KSZSZ logó Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége
| Nyitólap | Névjegy | Bemutatkozunk | Tervezetek, szakszervezeti vélemények |
| Tanulmányok, továbbképzés | Jogtár | Archívum | Kapcsolat |
    E-mail

1999. évi II. törvény

az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevő személyekre vonatkozó Strasbourgban, 1996. március 5. napján kelt Európai Megállapodás kihirdetéséről

A törvényt az Országgyűlés az 1999. február 9-i ülésnapján fogadta el.
(A Magyar Köztársaság megerősítési okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1998. április 1-jén megtörtént. A Megállapodás hatálybalépésének napja - 8. Cikke rendelkezéseinek megfelelően - 1999. január 1.)

1.§ Az Országgyűlés "Az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevő személyekre vonatkozó Európai Megállapodás" címet viselő nemzetközi egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

2.§ A Megállapodás angol nyelvű szövege és annak hivatalos fordítása a következő: (Az angol nyelvű szöveget az adatbázis csak kép formájában tartalmazza. Található: a Magyar Közlöny 1999.évi 10. számának 689-691. oldalán. A magyar nyelvű szöveg a mellékletben található.)

3.§ A megerősítéskor a Megállapodás 4. cikk 2. bekezdés b) pontja alapján a Magyar Köztársaság a következő nyilatkozatot tette:
A Magyar Köztársaság az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevő személyekre vonatkozó, Strasbourgban, 1996. március 5-én kelt Európai Megállapodás 4. Cikk, 2. bekezdés, b) pontja alapján kinyilvánítja, hogy fenntartja magának a jogot, hogy e Cikk, 2. bekezdés, a) pontját saját állampolgáraival szemben nem alkalmazza.

4.§ E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A Megállapodásban foglaltakat 1999. január 1. napjától kell alkalmazni.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevő személyekre vonatkozó Európai Megállapodás

Strasbourg, 1996. március 5.
Az Európa Tanács ezen Megállapodást aláíró Tagállamai:
tekintettel az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezményre (a továbbiakban: az Egyezmény),
emlékeztetve az Emberi Jogok Európai Bizottsága és Bírósága eljárásaiban részt vevő személyekre vonatkozó, Londonban, 1969. május 6-án aláírt Európai Megállapodásra,
tekintettel az Egyezményhez kapcsolódó, az az által megállapított ellenőrzési rendszer átalakításáról szóló, Strasbourgban, 1994. május 11-én aláírt Tizenegyeik jegyzőkönyvre (a továbbiakban: az Egyezményhez kapcsolódó tizenegyedik jegyzőkönyv), amely az emberi Jogok Európai Bizottsága és Bírósága helyett egy állandóan működő Emberi Jogok Európai Bíróságát hozza létre (a továbbiakban: Bíróság),
ezen továbbfejlődésre tekintettel, meggondolván, hogy az Egyezmény céljainak jobb megvalósítása érdekében szükségessé vált a Bíróság eljárásaiban részt vevő személyek számára bizonyos mentességek és könnyítések biztosítása egy új Megállapodásban, az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevő személyekre vonatkozó Európai Megállapodásban (a továbbiakban: ezen Megállapodás);
az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

1. A személyek, akikre ezen Megállapodás vonatkozik:
a) bármely személy, aki félként, annak jogi képviselőjeként vagy tanácsadójaként részt vesz a Bíróság előtt folyó eljárásokban;
b) a Bíróság által felkért tanúk és szakértők, valamint a Bíróság elnöke által felkért más személyek.

2. Ezen Megállapodás alkalmazásában a "Bíróság" kifejezés magában foglalja a tanácsokat, a Kamarákat, a Nagy Kamara kollégiumát, a Nagy Kamarát és a bírákat. Az "lejárásban való részvétel" kifejezés magában foglalja az Egyezmény valamely részes állama ellen benyújtott panasszal kapcsolatban tett mindenfajta kommunikációt.

3. Amennyiben a Miniszteri Bizottságnak az Egyezmény 46. Cikke 2. bekezdés szerinti feladatai gyakorlása során bármely, a fenti első bekezdésben említett személy a Miniszteri Bizottság előtti megjelenésre, vagy ahhoz intézendő írásos nyilatkozat beterjesztésre hívnak fel, vele kapcsolatban ezen Megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Cikk

1. Az ezen Megállapodás 1. cikkének 1. bekezdésében említett személyek joghatóság alóli mentességben részesülnek a Bíróság előtt általuk tett szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatok, illetve a Bírósághoz általuk benyújtott okiratok vagy más bizonyítékok tekintetében.

2. Ez a mentesség nem vonatkozik az ilyen nyilatkozatokkal, illetve a Bírósághoz benyújtott okiratokkal agy bizonyítékokkal kapcsolatos, Bíróságon kívüli kommunikációra.

3. Cikk

1. A Szerződő Felek tiszteletben tartják az ezen Megállapodás 1. Cikkének 1. bekezdésében említett személyek jogát arra, hogy a Bírósággal szabadon levelezzenek.

2. A fogva tartott személyek tekintetében e jog gyakorlása különösen magában foglalja, hogy:
a) leveleik elküldése és átadása indokolatlan késedelem és bármifajta változtatás nélkül történik;
b) az ilyen személyek semmilyen formában nem vonhatók fegyelmi intézkedés alá a Bírósággal a megfelelő csatornákon keresztül folytatott kommunikáció miatt;
c) az ilyen személyeknek joguk van arra, hogy a fogva tartás helye szerinti ország bíróságai előtt megjelenésre jogosult jogásszal a Bírósághoz intézendő kérelem vagy abból eredő bármilyen eljárás vonatkozásában levelezzenek, és olyan körülmények között konzultáljanak, hogy azt más személy ne hallhassa.

3. Az előző bekezdések alkalmazásában hatóság nem avatkozhat be, kivéve a törvényben meghatározott olyan esetekben, amikor az, egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a bűncselekmény felderítése, a bűnüldözés vagy a közegészség védelme érdekében szükséges.

4. Cikk

1. a) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az ezen Megállapodás 1. Cikkének 1. bekezdésében, meghatározott személyeknek a Bíróság előtti megjelenés és onnan történő visszatérés célját szolgáló szabad mozgását és utazását nem akadályozzák.
b) Mozgásukat és utazásukat csak törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság érdekében, a közrend fenntartása, a bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcs védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.

2. a) A tranzitországokban és az eljárást lefolyató országokban ezen személyek ellen nem lehet büntetőeljárást folytatni, őket fogva tartani, vagy személyes szabadságukat bármilyen más módon korlátozni olyan cselekmények vagy elítélések miatt, amelyek az utazás megkezdését megelőzően történtek.
b) Ezen Megállapodás aláírásának, megerősítésének, elfogadásának vagy jóváhagyásának időpontjában bármely Szerződő Fél kinyilváníthatja, hogy ezen bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazza saját állampolgáraival szemben. Az ilyen nyilatkozat bármely időpontban visszavonható az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.

3. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy visszaérkezéskor minden olyan személyt újra bebocsátanak saját területükre, aki utazását azon területről kezdte meg.

4. Ezen Cikk 1. és 2. bekezdése rendelkezéseinek az alkalmazása megszűnik akkor, hogyha az érintett személynek attól a naptól fogva, amikor jelenlétére a Bíróság már nem tartott igényt, folytatólagosan tizenöt napon keresztül lehetősége volt arra, hogy visszatérjen abba az országba, amelyikből utazását megkezdte.

5. Amennyien bármilyen ellentét merül fel egy Szerződő Félnek ezen Cikk 2. bekezdéséből származó kötelezettségei és az Európai tanács valamely Egyezménye vagy más Szerződő Felekkel fennálló kiadatási vagy más kölcsönös bűnügyi jogsegély-szerződéses kötelezettségei között, ezen Cikk 2. bekezdésének rendelkezései érvényesüljenek.

5. Cikk

1. Az ezen Megállapodás 1. Cikkének 1. bekezdésében említett személyek kizárólag azért részesülnek mentességekben és könnyítésekben, hogy biztosítva legyen számukra a Bírósággal kapcsolatos funkcióik, feladataik vagy kötelezettségeik ellátásához, illetve jogaik gyakorlásához szükséges szólásszabadság és függetlenség.

2. a) Kizárólag a Bíróság jogosult arra, hogy részben vagy teljesen megszüntesse az ezen Megállapodás 2. Cikkének 1. bekezdésében biztosított mentességet; a Bíróságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy megszüntesse a mentességet minden olyan esetben, amikor megítélése szerint a mentesség fenntartása akadályoznál az igazságszolgáltatást, és amikor a részben vagy egészben történő megszüntetés megtehető anélkül, hogy sértené az ezen Cikk 1. bekezdésében meghatározott célt.
b) A mentességet a Bíróság megszüntetheti hivatalból, vagy bármely Szerződő Fél, illetve bármely érintett személy kérelmére.
c) A mentességet megszüntető, vagy a megszüntetést elutasító határozatoknak indoklást kell tartalmazniuk.

3. Amennyiben egy Szerződő Fél igazolja, hogy az ezen Megállapodás 2. Cikkének 1. bekezdése szerinti mentesség megszüntetése nemzetbiztonság elleni bűncselekmény miatt indított eljárás érdekében szükséges, akkor a Bíróság az igazolásban meghatározott mértékben megszünteti a mentességet.

4. Amennyiben olyan tény kerül feltárásra, amely jellegénél fogva döntő fontosságú, és a mentesség megszüntetését elutasító határozat időpontjában ismeretlen volt a kérelem előterjesztője számára, akkor az utóbbi új kérelmet terjeszthet a Bíróság elé.

6. Cikk

Ezen Megállapodás egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozná vagy leszűkítené azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Szerződő Felek az Egyezményben vagy annak jegyzőkönyveiben vállaltak.

7. Cikk

1. Ezen Megállapodás az Európa Tanács Tagállami részére áll nyitva aláírásra, amelyek kifejezhetik egyetértésüket, hogy az rájuk nézve kötelező:
a) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással, vagy
b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történő aláírással, amelyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.

2. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.

8. Cikk

1. Ez a Megállapodás az azon időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács tíz tagállama egyetértését fejezi ki azzal, hogy ezen Megállapodás a 7. Cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelező legyen számára, illetve - attól függően hogy melyik időpont a későbbi - azon időpontban, amikor az Egyezmény Tizenegyedik jegyzőkönyve hatályba lép.

2. Mindazon Tagállamok vonatkozásában, amelyek ezt követően fejezik egyetértésüket azzal, hogy a Megállapodás kötelező legyen számukra, ezen Megállapodás az aláírás, illetve a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontját követő egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.

9. Cikk

1. A megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában, vagy bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában bármelyik Szerződő Állam kiterjesztheti ezen Megállapodás alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely olyan területre vagy területekre, amelynek vagy amelyeknek nemzetközi kapcsolataiért felelősséget visel, illetve, amely vagy amelyek nevében eljárni jogosult.

2. Az 1. bekezdés alapján tett nyilatkozatban meghatározott bármely terület, illetve területek vonatkozásában ezen Megállapodás a nyilatkozatnak a főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba.

3. Az 1. bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható az ezen Megállapodás 10. Cikkében meghatározott eljárás szerint.

10. Cikk

1. Ezen Megállapodás meghatározatlan ideig marad hatályban.

2. Az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel, az őt érintő részben, bármelyik Szerződő Fél felmondhatja ezen Megállapodást.

3. A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvétele időpontjától számított hat hónapos időszak eltelte után lép hatályba. Az ilyen felmondás nem mentesíti az érintett Szerződő Feleket az ezen Megállapodásból származó olyan kötelezettségek alól, amelyek az 1. Cikk 1. bekezdésében említett személyek vonatkozásában merülhet fel.

11. Cikk

Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács Tagállamait
a) minden aláírásról;
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c) ezen Megállapodás 8. és 9. Cikkei szerint történt hatálybalépése időpontjairól;
d) az ezen Megállapodásra vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.
Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezen Megállapodást.
Készült Strasbourgban, 1996. március 5. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa tanács valamennyi Tagállama részére hiteles másolatot küld.


| Nyitólap | Névjegy | Bemutatkozunk | Tervezetek, szakszervezeti vélemények |
| Tanulmányok, továbbképzés | Jogtár | Archívum | Kapcsolat | E-mail |
Dura logo Készült a Dura Stúdióban (1088 Budapest, VIII. Puskin u. 4. Telefon: 338-4059
http://www.dura.hu E-mail:dura@dura.hu). Webmester: Czita Károly