ A köztisztviselők tartalékállományba helyezésével és az üres állások, valamint a pályázati felhívások nyilvános közzétételével összefüggő feladatok szakmai, technikai szabályait és teljesítési határidőit e rendelet 4. számú mellékletét képező szabályzat tartalmazza.

7.§ (1) A központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adatszolgáltatás technikai szabályait és teljesítésének határidejét az ÜSZ tartalmazza.

(2) A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatot (R.26.§) az e rendelet 3. számú mellékletével kiadott Mintaszabályzat figyelembevételével kell elkészíteni.

8.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A központi közszolgálati nyilvántartás Kódrendszerét és Útmutatóját az adatszolgáltató közigazgatási szervek részére a Belügyminisztérium közvetlenül küldi meg és egyidejűleg a hivatalos közlönyében közzéteszi.

(3) A Kódrendszer és az Útmutató karbantartásáról és annak az adatszolgáltatókhoz a (2) bekezdésben meghatározott módon történő eljuttatásáról a Belügyminisztérium szükség szerint gondoskodik.

(4) A közszolgálati alapnyilvántartáshoz szükséges Adatlapot a Belügyminisztérium biztosítja.

Központi Közszolgálati Nyilvántartás Működési Szabályzata

KÖZSZOLGÁLATI ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT
(mintaszabályzat)
Közigazgatási szerv neve:
székhelye:
címe:
Ez a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a ( ... közigazgatási szerv neve) közszolgálati nyilvántartásával összefüggő legfontosabb adatvédelmi, informatikai-biztonsági szabályokat tartalmazza különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre.
I. Általános rendelkezések
A Szabályzat elkészítésekor figyelembe veendő jogszabályok:
- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,
- a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény,
- a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),
- a közszolgálati nyilvántartásról szóló 68/1993. (V.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.),
- a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 16/1993. (XII.14.) BM rendelet (a továbbiakban: Vhr.).
II. Részletes szabályok
1. A Szabályzatban rendelkezni kell
a) a személyi iratok (ideértve a közszolgálati jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is) kezelésének adatvédelmi követelményeiről, külön kiemelve a személyi anyag kezelésével kapcsolatos szabályokat;
b) a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapja vezetésének adatvédelmi szabályairól;
c) a Ktv. 63.§ (1) és a 64.§ (2) bekezdésében foglalt betekintési jog gyakorlásának szabályairól;
d) a közszolgálati nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelősségéről;
e) a közszolgálati nyilvántartást kezelő, személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer(ek), adatvédelmi és adatbiztonsági szabályairól.
2. A II/1. a), b) c) pontokban foglalt szabályokat minden közigazgatási szerv a sajátosságainak megfelelően állapítja meg.
A d) és e) pontokban foglalt szabályok megállapításához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
ad. II/1. d) ponthoz:
A felelőssége viszonyok szabályozása:
1. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért
- a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője,
- az érintett köztisztviselő felettese,
- a minősítést végző vezető,
- a személyzeti szerv vezetője,
- a személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő,
- a köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében
tartozik felelősséggel.
2. A közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője felel a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. E felelősségi körében köteles gondoskodni
- a a közszolgálati adatvédelmi szabályzat kiadásáról;
- az ellenőrzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről;
- a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével kapcsolatos követelmények közigazgatási szerven belüli közzétételéről.
3. A köztisztviselő - közszolgálati jogviszonyban álló - felettese felelősségi körén belül köteles a Ktv. 63.§ (1) és 64.§ (2) bekezdésében foglalt jogosultságának gyakorlása esetén az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.
4. A minősítést végző vezető felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába a Ktv. 35.§ (1) bekezdése alapján bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg.
5. A személyzeti szerv vezetője felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy
- az R. 9.§ (3) bekezdésében foglalt esetben az adatot a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra az adat keletkezésétől, illetőleg változásától számított - legkésőbb 3 munkanapon belül - rávezessék;
- a köztisztviselő által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítését és kijavítását az R. 6.§ (2) bekezdése alapján történt kezdeményezés és igazolás alapján legkésőbb 3 munkanapon belül átvezessék;
- ha a köztisztviselő az R. 6.§ (2) bekezdése alapján egyéb, nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján haladéktalanul köteles eljárni.
6. A személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő felelősségi körén belül köteles
- gondoskodni arról, hogy az általa kezelt - a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő - adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen az R. 9.§ (3) bekezdésében felsorolt iratok, valamint jogszabályi rendelkezések tartalmának;
- gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely az R. 9.§ (3) bekezdésében foglalt adatforráson alapul;
- a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a személyzeti szervezet vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg.
A személyzeti feladatot ellátó köztisztviselőn minden olyan köztisztviselőt, illetve ügykezelőt (adatrögzítőt) érteni kell, aki a közigazgatási szervnél tevékenysége során a közszolgálati nyilvántartással és személyi irattal összefüggő adatot kezel.
7. A köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott felelős azért, hogy az általa a közigazgatási szerv részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.
ad. II/1. e) ponthoz:
A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyes adatokat tartalmazó számítógépes információs rendszer (számítógéppel vezetett közszolgálati alapnyilvántartás) védelmének szabályozása azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét (adatbiztonság szabályozása).
1. Az adatbiztonság szabályozásának biztosítania kell
a) az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz történő illetéktelen fizikai hozzáférés megakadályozását;
b) az adathordozók tartalma illetéktelen megismerésének, lemásolásának, megváltoztatásának vagy az adathordozó eltávolításának a megelőzését;
c) annak megakadályozását, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszköztárba illetéktelen bevitelt hajtsanak végre, vagy a tár tartalmát illetéktelenül megismerjék, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák;
d) annak megakadályozását, hogy adatkezelésre használt távadatátviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzáférjenek;
e) a hozzáférési jogosultság betartását;
f) azoknak az azonosítását, akiknek az adatkezelésből adatokat továbbítanak;
g) annak azonosítását, hogy a számítástechnikai, valamint manuálisan vezetett eszköztárba milyen adatokat, mikor és ki rögzített, illetve intézkedett a rögzítésről;
h) annak megakadályozását, hogy az adatok továbbítása alkalmával az adatokat illetéktelenül megismerjék, lemásolják, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák.
2. A fizikai biztonság szabályzásakor különösen fontosak az alábbi szempontok:
- az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy elegendő biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen;
- azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, a személyek belépését a hivatalos feladataikkal összhangban megállapított felhatalmazás alapján kell szabályozni, ellenőrizni;
- számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolását, felhasználását és a hozzáférést ellenőrizni kell;
- az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni;
- meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik;
- gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá.
3. Az üzemeltetési biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok:
- össze kell állítani és elérhető helyen kell tartani a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát, feladataikat körül kell határolni;
- meg kell határozni az adatokhoz való hozzáférés szintjének szabályait;
- külső személy - pl. karbantartás, javítás, fejlesztés céljából - a számítástechnikai eszközökhöz lehetőleg úgy férjen hozzá, hogy a kezelt adatokat ne ismerje meg;
- a számítástechnikai rendszert - ideértve a programokat is - dokumentálni kell. A rendszer vagy annak bármely eleme csak az arra illetékes személy felhatalmazásával változtatható meg, amelyet ellenőrizni kell;
- a hozzáférés jelszavait időközönként, de az üzemeltető személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni. Jelszót ismételten nem lehet kiadni;
- a számítástechnikai rendszer üzemeltetéséről - hagyományos vagy automatikus módon - nyilvántartást kell vezetni, amelyet az arra illetékes személynek folyamatosan ellenőriznie kell;
- a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen;
- olyan tervet kell kidolgozni, amely a számítástechnikai eszközök előre nem látható üzemzavarának hatását ellensúlyozni képes intézkedéseket tartalmaz.
4. A technikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok:
- az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni;
- az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell;
- a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni;
- az adatok és az adatállományok változását naplózni kell;
- az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell;
- on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell;
- programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását - ha a próbát külső szerv vagy személy végzi - el kell kerülni.
5. Az információtovábbítás szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok:
meg kell határozni, hogy
- a közszolgálati alapnyilvántartás számítógépes információs rendszeréből adatot szolgáltatni
- mely jogszabály alapján,
- kinek, mely szervnek,
- milyen tartalommal
lehetséges;
- a rendszer adminisztrációjának teljes körűen tükröznie kell az adatszolgáltatást.

A Köztisztviselői Tartalékállomány Információs Rendszere Működési Szabályzata (a továbbiakban: KTV TARTINFO MSZ) a köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.), a köztisztviselők tartalékállományba helyezéséről és betöltetlen köztisztviselői állások nyilvános közzétételéről szóló 150/1998. (IX.18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) szereplő, a köztisztviselők tartalékállományba helyezésével és az üres állások, pályázati felhívások nyilvános közzétételével összefüggő feladatok szakmai, technikai szabályait és teljesítésük határidőit tartalmazza.

A KTV. TARTINFO a Köztisztviselői Tartalékállomány Információs Rendszere, amely számítógéppel támogatott nyilvántartása a tartalékállományba helyezett köztisztviselők, továbbá az üres állások és pályázati felhívások adatainak
- központi szinten a Belügyminisztérium,
- területi szinten pedig az adatgyűjtői feladatokat ellátó közigazgatási hivatalokban, illetve a Belügyminisztérium Közszolgálati Főosztályán.
A KTV TARTINFO azt a célt szolgálja, hogy teljesíthetők legyenek a tartalékállományra vonatkozó törvényi előírások, valamint nyilvánosan közzétehetők legyenek az üres állások adatai és a pályázati felhívások.
A KTV TARTINFO számítástechnikai támogatásával kapcsolatos feladatokat - ideértve a központi és területi szinten működő számítástechnikai megoldások fejlesztését és továbbfejlesztését is - a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal, mint a KÖZIGTAD számítógépes rendszerének fejlesztője és üzemeltetője biztosítja a BM Közszolgálati Főosztálya, mint rendszerirányító főosztály által meghatározott tartalmi követelmények szerint.
A központi és a területi szintek között távadat-átvétel biztosítását a BM Informatikai főosztálya végzi a BM Közszolgálati Főosztálya által meghatározott tartalmi követelmények szerint.
Az adatszolgáltatás folyamatos, nem ciklikus, mindig az adott eseményhez kötődik, tehát elválik a KÖZIGTAD havi adatszolgáltatási rendszerétől.
A tartalékállománnyal, az üres állások pályázati felhívások nyilvános közzétételével, valamint az üres állások betöltésének jelentésével összefüggésben sorra kerülő adatkezelés helyi rendjének, az adat- és iratkezeléssel kapcsolatban viselt felelősségnek a szabályaival a közigazgatási szerv köteles kiegészíteni a Közigazgatási Adatvédelmi Szabályzatát.

1. A Ktv. és a Vhr. szabályai alapján a tartalékállományba helyezés - a 2. pontban felsorolt szabályok kivételével - csak a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban álló kinevezett vezető, vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, köztisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében alkalmazható.

2. Nem alkalmazható a tartalékállomány:
- a közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője [Ktv. 3.§-a (1) bekezdésének a) pontja, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Jt.) 38.§-ának (2) bekezdése];
- államtitkárnak, helyettes államtitkárnak minősülő vezető [Ktv. 73.§-ának (4) bekezdése];
- a politikai (fő)tanácsadó, önkormányzati (fő)tanácsadó [Ktv. 3.§-a (1) bekezdésének b)pontja];
- próbaidőre kinevezett köztisztviselő [Ktv. 11/B.§-ának (3) bekezdése];
- költségvetési szervnél közszolgálati jogviszonyban álló személy [Ktv. 2.§-ának b) pontja];
- feladatellátásra közigazgatási szervhez vezényelt hivatásos szolgálati viszonyban álló személy [a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 42.§-ának (2) bekezdése, 43.§-a];
- az Igazságügyi Minisztériumba behozott bíró [Ktv. 3.§-ának (2) bekezdése, a bírák, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 42-43.§-ai];
- közigazgatási szervnél nem közszolgálati jogviszonyban álló személy [Ktv. 2.§-ának c)-d) pontjai]
esetében

3. Kötelező - a köztisztviselő beleegyezésével - tartalékállományba helyezni az t a kinevezett vezetőt, köztisztviselőt, ügykezelőt, fizikai alkalmazottat (a 2. pontban szereplők kivételével), akit a Ktv. 17.§-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott valamelyik ok miatt mentettek fel.

4. A vezetői megbízás visszavonását követően újra besorolt köztisztviselő (a továbbiakban: volt vezető) a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének döntése alapján - a köztisztviselő hozzájárulásával - tartalékállományba helyezhető.
A vezetői megbízás visszavonásáról szóló személyzeti iratban - a hivatali szervezet vezetőjének döntésétől függően - a tartalékállományba helyezéssel kapcsolatos nyilatkozatokat fel kell tüntetni.

5. A tartalékállományba helyezett köztisztviselő jogszabályban meghatározott adatait csak addig lehet az üres álláshellyel rendelkező közigazgatási szervhez továbbítani a Vhr. 4.§-ban meghatározott cél érdekében, amíg a köztisztviselő tartalékállományba helyezése fennáll.

6. A tartalékállományba helyezett köztisztviselő aláírja a Vhr. 1. számú mellékletében szereplő "Értesítést-t.
Lehetővé kell tenni, hogy a köztisztviselő személyesen ellenőrizhesse a közszolgálati alapnyilvántartásban
- egyéni azonosítója (a technikai azonosító utolsó öt szemjegye) azonos-e az "Értesítés" 5. pontjában szereplő technikai azonosító utolsó öt számjegyével;
- a közszolgálati alapnyilvántartás valamennyi adatkörében
= érvényesek-e,
= aktuálisak-e,
= helyesek-e
az adatok;
- a közszolgálati alapnyilvántartás a központi közszolgálati nyilvántartás (a továbbiakban: KÖZIGTAD) részére az előírások szerint eljuttatta-e az érvényes és aktuális adatokról az adatváltozás-jelentést.

7. A tartalékállomány időtartama alatt bekövetkezett adatváltozások átvezetésével kapcsolatban a közszolgálati nyilvántartásról szóló 68/1993. (V.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11.§-ának (1) bekezdése és a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 16/1993. (XII.14.) BM rendelet 6.§-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglalt szabályok irányadók.

8. A munkáltató közigazgatási szerv a Belügyminisztérium megkeresésére elvégzi a tartalékállományba helyezett köztisztviselő KÖZIGTAD adatainak ellenőrzését és ha adateltérést állapít meg, intézkedik:
- az alapnyilvántartás adatainak javításáról;
- a Vhr. 2. számú melléklete szerinti adatok javításáról. [A javított adatokat közvetlenül a BM Közszolgálati Főosztályára (Budapest 1903, Pf. 314/36) kell megküldenie 5. napon belül.];
- a KÖZIGTAD-ba történő adatszolgáltatás szabályai szerint a hibajavításról.

9. A munkáltató közigazgatási szerv a tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban álló számára köteles - legalább három munkanappal korábban - kézbesíteni a szóbeli meghallgatásra vonatkozó megkeresést, ezért legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egyezteti a köztisztviselővel annak telefonszámát, postai levelezési címét. Emiatt a tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban álló köteles tájékoztatni a munkáltató közigazgatási szervet a felmentési idő munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésének időszaka alatti elérhetőségéről.

10. A KTV TARTINFO közreműködésével kezdeményezett áthelyezési kikérésre a közszolgálati jogviszonyban álló a Vhr. 5.§-ának 83) bekezdése szerint 8 napon belül írásban köteles nyilatkozni arról, hogy az áthelyezést elfogadja vagy sem. Az elutasító nyilatkozatot - a volt vezető esetét kivéve - indokolni kell. A köztisztviselőnek ez a nyilatkozata személyi irat, kezelésére a személyi anyagra vonatkozó szabályok az irányadók.

11. A tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban álló a tartalékállománya időszaka alatt bármikor, indokolás nélkül, írásban kérheti a tartalékállományból való törlését. A kérelmet - a törlés időpontjának megjelölésével - a tartalékállományba helyezésre jogosult vezetőnél kell előterjeszteni. A kérelmet tartalmazó irat személyzeti irat, kezelésére a személyi anyagra vonatkozó szabályok az irányadók.

1. A Ktv. 20/A.§-ának (1) bekezdése alapján tartalékállományba helyezett köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) esetében:
a) A tartalékállományba helyezésről - a köztisztviselő hozzájáruló nyilatkozata alapján - az közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője intézkedik [Ktv. 20/A.§-ának (2) bekezdése]. Amennyiben a munkáltatói jogok átruházásából következően a munkáltatói jogok gyakorlója és a tartalékállományba helyezésre jogosult vezető személye nem azonos, akkor a felmentésről és ezzel egyidejűleg a tartalékállományba helyezésről a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője intézkedik.
b) A felmentett köztisztviselő a tartalékállományba helyezést elfogadó, egyetértő vagy elutasító nyilatkozatát írásban - indokolás nélkül - a felmentésről szóló személyzeti iraton köteles megtenni.
c) A köztisztviselő egyetértő nyilatkozata esetén a Ktv. 20/A.§-ának (1) bekezdése és a Vhr. 3.§-a alapján ki kell tölteni az alábbiak szerint az "Értesítés a felmentett köztisztviselő tartalékállományba helyezéséről" című nyomtatvány (1. számú függelék) adatait:
1. pont: a közigazgatási szerv (ahol a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban áll) azonosítására szolgáló 6 számjegyű numerikus számsor, amelyet a KÖZIGTAD-ban BM állapít meg a közigazgatási szerv számára. Ez a számsor a KÖZIGTAD-ba történő bejelentkezés és a közigazgatási szerv megszűnése közötti időszakban állandó.
2. pont: a felmentett köztisztviselő neve, lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma. Ezek az adatok a közszolgálati alapnyilvántartás "SZ" és "L" betűjelű adatlap-oldalának aktuális adatai.
3. pont:
Munkaköre:
A munkakört a Ktv. 11.§-ának (5) bekezdése szerint, a munkaköri leírásnak megfelelően kell szerepeltetni, különös tekintettel a besorolás alapjául szolgáló besorolási osztály megjelölésére, az ellátott feladatkörre.
Vezetői beosztása:
Ha a felmentett köztisztviselő rendelkezett
vagy fizikai csoportvezetői,
vagy ügykezelő osztályvezető,
vagy köztisztviselői vezetői megbízással - még akkor is, ha azt a felmentésével egyidejűleg visszavonták -, illetve vezetői kinevezéssel, ezt kell jelölni.
Ha a vezetői kinevezés, megbízás megnevezése nem tartalmazza a vezetői szintet (pl. irodavezető, főigazgató, ügyosztályvezető, hivatalvezető stb.) feltétlenül utalni kell arra, hogy melyik vezetői szintről (osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői) van szó.
4. pont:
Tartalékállományba helyezés időpontja:
Kezdete az a dátum (év, hónap, nap), amely a tartalékállomány kezdetét jelenti. Vége az a dátum (év, hónap, nap), amikor a felmentési idő lejártával a közszolgálati jogviszony megszűnik. Határozott időre szóló kinevezés esetén az időtartam hat hónapnál rövidebb is lehet.
5. pont: a technikai azonosító a felmentett köztisztviselő számára a közszolgálati alapnyilvántartásban megállapított 11 számjegyből álló számsor, amelynek első hat számjegye a szervazonosító (lásd. 1. pontot), utolsó számjegye az egyéni azonosító.
6. pont:
A havi illetmény: a felmentés- tartalékállományba helyezés időpontjában járó illetmény [alapilletmény + illetménykiegészítés + illetménypótlék(ok)].
Végkielégítésének összege: a Ktv. előírásai szerint a felmentéskor megállapított összeg.
7. pont: keltezés és olvasható aláírások.
ca) Az "Értesítés"-t a tartalékállományba helyezést követő két munkanapon belül kell megküldeni annak a közigazgatási hivatalnak, amely a munkáltató közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes - központi közigazgatási szervek esetében a BM Közszolgálati Főosztályának - (a továbbiakban együtt: adatgyűjtő).
Ha a tartalékállományba helyezésre vonatkozó döntés (a kinevezési/munkáltatói jogkor gyakorlása okán) az irányító/felügyeleti jogkort gyakorló (központi) közigazgatási szervben születik meg, és az "Értesítés"-t akkor is annak a helyi, területi szervnek a székhelye szerinti közigazgatási hivatalhoz kell eljuttatni, ahol a felmentett köztisztviselő a munkáját végzi (pl. a megyei hivatal hivatalvezetője).
cb) Az "Értesítés" eredeti példányát személyesen, kézbesítéssel, futárszolgálattal, postai úton kell eljuttatni az adatgyűjtőhöz. Ha faxon vagy számítástechnikai eszközzel továbbítják, a KTV TARTINFO csak akkor naplózhatja a megérkezést, ha az eredeti példány az adatgyűjtőhöz megérkezik.
cc) Az "Értesítés" személyi irat. Kezelését a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzathoz kötődően kell szabályozni: a munkáltató közigazgatási szervben legalább egy évig irattározni kell, majd ezt követően selejtezhető. Számítógépes feldolgozás esetén a személyazonosításra alkalmas adatokat a munkáltató közigazgatási szervben a tartalékállomány végét követően az "Értesítés"-ből véglegesen törölni kell.
d) A munkáltató közigazgatási szerv a Vhr. 4.§-ának (4) bekezdése alapján legalább három munkanappal korábban átadja a fogadó közigazgatási szervtől a szóbeli meghallgatás érdekében hozzá érkező megkeresést a felmentett köztisztviselőnek. A kézbesítést az ügyiratkezelési szabályzat előírásai szerint dokumentálni kell.
e) A munkáltató közigazgatási szervnek
- a szóbeli meghallgatással,
- a szóbeli meghallgatással összefüggő kiküldetéssel,
- a szóbeli meghallgatás eredményéről kapott tájékoztatással
összefüggő ügyintézést úgy kell dokumentálni, hogy az megfelelően segítse a tartalékállomány időtartamának végén meghozandó döntést.
f) A munkáltató közigazgatási szerv a fogadó közigazgatási szerv áthelyezési kezdeményezésére a felmentett köztisztviselő által adott válasznyilatkozatot személyzeti iratként kezeli.
g) Ha a fogadó közigazgatási szerv által kezdeményezést áthelyezést a köztisztviselő elfogadja, és az elfogadás időpontja, valamint a Vhr. 5.§-ának (2) bekezdése szerinti "áthelyezés kért időpontja" közötti időtartam az egy hónapot meghaladja, a munkáltató közigazgatási szerv rövid úton (telefon, telefax, levél) tájékoztatja az adatgyűjtőt a KTV TARTINFO révén folyamatban lévő áthelyezésről, annak várható időpontja megjelölésével. Hasonlóan kell eljárni a visszautasító nyilatkozat esetén is. Egyéb esetben az adatgyűjtő csak az áthelyezésről kap értesítést.
h) A munkáltató közigazgatási szerv a felmentett köztisztviselő áthelyezését követően két munkanapon belül tájékoztatást küld az adatgyűjtőnek a ca)-cc) pontokban leírtak szerint a "SEGÉDLET", a 2. számú függelék eljuttatásával. A "SEGÉDLET" felöleli azokat az egyéb eseteket is, amikor a felmentett köztisztviselő tartalékállományának végéről tájékoztatni kell az adatgyűjtőt.
i) Ha a felmentett köztisztviselő tartalékállományba helyezése a felmentés végén automatikusan megszűnik, a "SEGÉDLET" 3. pontját kell kitölteni, és a végkielégítésre vonatkozó munkáltatói döntésről a megfelelő szövegrész aláhúzásával kell tájékoztatást adni. A "SEGÉDLET" 3. pontjának kitöltésével kell tájékoztatást adni a határozott időre kinevezett köztisztviselőről is, akinek jogviszonyát felmentéssel szüntették meg.
j) A Vhr. 6.§-ában foglalt előírást a munkáltatói intézkedésekkel hajtja végre.

2. Vezetői megbízás visszavonását követően tartalékállományba helyezett köztisztviselő (a korábbiakban: volt vezető) esetében:
a) A vezetői megbízás visszavonásáról rendelkező személyzeti iratban szerepel a tartalékállományba helyezés ténye.
b) A tartalékállományba helyezést elfogadó, egyetértő, vagy elutasító nyilatkozatot írásban - indokolás nélkül - a vezetői megbízás visszavonásáról szóló személyzeti iraton kell megtenni.
c) Egyetértő nyilatkozat esetén a Ktv. 20/A.§-ának (6) bekezdése és a Vhr. 3.§-a alapján ki kell tölteni az alábbiak szerint az "Értesítés a volt vezető tartalékállományba helyezéséről" című nyomtatvány 3. számú függelék adatait:
1. és 2. pont kitöltésére vonatkozó útmutató megegyezik az 1. c) pontban ugyanezen pontokra vonatkozó szöveggel.
3. pont:
Munkaköre:
A vezetői megbízás visszavonását követő újrabesorolás eredményeként betöltött munkakört a Ktv. 11.§-ának (5) bekezdése szerint, a munkaköri leírásnak megfelelően kell szerepeltetni.
Vezetői beosztása:
A volt vezető esetében itt annak a vezetői megbízásnak a megnevezését kell szerepeltetni, amely vezetői megbízást a tartalékállományba helyezést megelőzően visszavonták.
4. és 5. pont: kijelölésére vonatkozó útmutató megegyezik az 1. c) pontban ugyanezen pontokra vonatkozó szöveggel.
6. pont:
A havi illetmény: a vezetői megbízás visszavonását követő újrabesorolás eredményeként megállapított köztisztviselői illetmény [alapilletmény + illetménykiegészítés + illetménypótlék(ok)].
7. pont: keltezés és olvasható aláírások.
Az "Értékesítés" továbbításra, kezelésre vonatkozó előírások megegyeznek az 1. c) pont ca)-cc) alpontokban írtakkal.
d) A munkáltató közigazgatási szerv a Vhr. 4.§-ának (4) bekezdése alapján legalább három munkanappal korábban átadja a volt vezetőnek a fogadó közigazgatási szervtől a szóbeli meghallgatás érdekében hozzá érkező megkeresést. A kézbesítést az ügyiratkezelési szabályzat előírásai szerint dokumentálni kell.
e) A szóbeli meghallgatással (kiküldetéssel), az annak eredményéről szóló tájékoztatással kapcsolatos ügyintézés során a munkáltató közigazgatási szerv úgy jár el, hogy azzal elősegítse a Ktv. 20/A.§-ának (6) bekezdésében foglalt célkitűzés elérését.
f) A szóbeli meghallgatás eredményére vonatkozó tájékoztatást a munkáltató közigazgatási szerv haladéktalanul a volt vezető tudomására hozza, aki jogosult a reá vonatkozó írásbeli dokumentáció megismerésére.
g) A munkáltató közigazgatási szerv a fogadó közigazgatási szerv áthelyezési kezdeményezésére a volt vezető által adott válasznyilatkozatot személyzeti iratként kezeli.
h) Ha a volt vezető a Vhr. 5.§-ának (4) bekezdése alapján az áthelyezést elfogadja, az eljárásra az 1. g) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
i) A munkáltató közigazgatási szerv volt vezető áthelyezését követően két munkanapon belül erről a tényről tájékoztatást küld az adatgyűjtőnek az 1. c) pont ca)-cc) alpontokban leírtak szerint a "SEGÉDLET", a 2. számú függelék eljuttatásával.
j) Ha a volt vezető tartalékállománya hat hónap elteltével megszűnik, erről nem kell jelentés küldeni az adatgyűjtő számára.
k) Ha a volt vezetőt a tartalékállományba helyezésének időtartama alatt a Ktv. 17.§-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt valamely ok miatt felmentik, akkor a vezetői tartalékállományból való törlését a "SEGÉDLET" 6. pontjának kitöltésével kell kezdeményezni. A felmentésével egyidejűleg az újabb tartalékállományba helyezését az 1. pontban írtaknak megfelelően kezdeményezni kell.

1. A fogadó közigazgatási szerv vezetője felel a tartalékállományba helyezett köztisztviselő személyes adatait tartalmazó iratok kezelésével kapcsolatos adatvédelmi szabályok betartásáért.
Ki kell egészíteni a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatot azokkal a személyekkel, akik jogosultak a köztisztviselő személyes adatait tartalmazó iratokba betekinteni. A betekintési jog gyakorlása nem terjedhet túl a köztisztviselő foglalkoztatásához kapcsolódó célhoz kötöttségen.

2. A fogadó közigazgatási szerv iratkezelési kötelességei a Vhr. 4.§-ának (1) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátott, a Vhr. 2. számú melléklete alapján készített iratokkal kapcsolatban:
a) Első alkalommal minden üres álláshellyel rendelkező közigazgatási szerv a területileg illetékes adatgyűjtőtől megkapja a tartalékállományba helyezett felmentett köztisztviselők és volt vezetők adatait. Az adatokat tartalmazó iratokat (a Vhr. 2. számú melléklet 2. pont utolsó adata) a tartalékállományba helyezés időpontjától számított 6 hónap elteltével meg kell semmisíteni, ha nem kívánják a köztisztviselőt továbbfoglalkoztatni.
Ha az érintett szóbeli meghallgatására sor kerül ugyan, de a fogadó közigazgatási szerv nem kívánja továbbfoglalkoztatni a köztisztviselőt, vagy a köztisztviselő nem fogadja el az áthelyezést, a reá vonatkozó iratot a döntést követően meg kell semmisíteni.
Ha az érintett köztisztviselő áthelyezésére sor kerül, a reá vonatkozó iratot személyi iratként kell irattározni a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint.
b) Ha a fogadó közigazgatási szerv a Vhr. 4.§-ának (1) bekezdése alapján az illetékes adatgyűjtőtől megkéri a Vhr. 2. számú melléklet szerinti adatokat, a kapott iratok kezelése tekintetében az a) pontban írt szabályok az irányadók.
c) Ha az adatgyűjtőtől kapott a Vhr. 2. számú melléklet szerinti iratok adatait a fogadó közigazgatási szerv számítógépes támogatással kezeli, az egyes érintettekre vonatkozó adatok végleges törlésére az a)-b) pontokban írt szabályok az irányadók.

3. A fogadó közigazgatási szerv az illetékes adatgyűjtőtől a 4. számú függelék szerinti "KÉRELEM" című nyomtatvány kitöltésével kérheti a tartalékállományba helyezettek adatait.

4. A szóbeli meghallgatás kezdeményezését a munkáltató közigazgatási szerv vezetőjének kell megküldeni a Vhr. 4.§-ának (2)-(4) bekezdésében szereplő előírások betartásával.
A megkeresés mellékleteként csatolni kell a Vhr. 2. számú melléklet szerinti irat másolatát.

5. Ha a szóbeli meghallgatást követően a megkereső közigazgatási szerv nem kívánja a köztisztviselő áthelyezését kezdeményezni, erről az 5. számú függelék szerinti "TÁJÉKOZTATÁS A SZÓBELI MEGHALLGATÁS EREDMÉNYTELENSÉGÉRŐL" című nyomtatványon kell tájékoztatni a munkáltató közigazgatási szerv vezetőjét és a székhely szerint illetékes adatgyűjtőt. Az illetékes adatgyűjtő megnevezését és címét a Vhr. 2. számú melléklet szerinti irat 3. pontja tartalmazza.
A tájékoztatás személyi irat, kezelése, irattározása az ügyiratkezelési szabályok szerint történik.

1. A Ktv. és a Vhr. végrehajtása szempontjából üres, illetve megüresedő álláshelynek kell tekinteni azt az álláshelyet, amelyen a foglalkoztatott köztisztviselő közszolgálati jogviszonya bármilyen okból [Ktv. 15.§-a kivéve a 17.§ (1) bek. a)-d) pont - felmentési jogcímeket] megszűnik, s a közigazgatási szerv ugyanerre az álláshelyre nem létesít másik személlyel közszolgálati jogviszonyt, vagy az álláshelyet betöltő köztisztviselő tartósan távol van. Az állás megüresedésének időpontja a közszolgálati jogviszony megszűnésének, illetve a tartós távollét kezdetének az időpontja.

2. Az üres álláshely adatait a Ktv. 1.§-ának (1) -(2) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője vagy az általa kijelölt személy jelenti be a Ktv. 10.§-ának (1) bekezdése alapján.
A jegyzői, körjegyzői, főjegyzői üres álláshellyel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a polgármester, főpolgármester, illetőleg a megyei közgyűlés elnöke teljesíti.

3. A bejelentési kötelezettség végső határideje az álláshely megüresedésétől számított 15 nap.
Az 1998. szeptember 1-jén üres és az azt követően megüresedett állások adatait abban az esetben kötelező haladéktalanul jelenteni, ha a KTV TARTINFO MSZ megjelenéséig azok meg mindig üresek és a bejelentési kötelezettséget még nem teljesítették.

4. Az üres, illetve megüresedő köztisztviselői vezetői és köztisztviselői álláshely (a továbbiakban együtt: üres álláshely) adatait a Vhr. 3. számú mellékletének "I. Az álláshely megüresedése" című része alapján kell jelenteni az alábbiak szerint.
I/1. A közigazgatási szerv
- neve: alapító okirat szerint,
- címe: irányítószám, település neve, utca, házszám (postafiók száma),
- vezetője: a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője (jegyző esetén 2. pontban írtakat kell irányadónak tekinteni),
- telefonja: körzetszám-telefonszám,
- KÖZIGTAD szervazonosítója: a közigazgatási szerv azonosítására szolgáló 6 számjegyű numerikus számsor, amelyet a KÖZIGTAD-ban a BM állapít meg a közigazgatási szerv számára. Ez a számsor a KÖZIGTAD-ba történő bejelentkezés és a közigazgatási szerv megszűnése közötti időszakban állandó.
I/2. Az álláshely, illetve a feladatkör
- megnevezése: a közigazgatási szerv által használt, rendszeresített megnevezés,
= ha vezetői állásról van szó, akkor a vezetői állás megnevezését feltétlenül szerepeltetni kell,
= ha a vezetői állás megnevezése nem tartalmazza a vezetői szintet (irodavezető, ügyosztályvezető stb.), utalni kell arra, hogy melyik vezetői megbízási szintről (osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői állás) van szó,
= ha az üres állás politikai (fő)tanácsadói, önkormányzati (fő)tanácsadói, abban az esetben csak az I/1. pontot, az I/2. pont felső fordulatát és az I/3. pontot kell kitölteni; a megnevezés rovatban szerepelnie kell értelemszerűen a politikai (fő)tanácsadói, önkormányzati (fő)tanácsadói szövegnek;
- betöltéséhez szükséges iskolai végzettség
a) szintje és jellege: az adatszolgáltató közigazgatási szervnek itt az kell jeleznie, hogy a köztisztviselői tevékenység ellátására szervezett állás I. vagy II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselővel tölthető be.
Az iskolai végzettség jellege azt jelenti, hogy abban az esetben, ha I. besorolási osztályba tartozó köztisztviselővel kívánják betölteni az állást, itt kell jelezni azt, hogy az alapképzésben szerzett felsőfokú iskolai végezettség mellett még posztgraduális képzésben szerzett végzettséget is elő kívánnak írni.
Ennek a szabályzatnak az értelmezésében:
= az "iskolai végzettség szintje": felsőfokú vagy középfokú oktatási intézményben szerzett iskolai végzettség,
= az "iskolai végzettség jellege":
1. alapképzés:
- alapképzésben szerzett felsőfokú iskolai végezettség,
- alapképzésben szerzett középiskolai végzettség,
- alapképzésben szerzett középfokú végzettség;
2. posztgraduális képzés:
- szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett felsőfokú képzettség;
b) szakirány: az adatszolgáltató közigazgatási szervnek itt azt kell jeleznie, hogy a köztisztviselői tevékenység ellátásra szerzett állást milyen szakirányú szakképesítéssel/szakképesítésekkel rendelkező köztisztviselővel kívánja betölteni;
- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítés: az adatszolgáltató közigazgatási szervnek itt azt kell jeleznie, hogy a köztisztviselői tevékenység ellátására szervezett állás betöltéséhez milyen további szaktanfolyami szakképesítést ír elő;
- egyéb feltételek: az adatszolgáltató szervnek itt azokat a fontos további információkat kell jeleznie, amelyek az álláshely, illetve feladatkör betöltésével kapcsolatban elengedhetetlenül szükségesek, például
= az álláshelyet a megüresedéstől számított 15 napon belül nem töltötték ugyan be, de a közeli jövőben (konkrét dátummal!) biztosan betöltésre kerül, mert például az áthelyezés már folyamatban van,
= az álláshelyet a megüresedéstől számított 15 napon belül nem töltötték be, de felvételi tilalom, létszámzárlat miatt meghatározott időpontig (konkrét dátum!) nem tudják betölteni,
= olyan, a munkáltató által fontosnak tartott közlendők, amelyek magával az állással, illetve az azon létesítendő közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatosak:
- az állás tartós távollét miatt üres, a feladatokat helyettesítéssel, határozott időre szóló közszolgálati jogviszonyban történő kinevezéssel lehet ellátni,
- a foglalkozás nem teljes munkaidőben történik, a munkarend, munkaidő-beosztás sajátosságai,
- az ellátandó feladatokhoz megkívánt szakmai gyakorlat, idegennyelv-ismeret, speciális szakismeret,
- az állás betöltőjének biztosítható juttatások, támogatások (pl. lakás, letelepedési hozzájárulás stb.),
- a munkakör speciális jellegzetességei.
I/3. Az álláshely
- megüresedésének időpontja: az adatszolgáltató szervnek itt a KTV TARTINFO MSZ IV/1. pont utolsó mondata szerinti időpontot kell közölnie; ebben a pontban közölheti az adatszolgáltató szerv az álláshely betölthetőségének kezdő időpontját is;
- azonosítószáma: az adatszolgáltató közigazgatási szerv által képzett három jegyből álló, folyamatosan emelkedő, a numerikus számsor, arab számokkal, 0-val felöltve (pl. 001, ...021). Ha a KTV TARTINFO MSZ megjelenése előtt nem 001-gyel kezdődött az adatszolgáltató szerv által jelentett üres állások számozása, a korábban már kiadott szám újra nem ismételhető meg. Az üres állás azonosítószámának meg kell egyeznie az állás betöltéséről szóló jelentésben szereplő azonosítószámmal.
I/4. Történt-e pályázat kiírása az álláshely betöltésére: (igen - nem válaszok közül kell választani):
Ha a válasz igen, az alábbi rovatokban is szerepelnie kell adatoknak:
Pályázat
- kiírásának időpontja: dátum: év, hónap, nap,
- benyújtásának határideje: dátum, év, hónap, nap.
Mindkét időpontot teljes felelősséggel az adatszolgáltató közigazgatási szerv állapítja meg naptári dátum: év, hónap, nap formában.
A "benyújtásnak határideje" dátumnak azonosnak kell lennie mind a közzé teendő pályázati felhívásban, mind ebben a pontban.
A pályázati felhívást (6. számú függelék), a jelentéshez csatolni kell a Belügyminisztérium hivatalos lapjában történő közzététel érdekében (kitöltésére vonatkozó tájékoztatás a 8. pontban található).
A pályázati felhívás és az üres álláshelyre vonatkozó munkáltató által megjelölt egyéb feltétel nem tartalmazhat olyan kitételt, amely bármely jogszabályba ütközne, e körben a jogszerűség vizsgálatát az adatgyűjtő végzi el.
I/5. A munkáltató aláírása: keltezés és olvasható aláírás.

5. A IV/4. pontban szereplő "I. Az álláshely megüresedése" című jelentés módosítása:
Előfordulhat, hogy az 1., 2. és 4. pont adattartalmában változás következik be az üres álláshely bejelentését követően. A változást be kell jelenteni oly módon, hogy minden rovatot az aktuális adatoknak megfelelően ki kell tölteni, de a 3. pont adatai nem térhetnek el a korábbi jelentés adataitól.
A jelentés módosítására csak addig kerülhet sor, amíg az állás üres.

6. Az álláshely megüresedéséről szóló jelentést, és ha van pályázati felhívás, a Vhr. 3.§-ának (1) bekezdése szerint az adatgyűjtőnek kell megküldeni. A jelentés és a pályázati felhívás eredeti példányát személyesen, kézbesítéssel, futárszolgálattal, postai úton kell eljuttatni az adatgyűjtőhöz. Ha faxon, vagy számítástechnikai eszközzel továbbítják, a KTV TARTINFO csak akkor naplózhatja a megérkezést, ha az eredeti példány az adatgyűjtőhöz megérkezik.
Az adatszolgáltató közigazgatási szerveknek az iratoknak a kezeléséről a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatban rendelkezik. Selejtezésükre, illetőleg az adataiknak a számítógépből való törlésére az üres állás betöltését követően kerülhet sor.

7. Az adatszolgáltató közigazgatási szerv a pályázati felhívással kapcsolatos [Ktv. 10.§-ának (3) bekezdése] nyilvános közzétételi kötelezettségének a KTV TARTINFO MSZ ELSŐ RÉSZ IV. fejeztében foglaltak szerint, a 6. számú függelék kitöltésével tesz eleget.
Az üres álláshelyek és a pályázati felhívások a Belügyminisztérium hivatalos lapjában történő közzétételéről a KTV TARTINFO révén a Belügyminisztérium gondoskodik, egyben más közzétételi lehetőségekkel is él.
A 6. számú függeléket kell kitölteni mind az üres álláshelyhez kötődő pályázati felhívás nyilvános közzététele, mind üres álláshelyhez nem kötődő pályázati felhívás nyilvános közzététele érdekében.
Üres álláshelyhez nem kötődő pályázati felhívás nyilvános közzétételére sor kerülhet pl. felmentési idő alatt.
A 6. számú függelék pontjait értelemszerűen kell kitölteni az adott állás sajátosságainak megfelelően. Ha valamelyik pontnak az adott álláshoz kapcsolódóan nincs értelme, vagy tartalma nem értelmezhető (pl. nem kívánnak próbaidőt kikötni, illetőleg nem követelhető meg a közigazgatási szakvizsga), abban az esetben azt a részt üresen kell hagyni.
A 6. számú függeléket az üres álláshely adataival együtt kell - az arra vonatkozó beküldési szabályok szerint - az adatgyűjtőnek megküldeni.
Az üres álláshelyhez nem kötődő pályázati felhívást is közvetlenül az adatgyűjtőhöz kell beküldeni.
Ha a pályázati hirdetményt meg kívánják ismételni, az üres álláshelyhez kötődő 6. számú függeléknek azzal a módosítással kell együtt beérkeznie az adatgyűjtőhöz, amely a KTV TARTINFO MSZ ELSŐ RÉSZ IV. fejezet 5. pontjában szerepel.

8. A 6. számú függeléket kell kitölteni.

1. Az üres álláshely betöltését a Ktv. 1.§-ának (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője vagy az általa kijelölt személy jelenti be a Vhr. 8.0-ának (2) bekezdése alapján.
A jegyzői, körjegyzői, főjegyzői üres álláshely betöltésével kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a jegyző, körjegyző, főjegyző teljesíti.

2. A bejelentési kötelezettség végső határideje az állás betöltésétől számított 8. nap.

3. Az üres álláshely betöltésének adatait a Vhr. 3. számú mellékletének "II. Az álláshely betöltése" című része alapján kell bejelenteni az alábbiak szerint:
II/1. A közigazgatási szerv
- neve: alapító okirat szerint,
- címe: irányítószám, település neve, utca, házszám (postafiók száma),
- vezetője: a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője,
- telefonja: körzetszám-telefonszám,
- KÖZIGTAD szervazonosítója: a közigazgatási szerv azonosítására szolgáló 6 számjegyű numerikus számsor, amelyet a KÖZIGTAD-ban a BM állapít meg a közigazgatási szerv számára. Ez a számsor a KÖZIGTAD-ba történő bejelentkezés és a közigazgatási szerv megszűnése közötti időszakban állandó.
II/2. Az álláshely
- azonosító száma: az álláshely azonosítószámának meg kell egyeznie az üresként bejelentett álláshely azonosítószámával,
- betöltésének időpontja: annak a foglalkoztatásnak a kezdete az adatszolgáltató szervnél (akár áthelyezésről, akár újonnan létesített közszolgálati jogviszonyról van szó), amelyre kifejezetten az üresen álló álláshelyre szervezett feladatok ellátása érdekében került sor.
II/3. A munkáltató aláírása: keltezés és olvasható aláírás.

4. Az álláshely betöltéséről szóló jelentést a Vhr. 3.§-ának (1) bekezdése szerint az adatgyűjtőnek kell megküldeni. A jelentés eredeti példányát személyesen, kézbesítéssel, futárszolgálattal, postai úton kell eljuttatni az adatgyűjtőhöz. Ha faxon vagy számítástechnikai eszközzel továbbítják, a KTV TARTINFO csak akkor naplózhatja a megérkezést, ha az eredeti példány az adatgyűjtőhöz megérkezik.
Az adatszolgáltató közigazgatási szerv ennek az iratnak a kezeléséről a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatban rendelkezik. Irattározás utáni selejtezésére, illetőleg az adatainak a számítógépből való törtélésére az üres állás betöltését követő egy év múlva kerülhet sor.

1. A megyei és fővárosi közigazgatási hivatal, mint területi közigazgatási szerv saját szervezete tekintetében a saját adatgyűjtői rendszerébe viszi be az üres álláshely adatainak jelentésével és a pályázati felhívás közzétételével kapcsolatos adatokat. A megyei és fővárosi közigazgatási hivatal tehát a saját szervezete tekintetében ellátja a KTV TARTINFO adatgyűjtői feladatait.

2. Az adatgyűjtők a Vhr. 3.§-ának (1) bekezdésében szereplő illetékességi elv alapján fogadják
- a tartalékállományba helyezésérő,
- a tartalékállományba helyezés megszűnéséről,
- a tartalékállomány tartalma alatt történt esemény(ek)-ről,
- az üres álláshelyek adatairól,
- az álláshely betöltésének adatairól,
- a pályázati felhívások közzétételi kötelezettségének adatairól
hozzájuk beérkező adatszolgáltatásokat, és végzik a jogszabályokban ezzel kapcsolatban előírt feladatokat a KTV TARTINFO MSZ szerint.

3. Az adatgyűjtők ellenőrzik a közigazgatási szervektől beérkező (a 2. pontban felsorolt) adatjelentések tartalmát
- az adatjelentések törvényességének,
- az adatok teljeskörűségének, rögzíthetőségének szempontjából.
Ha jogszabályellenes tartalmat, illetve adathiányt észlelnek, a közigazgatási hivatal megfelelő szervezeti egységei megteszik a szükséges intézkedéseket
- a jogszabályellenes munkáltatói intézkedések esetén a törvényességi ellenőrzés és a közszolgálati ellenőrzés keretén belül a külön jogszabályban foglaltak szerint,
- adatkezelési hiányosság, hiba esetén az adatgyűjtő ellenőrzési jogkörén belül.

4. A tartalékállományba helyezés folyamatával kapcsolatos adatgyűjtői feladatok csoportosítása:
- A KTV TARTINFO MSZ 1. és 3. számú függeléke szerinti ÉRTESÍTÉS
= fogadása,
= ellenőrzése,
= adatainak rögzítése,
= továbbítása a központi rendszer számára
a megérkezéstől számított 2 munkanapon belül.
- A tartalékállomány időtartama alatti eseményekről szóló bejelentések (rövid úton történő értesítés), "Tájékoztatás a szóbeli meghallgatás eredménytelenségéről" (KTV TARTINFO MSZ 5. számú függelék)
= fogadása,
= ellenőrzése,
= kezelése
a megérkezéstől számított 2 munkanapon belül.
- A tartalékállományba helyezés megszűnésével kapcsolatos bejelentés (KTV TARTINFO MSZ 2. számú függelék)
= fogadása,
= ellenőrzése,
= adatinak rögzítése,
= továbbítása a központi rendszer számára
a megérkezéstől számított két munkanapon belül.
- A KÉRELEM (KTV TARTINFO MSZ 4. számú függelék) fogadása és kezelése a program segítségével, azonnal.
- BM Közszolgálati Főosztálya központi "KÍNÁLAT" alrendszerétől kapott ADATÁLLOMÁNY-ok megküldése az illetékességi területén üres állással rendelkező közigazgatási szerveknek.
- Az ADATÁLLOMÁNYOK-at mind hivatalból, mind kérésre vagy mágneslemezen (ha azt kéri e közigazgatási szerv), vagy kinyomtatva papíralapú adathordozón (kézbesítéssel, postai úton) kell eljuttatni. Az ADATÁLLOMÁNYOK személyes adatokat tartalmaznak, ezért kezelésükre vonatkozóan el kell kerülni a fax használatát, az átadást-átvételt ügyirat-kezelési szabályok szerint dokumentálni kell.

5. Az üres álláshelyek adatainak, a pályázati felhívások közzétételére vonatkozó adatok kezelésének, valamint az álláshely betöltése adatainak a folyamatával kapcsolatos adatgyűjtői feladatok csoportosítása.
- Az üres álláshely adatai bejelentését tartalmazó I. Az álláshely megüresedése című jelentés és az erre vonatkozó módosítást tartalmazó jelentés
= fogadása,
= ellenőrzése,
= adatainak rögzítése,
= továbbírása a központi rendszer számára
a megérkezéstől számított két munkanapon belül.
A pályázati felhívások közzétételére vonatkozó adatok kezelésének a folyamatában mindenekelőtt ellenőrizni kell, hogy az I/4. pont tartalmaz-e pályázati felhívás kiírására vonatkozó információt.
a) Ha igen, ellenőrizni kell, hogy mellékelve van-e a pályázati felhívás (6. számú függelék). A pályázati felhívás mellékelése esetén annak tartalmát
= ellenőrizni kell: megfelel-e a jogszabályi előírásoknak,
= adatait rögzíteni kell az adatgyűjtői program segítségével,
= továbbítani kell a központi rendszer számára
a megérkezéstől számított két munkanapon belül.
Az üres álláshely adatainak és a hozzá tartozó pályázati felhívás adatainak a továbbítása tehát nem válhat el egymástól.
b) Ha nincs csatolva a pályázati felhívás (6. számú függelék), az adatgyűjtő
= felhívja a közigazgatási szervet a hiány haladéktalan pótlására, de az üres állás adatait az arra vonatkozó szabályok szerint beviszi a rendszerbe,
= a pályázati felhívás pótlásakor ellenőrzi azt, adatait rögzíti az adatgyűjtői program segítségével,
= majd továbbítja a központi rendszer számára
a megérkezéstől számított két munkanapon belül.
Ilyen esetben az üres álláshely adatainak és a hozzá tartozó pályázati felhívás adatainak a továbbírása elválik egymástól.
- Pályázati felhívást nyilvános közzététel érdekében olyan esetekben is küldhet, a közigazgatási szerv (6. számú függelék) az adatgyűjtőnek, amikor nem jelent egyidejűleg üres álláshelyet. Az adatgyűjtő ezt is rögzíti.
- Az üres álláshely betöltése adatai bejelentését tartalmazó II. Az álláshely betöltése című bejelentés
= fogadása,
= ellenőrzése,
= adatinak rögzítése,
= továbbítása a központi rendszer számára
a megérkezéstől számított két munkanapon belül.

6. Az adatgyűjtő működteti a feladatait támogató rögzítő és továbbító programokat, amelyeket a BM a rendelkezésére bocsát.
Az adatgyűjtő működteti a feladatait támogató rögzítő és továbbító programok működése során hibát észlel, és azt a helyi közszolgálati és informatikai szakértők nem tudják elhárítani. Mind a tartalmi, mind a technikai problémát a BM Közszolgálati Főosztálynak kell azonnal jelezni telefonon (332-2161, BM: 14-427). Ha a telefonkapcsolat nem jön létre, faxon kell röviden jelezni a 266-1198-as telefaxszámon. A levelezőrendszerben a KTV TARTINFO központi és területi szintjei közötti információcserére vonatkozó követelményeket a BM Közszolgálati Főosztályának vezetője határozza meg.
A BM Közszolgálati Főosztályának meg kell tennie a szükséges lépéseket az adatgyűjtők által jelzett problémák lehetőség szerinti azonnali elhárítására.

7. Az adatgyűjtő közigazgatási hivatalok a KTV TARTINFO rögzítő adatfogadó-adattovábbító programjainak a működésével kapcsolatban javaslattevő, véleményező jogkörükben a BM Közszolgálati Főosztályának észrevételeket tehetnek, de a programokban beavatkozásokat csak a BM Közszolgálati Főosztálya által azzal megbízott fejlesztők végezhetnek.

8. A közszolgálati hivatalok informatikai szakemberei a témával összefüggő ügyintézési és ügyviteli munka ésszerűsítését helyi számítástechnikai megoldásokkal támogathatják.

1. A KTV TARTINFO a Belügyminisztériumban és a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalokban működő, számítógéppel támogatott információs rendszer, amely egymással összefüggő "KÍNÁLAT" és "KERESLET" alrendszerből áll.
A "KÍNÁLAT" alrendszer a közigazgatási szervekben tartalékállományba helyezett köztisztviselők adatainak számítógéppel támogatott kezelése a Ktv. 20/A.§-ában foglalt célok elérése érdekében.
A "KERESLET" alrendszer célja egyrészt a tartalékállományba helyezett tisztviselők adatainak a rendelkezésre bocsátása az üres álláshellyel rendelkező közigazgatási szervek számára annak alapján, hogy a "KERESLET" alrendszer az üres álláshely adatait kezeli, másrészt az üres álláshely és pályázati felhívás adatai nyilvános közzétételének a biztosítása.
A működésnek két szintje van:
- a központi (országos) szint a BM Közszolgálati Főosztályhoz tartozik,
- a területi szint az adatgyűjtőhöz tartozik.

2. A "KÍNÁLAT" és "KERESLET" alrendszerek tartalmi meghatározását a BM Közszolgálati Főosztálya végzi.
A központi (országos) szint technikai üzemeltetése a BM Közszolgálati Főosztályán, a területi szint üzemeltetése az adatgyűjtőknél történik.

3. A BM Közszolgálati Főosztálya a "KÍNÁLAT" és "KERESLET" alrendszerek tartalmi meghatározásának keretében mind a központi (országos), mind a területi szint tekintetében
- kialakítja az adatok rögzítésének, továbbításának, a központi rendszerben történő fogadásának tartalmi követelményeit,
- meghatározza az adatok területi és központi szinten történő karbantartásához, aktualizálásához, feldolgozásához, az előírt szolgáltatások biztosításához szükséges számítástechnikai megoldások tartalmi követelményrendszerét,
- kialakítja a nyilvános közzétételre vonatkozó szabályokat,
- biztosítja az adatgyűjtők számára a 150/1998. (IX.18.) Korm. rendelet 4.§-ának (1) bekezdésében előírt adatmegküldési kötelezettséghez szükséges tájékoztatást a tartalékállományban helyezett köztisztviselők adatairól.

4. A BM Közszolgálati Főosztálya biztosítja az adatgyűjtők számára a rögzítő és adattovábbító programokat, gondoskodik azok problémamentességéről és folyamatos korszerűsítéséről. Meghatározza és koordinálja - figyelemmel a Belügyminisztérium Informatikai Stratégiai Termének Akciótervében foglaltakra - a KTV TARTINFO működési pontjai közötti távadat-átviteli megoldásokat.

5. A BM Közszolgálati Főosztálya gondoskodik a "KÍNÁLAT" és "KERESLET" alrendszerek központi (országos) és területi szintű működése során az adatvédelmi, adatbiztonsági követelmények meghatározásáról és ellenőrzéséről.

6. A BM Közszolgálati Főosztálya folyamatosan ellenőrzi az adatgyűjtőknél az adatkezelést, az előírt határidők betartását, valamint a Vhr. 4.§-ának (1) bekezdésében foglalt feladat végrehajtását.

7. A BM Közszolgálati Főosztálya a "KÍNÁLAT" és "KERESLET" alrendszerek központi és területi szintű működéséhez (fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez) szükséges költségek tervezéséről és biztosításáról az illetékes szakterületek közreműködésével évente gondoskodik. Ennek során kidolgozza az adatgyűjtők feladataival kapcsolatos költségek tervezésének és biztosításának a módját is.

1. A "KÍNÁLAT" alrendszerben kezelt adatok
1.1. Központi (országos) szinten a BM Közszolgálati Főosztályán
- fogadni,
- feldolgozni,
- védeni
kell valamennyi tartalékállományba helyezett köztisztviselő adatait, amelyeket a közigazgatási szerv "ÉRTESÍTÉS"-ei alapján az adatgyűjtők rögzítettek. Az adatok feldolgozása révén teljesíteni kell az előírt szolgáltatásokat.
1.2. Területi szinten az adatgyűjtők
- fogadják,
- rögzítik,
- továbbítják,
védik
az illetékességi területükön tartalékállományba helyezett köztisztviselők adatait; kezelik a központi (országos) rendszertől kapott tartalékállományba helyezett köztisztviselői adatállományt az üres álláshellyel rendelkező közigazgatási szervekhez történő továbbítás céljából [Vhr. 4.§-ának (1) bekezdése].

2. A "KERESLET" alrendszerben kezelt adatok
2.1. A Központi (országos) szinten a BM Közszolgálati Főosztályán
- fogadni,
- feldolgozni,
- védeni
kell valamennyi, a közigazgatási szervek által jelentett, az adatgyűjtők által rögzített üres állás adatait; az üres állás betöltésére (az üres állás megszűnésére) vonatkozó adatokat; a pályázati felhívások adatait.
Az üres állások és pályázati felhívások adatainak feldolgozása révén teljesíteni kell az előírt szolgáltatásokat a tartalékállomány működése és a nyilvános közzététel érdekében.
2.2. Területi szinten az adatgyűjtők
- fogadják,
- rögzítik,
- továbbítják,
- védik
az illetékességi területükről jelentett üres, megüresedett állások bejelentésének adatait; az üres állások betöltéséről szóló tájékoztatás adatait; az üres állás megszűnésére vonatkozó adatokat; a nyilvános közzététel céljából megküldött pályázati felhívások adatait.

3. A KTV TARTINFO távadat-átvitellel továbbított adatainak védelmét ki kell dolgozni, és biztosítani kell.

1. A Vht. 4.§-ának (1) bekezdésében előírt 2. számú melléklet szerinti adatállományt a központi (országos) rendszer állítja elő a BM Közszolgálati Főosztályán, és juttatja el az adatgyűjtőkhöz.
Az adatgyűjtő kötelessége az adatállományt az illetékességi területén működő üres álláshellyel rendelkező közigazgatási szerveknek megküldeni.

2. A Vhr. 2. számú melléklete szerinti adatállomány létrehozása a BM Közszolgálati Főosztálya központi (országos) rendszerében történik.

3. A KTV TARTINFO központi (országos) "KÍNÁLAT" alrendszerében minden iraton (képernyőn), minden adatkezelési és adattovábbítási folyamatban meg kell jelennie az adatvédelmi nyilvántartás azonosítószámának, amely: 1-0003.

4. A BM Közszolgálati Főosztályán kifejlesztett, működő központi (országos) "KÍNÁLAT" alrendszerben beválási, eredményességi mutatók kinyerése érdekében az adatokat statisztikailag fel kell dolgozni.

5. A központi (országos) "KÍNÁLAT" alrendszerbe történő betekintési jog gyakorlása. Tekintettel arra, hogy az érintett, tartalékállományba helyezett köztisztviselőnek joga van saját adatai felhasználását megismerni, mind az adatgyűjtőknél, mind a központi (országos) "KÍNÁLAT" alrendszerben a BM Közszolgálati Főosztályán ki kell alakítani az adatokba történő betekintési jog gyakorlásának lehetőségét biztosító megoldásokat, eljárási rendet.

1. A BM Közszolgálati Főosztálya által működtetett, üzemeltetett központi (országos) "KERESLET" alrendszernek tartalmaznia kell az adatgyűjtők által rögzített üres állások és a hozzájuk tartozó pályázati felhívások, valamint az üres állások betöltésének (megszűnésének) az adatait ugyanazzal a tartalommal, mint az adatgyűjtőnél.

2. A BM Közszolgálati Főosztályán kifejlesztett, működő központi (országos) "KERESLET" alrendszerben beválási, eredményességi mutatók kinyerése érdekében az adatokat statisztikailag fel kell dolgozni.

1. A Belügyminisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni:
- az üres álláshely adatait (pályázati felhívással, illetve anélkül);
- a pályázati felhívást akkor is, ha nem kapcsolódik üres álláshelyhez;
- üres álláshely adatainak módosítását, ha utólag mégis pályázatot hirdetnek rá.

2. Az 1. pont alatt szereplő nyilvános közzétételben és más közzétételi módszer alkalmazásával történő nyilvános közzétételben ugyanazon adatra vonatkozóan csak és kizárólagosan azonos tartalom szerepelhet."

| Nyitólap | Névjegy | Bemutatkozunk | Tervezetek, szakszervezeti vélemények |
| Tanulmányok, továbbképzés | Jogtár | Archívum | Kapcsolat | E-mail |

Készült a Dura Stúdióban (1088 Budapest, VIII. Puskin u. 4. Telefon: 338-4059 http://www.dura.hu E-mail:dura@dura.hu). Webmester: Czita Károly