T/3122.

2000. évi ..... törvény
a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi
költségvetéséről


Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2001. és 2002. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. §

(1) Az Országgyűlés a 2001. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 4 303 398,3 millió forintban, azaz négymillió-háromszázháromezer-háromszázkilencvennyolc egész háromtized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 3 824 957,5 millió forintban, azaz hárommillió-nyolcszázhuszonnégyezer-kilencszázötvenhét egész öttized millió forintban,

c) hiányát 478 440,8 millió forintban, azaz négyszázhetvennyolcezer-négyszáznegyven egész nyolctized millió forintban

állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés a 2002. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 4 550 032,2 millió forintban, azaz négymillió-ötszázötvenezer-harminckettő egész kettőtized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 4 056 144,8 millió forintban, azaz négymillió-ötvenhatezer-egyszáznegyvennégy egész nyolctized millió forintban

c) hiányát 493 887,4 millió forintban, azaz négyszázkilencvenháromezer-nyolcszáznyolcvanhét egész négytized millió forintban

állapítja meg.

2. §

(1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2/A. és a 2/B. számú mellékleteiben foglaltak szerint hagyja jóvá.

3. §

A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások, valamint a fejlesztési célú hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezete tartalmazza.

4. §

(1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában és a 1. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 82. § (2) bekezdésében meghatározott - hitelei 2001-ben érvényes kamatlába 7,64 %, 2002-ben 7 %.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

5. §

(1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az adott költségvetési évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a köztisztviselők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének javítására szolgáló, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást, annak figyelembevételével, hogy a minimálbér eléréséhez szükséges kiegészítés alapját a munkavállalónak 2001-ben 8,75 %-kal, 2002. évben 7,75 %-kal felemelt illetményén felüli összeg képezheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a Magyar Televízió Részvénytársaság, illetve a Magyar Rádió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket a saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

(4) Az e törvény 110. §-ában meghatározott feladat végrehajtására céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 2. Nemzeti Földalap támogatása jogcím-csoporton.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. §

(1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2001. és 2002. években a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának és kezelésének bevételét az e törvény 11. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részéből legfeljebb 20 000 millió forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt az államadósság törlesztésére kell fordítani.

(2) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként 2001. évben 36 000 millió forint, 2002. évben 32 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek nem érik el ezt az összeget, azokat az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti.

(3) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) kezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített tárgyi eszközeit és készleteit - az Áht. 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével - köteles térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába átadni a kincstári vagyoni körből való kivonásukat követően. Az átadás során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (a továbbiakban: KVI) azonban - a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében - az átadott vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell. A 2001. és 2002. években megvalósuló átadással kapcsolatos költségeket (ide nem értve az ÁFÁ-t) 500 millió forint összeghatárig az ÁPV Rt. viseli.

(4) Amennyiben a Duna Televízió Részvénytársaság a Duna Televízió műsorának észak-amerikai sugárzása érdekében korlátolt felelősségű társaságot hoz létre, az ÁPV Rt. e társaságban 400 millió forint erejéig minimum 25 %+1 szavazati arányú tulajdonrészt vásárolhat a 11. számú melléklet II/3. előirányzatának terhére.

(5) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet I./2./e pontja terhére - a Kormány döntése alapján - a Regionális Fejlesztési Holding Rt. tőketartalékába helyezhet 7490,0 millió forintot.

(6) Az ÁPV Rt. a (10) bekezdés o) pontja alapján 25 000 millió forintot fordíthat a Reorg Apport Rt. kötvénykibocsátásából eredő fizetési kötelezettségeinek fedezetére.

(7) Az ÁPV Rt. a (10) bekezdés k) pontja, valamint a 11. számú melléklet II/2.és II./3. előirányzatok szerinti kifizetéseihez a Kormány döntése, továbbá a (10) bekezdés o) pontja és a 11. számú melléklet I./1./c), II./1. és II./4. előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(8) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-a (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 2001. és 2002. években az ÁPV Rt. nem jogosult.

(9) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet I.1./c) és II./1. előirányzataiban, valamint a (10) bekezdés c) és o) pontjaiban meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint 9-13. §-ában meghatározott eljárást. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikke 4. pontjának b) alpontjában vállalt információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.

(10) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

  1. jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések,

  2. kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések,

  3. szerződéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése,

  4. a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,

  5. E-hitel garancialehívás teljesítése,

  6. elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése,

  7. a "reverzális levelek" alapján történő kifizetések,

  8. a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,

  9. a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20 %-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad),

  10. a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,

  11. a tartósan állami tulajdonú társaságok tőke-helyzetének rendezése,

  12. a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések,

  13. az a)-l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások,

  14. a tartalékban lévő értékpapírok, részesedések értékesítésével kapcsolatos költségek,

  15. az állam gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggő kiadások.

(11) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90 %-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével, a Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja.

(12) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet II./5. előirányzata szerinti tartalékfeltöltésen felül a privatizációs bevételek terhére gondoskodik arról, hogy a privatizációs tartalék állománya ne legyen kevesebb 30 000 millió forintnál.

(13) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2001. és 2002. években kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

7. §

(1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanokat, amelyeknek az értékesítési kísérlete nem vezetett eredményre, valamint a HM-től az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába került ingatlanokat és a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

(2) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Pápa, Fő tér 2. szám alatti, 5/2. hrsz.-ú műemlékingatlant térítésmentesen adja át a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak.

8. §

(1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó visszahagyott bevételhányad építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) használható fel. E bevételhányad 50 %-a a központi költségvetési szervet illeti meg, de a pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben ez a hányad magasabb is lehet. Utóbbi esetben a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a pénzügyminiszter egyetértésével - határozza meg a kedvezményezett költségvetési szervet és az összeg felhasználásának célját, jogcímeit.

(2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(3) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2000 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.

(4) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 15 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 15 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti.

(5) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000 forint.

(6) Az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, illetve az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és az Ifjúsági és Sportminisztérium vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.

9. §

(1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.

(3) A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel 50 %-ának mértékéig a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti e bevételrész terhére a tartósan állami tulajdonban maradó műemlékek helyreállítását, karbantartását.

(4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele az elhelyezési feladatok teljesítésére fordítható. A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.

(5) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat - a HM fejezetbe tartozók kivételével - kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. §

(1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82 %-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyévi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18 % pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. §

(1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50 %-a saját bevételként számolható el, 50 %-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. §

(1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) - kivéve a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchenyi Könyvtárat és a büntetésvégrehajtási intézeteket a fogvatartottak foglalkoztatásából származó bevételei tekintetében - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95 %-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér- és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

13. §

(1) A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételből származó

a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,

b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,

c) adományok,

d) meghatározott célra átvett pénzeszközök, az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök kivételével,

e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.

14. §

(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 2001-ben 612 000 forint/év, 2002-ben 660 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 2001-ben 255 000 forint/év, 2002-ben 275 000 forint/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerint sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.

(4) Az egyetemi tanári munkakör garantált illetménye 2001. évben havi 230 000 forint, 2002. évben 245 000 forint.

(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj összege egyetemi docens esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30 %-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25 %-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2001. évi összege 2 448 000 forint/fő, 2002. évi összege 2 638 000 forint/fő.

15. §

(1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részének 1-3. és 5-6. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f)-g) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 2. g), valamint 4-8. pontjai.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19-23. és a 24. a)- e) pontjai szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

A fogvatartottakat foglalkoztató büntetésvégrehajtási gazdálkodó szervezetek támogatása

16. §

A fogvatartottakat foglalkoztató büntetésvégrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott fogvatartott/év, de összességében évi 530,6 millió forint fordítható.

Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok

17. §

(1) A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 9. számú mellékletében meghatározott turisztikai hozzájárulás és vízkészlet-járulék - a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével - 2001. január 1-jétől a központi költségvetés központi bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.

(2) A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek - kivéve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím, 2. alcím 2. Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós és árverési díj jogcím-csoportot - az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.

(3) A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési-, eljárási díjak, késedelmi kamat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(5) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási előirányzat 40 %-ának mértékéig vállalható éven túli kötelezettség.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

18. §

(1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.

19. §

(1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével,

e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.

Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg,

fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10 %-át, a második félévben halmozottan legalább 20 %-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter - a pénzügyminiszterrel történő egyeztetést követően - dönt.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézmény-átadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 33. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 15. §-a, illetve 33. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 15. §-a vagy a 33. §-a szerint normatív állami hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

20. §

(1) A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglaltak szerint.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 26. § szabályai keretében - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot, az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

21. §

(1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12-17, 19-24. pontjai és a 4. számú melléklet 2. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-3. és 5-6. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 4. és 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcím-csoporton, illetve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcím-csoporton kell elszámolni.

22. §

(1) A helyi önkormányzatokat együttesen a 2001. évben az állandó lakóhely szerint az adózók által 1999. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40 %-a, összesen 284 000,0 millió forint illeti meg, a (3), (5) és (7) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A helyi önkormányzatokat együttesen a 2002. évben az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó 116,55 %-a, összesen 331 000,0 millió forint illeti meg, a (4), (6) és (8) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) A települési önkormányzatot 2001. évben megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 5%-a, összesen 35 500,0 millió forint.

(4) A települési önkormányzatot 2002. évben megilleti az (3) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 116,55 %-a, összesen 41 375,0 millió forint.

(5) A helyi önkormányzatokat együttesen 2001-ben az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 27,99 %-a, összesen 198 728,3 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint:

a) 14 500,0 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó-részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének 2. pontja alapján,

b) 184 228,3 millió forint az e törvény 3. és 8. számú mellékleteinek jogcímeihez, a normatív állami hozzájárulás kiegészítéseként, az ott meghatározott feltételek alapján.

(6) A helyi önkormányzatokat együttesen 2002-ben az (5) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 118,18 %-a, összesen 234 855,7 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint:

a) 16 500,0 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó-részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének 2. pontja alapján,

b) 218 355,7 millió forint e törvény 3. és 8. számú mellékleteinek jogcímeihez, a normatív állami hozzájárulás kiegészítéseként, az ott meghatározott feltételek alapján.

(7) A 2001. évben az (1) bekezdés szerint kimutatott jövedelemadó 7,01 %-a, összesen 49 771,7 millió forint felhasználásával a települési önkormányzatoknak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

a) kiegészülnek, vagy

b) csökkennek

a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében, a (3) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (az adóerőképességnek) egy főre eső együttes összege alapján az e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint.

(8) A 2002. évben a (7) bekezdés szerinti jövedelemadó 110,04 %-a, összesen 54 769,3 millió forint felhasználásával a települési önkormányzatoknak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

a) kiegészülnek, vagy

b) csökkennek

a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében, a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (az adóerőképességnek) egy főre eső együttes összege alapján az e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint.

(9) A (3), (5), (7) valamint a (4), (6), (8) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása

23. §

(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2001., illetve 2002. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték-bevétel 90 %-a a központi költségvetést, 10 %-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, a központi költségvetés bevételével csökkentett illetékbevétel.

(3) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, továbbá az (5)-(8) bekezdésben foglalt, költségként visszatartott összeggel.

(4) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (3) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál - az illetékhivatal működésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 30 %-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70 %-ának fele egyenlő összegben - egytizenkilenced részenként -, fele a megye 2000. január 1-jei, illetve 2001. január 1-jei lakosságszáma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

(5) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik a (6)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(6) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2001., illetve 2002. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.

(8) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

24. §

(1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50 %-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100 %-ban az önkormányzatot illeti meg. Ezen túl a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel is.

(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100 %-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

25. §

A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

26. §

(1) A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A.-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 50 %-a illeti meg.

(3) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 45 %-a illeti meg.

A helyi önkormányzatok céltartalék tervezési kötelezettsége

27. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - e törvény 79. §-ának (6) bekezdésével módosított - 3. számú melléklete alapján a pedagógusok és a szociális ágazatban dolgozó felsőfokú végzettségű szakalkalmazottak 2001. szeptember 1-jével hatályba lépő szakmai szorzója megemeléséhez szükséges forrást a helyi önkormányzatoknak a 2001. évi költségvetési rendeletükben céltartalékként kell megtervezniük szeptember 1-jéig.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

28. §

(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 2001., illetve 2002. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 9., 12., 14. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4. b), 5. és 6. pontjában, továbbá a III. és IV. részében meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

29. §

(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18 %-át köteles a tárgyévi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben, vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett összeg rendezése

30. §

(1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A Kincstári Egységes Számlához (a továbbiakban: KESZ) kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről kormányrendeletben szabályozottak szerint finanszírozási tervet kell készíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

31. §

(1) A Kincstár

a) az Ny. Alap által folyósított, de nem az Ny. Alapból finanszírozott ellátásokat, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím, 1. Pénzbeli kárpótlás jogcím-csoportot és a 2. 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás jogcím-csoportot, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokat (16. cím, 2. alcím, 1-6., és 8-12. jogcím-csoportokat),

b) az E. Alap által folyósított, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből finanszírozott gyermekgondozási díjat (16. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport),

a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza.

(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztériumi fejezet 26. cím,1. alcím,

a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

aa) az első háromnegyed évben a tényleges kötelező magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az időarányos mértékig,

ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható negyedik negyedévi befizetések alapján legfeljebb az előirányzat mértékéig

a negyedév utolsó banki napján,

b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása - legfeljebb annak mértékéig - az Áht. 86. § (10) bekezdésének végrehajtásaként a tárgyév december havi utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(3) A Kincstár

a) az E. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcím, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 2. Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás jogcím-csoport, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 3. Terhesség-megszakítás jogcím-csoport, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport,

b) az Ny. Alap részére a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím, 3. Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcím-csoport

előirányzatból az előirányzat időarányos mértékéig havi finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés végrehajtására 2001-ben és 2002-ben a zárszámadás keretében kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

32. §

A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

33. §

(1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív állami hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19-24. a)-e) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1-3., 5. és 6. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 2. pont g), valamint a 4-8. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg, kivéve a közhasznú társaságokat, amelyeknek az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár,

c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 15. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg,

d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 15. § (2) bekezdése szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás jár,

e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

f) az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg,

g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 2001. évben 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,

h) a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az i) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg a közhasznú társaságok kivételével, amelyeknek az (1) bekezdés i) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár,

i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív állami hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13-17. pontjaiban megállapított normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 2000. január 1-je után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig

kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetni az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10 %-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.

(7) Az (1) bekezdés f)-g) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények - az év első 8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény rendelkezzék működési engedéllyel.

(9) A tartós bentlakást nyújtó, szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított normatív állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig a normatív állami hozzájárulás és támogatás

a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 4 millió forintot;

b) évente két alkalommal - március 15-éig és szeptember 15-éig - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 15 millió forintot;

c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 15 millió forintot.

(10) A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.

(11) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(12) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékalap képzési kötelezettség alól mentesül az a nem állami, illetve egyházi fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetéséből - ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást - legalább 90 millió forint mértékű támogatásban részesült.

(13) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(14) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján számított támogatási összeg - az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmények kivételével - 66 686 forint/valós oktatott tanuló (2001-ben), illetve 73 697 forint/valós oktatott tanuló (2002-ben) - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján. A fenntartó egyházakat egyházanként az iskolai közoktatást nem folytató, kizárólag alapfokú művészetoktatást végző intézmények tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az e bekezdés szerint számított kiegészítő támogatásnak az 50 %-a.

(15) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13-17. pontjaiban megállapított normatíva 36,0 %-a a 2001. évre és 36,3 %-a a 2002. évre.

(16) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról.

(17) A (16) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(18) A (15)-(16) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.

(19) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;

b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, hatmillió forint alaptámogatásra jogosult;

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság a tárgyévet megelőző január 1-jei száma arányában kerül felosztásra.

34. §

(1) Az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím-csoport előirányzatát - a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 32. §-ának (2) bekezdése alapján - 2001. évben az árvízkárok megelőzését szolgáló csatornaépítési és felújítási, gátépítési munkákkal kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1 alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím-csoport előirányzatát, a (3) bekezdés szerint 2002. évben a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítására kell fordítani.

(3) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott előirányzat felhasználási célja a 2001. és a 2002. évi személyi jövedelemadó rendelkezésekhez kapcsolódóan a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítása.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1)-(2) bekezdés szerinti előirányzat felhasználásáról és elszámoltatásáról rendelkezzen.

35. §

(1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint, 2002. évben a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a 2002. évi fel nem használt előirányzat - a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az Országos Választási Bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben írt határidőt 15 nappal megelőzően közli a Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva.

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet 6. cím és a 8. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

(5) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelős szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

36. §

(1) A Kormány által 2001. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,2 %-át. A 2002-ben elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,2 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

37. §

Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával a Kormány által kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 180 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 200 000 millió forint lehet,

c) a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 15 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

38. §

Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

39. §

(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 95 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 95 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2001. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2001. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

40. §

(1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70 %-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)

hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 250 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2001. december 31-én a 150 000 millió forintot, 2002. december 31-én a 180 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg

a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80 %-át, 10 millió forint alatti szerződés esetében a kötelezettség 90 %-át,

b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60 %-át.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50 %-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50 %-át.

(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70 %-a a központi költségvetést illeti meg.

(6) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

41. §

(1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70 %-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - a 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg 2001-ben a 45 000 millió forintot, 2002-ben a 48 000 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80 %-os mértékét, az 5 millió forint alatti szerződések esetén a 90 %-os mértéket. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70 %-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70 %-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

42. §

A Felsőoktatási Fejlesztési Program alapján a Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézmények hallgatói által felvehető, a mindenkori aktuális jövedelemmel arányos visszafizetésre épülő hitelrendszer feltételeit. Az állam kezességet vállal, illetve hitelgaranciát biztosít a rendeletben meghatározott körben és feltételek mellett nyújtott hallgatói hitelhez.

43. §

(1) A 36-37. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

44. §

A 18/1998. (IX.1.) FVM rendelet, a 41/1998. (X.21.) FVM rendelet, valamint a 69/1999. (VIII.26.) FVM rendelettel prolongált éven belüli - 70 %-os kezességgel biztosított - agrárhitelek kezesség-érvényesítéséből származó, 2001. január 1-jén fennálló, állammal szembeni kötelezettségét a hiteladósnak nem kell teljesítenie.

45. §

Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2001. január 1-jétől 50-50 %-ban a XII. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása, valamint a 11. cím 3. Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás jogcímeken előirányzott összeg.

HATODIK FEJEZET

A, KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

46. §

(1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet 6. cím, 4. alcím),

d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 3. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 81. §-ának (2) bekezdése szerinti díjátalány csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

47 §

(1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 1. alcím),

b) a helyi önkormányzatok normatív kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 5. alcím),

c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ca) lakossági közműfejlesztés támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

cb) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 6. pontja),

cc) a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja),

cd) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 12. pontja),

amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet 10. cím, 1. alcím, 11. cím, 1. alcím, 12. cím, 1. alcím),

e) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím),

f) a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhesség-megszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport) és a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 4. alcím),

g) a polgári szolgálatnál (XV. Gazdasági Minisztérium fejezet 25. cím, 18. alcím),

h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),

i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 3. alcím),

j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 19. jogcím-csoportok),

k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 28. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

n) a különféle - az 5. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

p) a XVIII. Külügyminisztérium fejezet devizában teljesítendő kiadásainál, (5. cím, 6. alcím és 19. alcím) a devizaárfolyam-változás hatásaként jelentkező tényleges kiadási összeg mértékéig,

q) a központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés költségei (XLI. fejezet),

r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50 %-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a totó játékadójából származó támogatásnak 100 %-os (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport, 6. jogcím), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12 %-os teljesülése mértékéig,

t) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzatának 100 %-os és a 20. cím, 2. Fogyasztási és jövedéki adó alcím előirányzatának 102 %-os együttes teljesülése esetén a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 2905 millió forinttal, a munkaadókat terhelő járulék legfeljebb 959 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése mellett. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése tárgyév november 25-ig eléri a 89 %-os mértéket, az előirányzatokat 100 %-os mértékben a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani,

u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 10. jogcím-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 11. jogcím-csoport),

w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 12. jogcím-csoport) és a gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolásoknál,

x) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 14. alcím, 7. jogcím),

y) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 13. alcím),

z) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági Minisztérium fejezet 27. cím, 1. alcím),

zs) a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím),

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata 103 %-os és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata 102 %-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 5. cím, 1. személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 7040 millió forinttal, a 2. munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2323,2 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése tárgyév november 25-éig eléri a 89 %-os mértéket, az előirányzatokat 100 %-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezet kiadásai és bevételei külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. Az e törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján keletkező hitelfelvételek és állampapír-kibocsátások bevételei - a XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezetben szereplő fejlesztési célú hitelfelvételek kivételével -, valamint az éven belüli hitel- és állampapír-törlesztés kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, illetve az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

48. §

(1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím és a 11. Vállalkozások folyó támogatása cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 3. alcím, 1. Egyházi közgyűjtemények támogatása jogcím-csoport, 2. Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások jogcím-csoport, 3. Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása jogcím-csoport, 8. Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás jogcím-csoport előirányzatainak felhasználásáról - az egyházakkal történő egyeztetés alapján - döntsön.

49. §

(1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a tárcák igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport előirányzatai terhére.

(3) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát - az intézmény-megszüntetés kivételével - év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(4) A 19. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcím-csoport-szám sorrendjében történik.

(6) A 19. § (3)-(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 1. alcím 1-2. jogcím-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

50. §

(1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, valamint a 12. Tartalékok cím előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.

(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervek részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.

(5) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(6) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 40. Építésügyi célelőirányzatok jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE, ISPA, SAPARD program keretében Európai Uniós forrás érkezik a Nemzeti Alap számlájára, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa. Ezzel összefüggésben a fejezeti kezelésű előirányzatok körében a fejlesztési programok módosítására a Kormány jogosult.

(9) A Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 5. alcím) előirányzatának 2001. évben fel nem használt része - a várható adatok alapján 2001. decemberében a pénzügyminiszter döntése alapján - a kisvállalkozói tőke-juttatási program céljára, tőkeemelés formájában használható fel.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjai jogcím és a 10. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjával és kormányzati feladataival kapcsolatos működési kiadások, tagdíjak jogcím között az Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjával összefüggő feladatok végrehajtása érdekében a szükséges átcsoportosítást végrehajtsa.

HETEDIK FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

51. §

(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2001. évben 6020 forint, 2002. évben 6490 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál

a) 2001. évben 8,6 %-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 6%-os fogyasztói árnövekedést,

b) 2002. évben 8,4 %-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5%-os fogyasztói árnövekedést

kell figyelembe venni.

52. §

Az üdülési csekkek értékének felső határa 2001-ben 3750 millió forint, 2002-ben 3900 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető.

53. §

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap a 2001. évben 30 600 forint, 2002. évben 33 000 forint.

54. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - a 2001. évben 188 350 forint, a 2002. évben 202 950 forint.

55. §

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) a 2001. évben 188 350 forint, a 2002. évben 202 950 forint.

56. §

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2001. január 1-jétől 2001. augusztus 31-éig 3000 forint/fő/hónap, 2001. szeptember 1-jétől 2002. augusztus 31-éig 3600 forint/fő/hónap, 2002. szeptember 1-jétől 3900 forint/fő/hónap.

57. §

(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2001. március 1-jétől, illetve 2002. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 2001. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2001. március 1-je, illetve 2002. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

58. §

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Média tv.) 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege 2001. évben havi 690 forint, 2002. évben havi 740 forint.

59. §

(1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2002. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 18 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 36 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetén: 9 millió forint,

d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

(2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig 1 000 000 forint, természetes személyek tekintetében 100 000 forint.

60. §

(1) A Paksi Atomerőmű Rt. 2001. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 14 877,1 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

(2) A Paksi Atomerőmű Rt. 2002. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 17 199,3 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

61. §

(1) Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy az ország gazdaságilag - az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében - legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés megyéinek fejlesztése és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében, az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (2) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási és képzési alaprésze pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzataiból támogatási keretösszegeket különítsenek el. Ezek mértéke a 2000. évben e jogcímen elkülönített támogatási keretösszegeknek 2001. évben 10 %-kal, 2002. évben további 10 %-kal megnövelt összege. A keretösszegek 30 %-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 30%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15 %-a Nógrád megye, 15 %-a Somogy megye, 10 %-a pedig Békés megye fejlesztésére használható fel.

(2) Az (1) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani:

a) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 3. jogcím (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása);

b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 3. jogcím (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai);

c) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 1 jogcím (Gazdaságfejlesztési előirányzat), 25. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport (Kis- és középvállalkozói célelőirányzat), 25. cím, 15. alcím (Aktív foglalkoztatási célok támogatása);

d) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím (Környezetvédelmi alap célfeladatok);

e) XVII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport (Útfenntartás és fejlesztés), 13. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Vízügyi alapfeladatok);

f) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. jogcím-csoport (Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök);

g) XX. Oktatási Minisztérium fejezet 11. cím, 18. alcím, 1. jogcím-csoport (Műszaki fejlesztési célelőirányzat);

h) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat).

(3) Az elkülönített keretek 2001. és 2002. évi megyénkénti mértékéről, felhasználásának feltételeiről és módjáról - ideértve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program áthúzódó kötelezettségeinek rendezését is - az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a regionális, megyei és a kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter koordinációjával 2001. február 28-ig kötnek megállapodást. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a kistérségek közti fejlettségbeli különbségek mérséklését.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt előirányzatokból elkülönített keretek biztosítják a tárgyévet megelőző kötelezettségvállalások fedezetét.

62. §

(1) A Magyar Állam által a Világbanktól közvetlenül felvett és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak továbbkölcsönzött 3596-HU számú hitel Világbank felé történő állami előtörlesztéssel érintett része forintalapú hitelre módosul.

(2) Az Ny. Alap és az E. Alap 2001. január 1-jétől - az eredeti törlesztési határidők megtartása mellett - az előtörlesztés napján könyvelt forint törlesztő-összeg időarányos részét és kamatát fizetik. A hitel kamatlába megegyezik a hat hónapos diszkont-kincstárjegy mindenkori érvényes kamatlábával.

(3) Az agár reorganizációs program kamatterheinek támogatási forrása 2001. január 1-től a XII. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 3. Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás alcím előirányzata.

második rész

az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével kapcsolatos rendelkezések

63. §

(1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 10. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 10. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak - munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése - kiadásai túllépik az előirányzatot.

(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(4) A Munkaerőpiaci Alap 2001-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 18 000,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak támogatására 1270 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 10 488,2 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak segélyezésére 17 279,3 millió forintot ad át. A Munkaerőpiaci Alap 2002-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 19 000 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak támogatására 1314,5 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 14 565,6 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak segélyezésére 21 546,0 millió forintot ad át.

harmadik rész

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2001. évi és 2002. évi költségvetése

első fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja

64. §

(1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó

a) 2001. évi

aa) bevételi főösszegét 1 916 121,0 millió forintban, egymillió-kilencszáztizenhatezer-egyszázhuszonegymillió forintban,

ab) kiadási főösszegét 1 926 183,0 millió forintban, azaz egymillió-kilencszázhuszonhatezer-egyszáznyolcvanhárommillió forintban,

ac) hiányát 10 062,0 millió forintban, azaz tízezer-hatvankettőmillió forintban,

b) 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 2 055 808,0 millió forintban, azaz kettőmillió-ötvenötezer-nyolcszáznyolcmillió forintban,

bb) kiadási főösszegét 2 073 015,0 millió forintban, kettőmillió-hetvenháromezer-tizenötmillió forintban,

bc) hiányát 17 207,0 millió forintban, tizenhétezer-kettőszázhétmillió forintban

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2001. és 2002. évi alaponkénti hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2001. és 2002. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 22. számú melléklete tartalmazza.

második fejezet

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

65. §

(1) Az Országgyűlés az Ny. Alap

a) 2001. évi

aa) bevételi főösszegét 1 087 945,0 millió forintban, azaz egymillió-nyolcvanhétezer-kilencszáznegyvenötmillió forintban,

ab) kiadási főösszegét 1 087 945,0 millió forintban, azaz egymillió-nyolcvanhétezer-kilencszáznegyvenötmillió forintban,

ac) egyenlegét nulla millió forintban,

b) 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 1 167 392,0 millió forintban, egymillió-egyszázhatvanhétezer-háromszázkilencvenkettőmillió forintban,

bb) kiadási főösszegét 1 167 392,0 millió forintban, azaz egymillió-egyszázhatvanhétezer-háromszázkilencvenkettőmillió forintban,

bc) egyenlegét nulla millió forintban,

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az e törvény 20. számú melléklete tartalmazza.

harmadik fejezet

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

66. §

(1) Az Országgyűlés az E. Alap

a) 2001. évi

aa) bevételi főösszegét 828 176,0 millió forintban, azaz nyolcszázhuszonnyolcezer-egyszázhetvenhatmillió forintban,

ab) kiadási főösszegét 838 238,0 millió forintban, azaz nyolcszázharmincnyolcezer-kettőszázharmincnyolcmillió forintban,

ac) hiányát10 062 millió forintban, azaz tízezer-hatvankettőmillió forintban

b) 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 888 416,0 millió forintban, azaz nyolcszáznyolcvannyolcezer-négyszáztizenhatmillió forintban,

bb) kiadási főösszegét 905 623,0 millió forintban, azaz kilencszázötezer-hatszázhuszonhárommillió forintban

bc) hiányát 17 207 millió forintban, azaz tizenhétezer-kettőszázhétmillió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 21. számú melléklete tartalmazza.

negyedik fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával, az egyes előirányzatok megállapításával, teljesítésével, illetőleg felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások és bevételek

67. §

A 65. § és a 66. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül

a) a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételeknél (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 1. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 1. cím) az 1. cím, 3. alcím, 8. és 9. jogcím-csoport, valamint 6. alcím 1., 2., 3. és 6. jogcím-csoport előirányzatainak kivételével,

b) a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 2. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím) a 69. § (1) bekezdésében szereplő előirányzatok kivételével,

c) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 3. cím),

d) a felmentés, végkielégítés előirányzatánál (LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 12. jogcím),

e) az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

A Kormány, a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, a szociális és családügyi miniszter és a központi hivatali szervek vezetőinek különleges jogosítványai

68. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár kiköltözését követően legkésőbb két hónapon belül az E. Alap működési költségvetésében szereplő Fiumei úti ingatlan üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos előirányzatok - az épület használatának megfelelő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) közötti - megosztása után az Ny. Alap működési költségvetési előirányzatát a megillető összeggel megemelje, egyidejűleg az E. Alap működési költségvetési előirányzatát azonos összeggel csökkentse.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport előirányzaton belül - ide nem értve a 12. Felmentés, végkielégítés jogcím előirányzatot - a jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, vagy azok együttes kezeléséről dönthet.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint 3. Kölcsönök előirányzat-csoport, és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

  1. a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra,

  2. a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei, valamint 2. Igazgatási szervek alcímek, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra

átcsoportosítson.

(5) A szociális és családügyi miniszter felhatalmazást kap, hogy a 74. § (1) bekezdésében meghatározott kereten belül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a alapján méltányossági nyugellátás megállapítását engedélyezze.

(6) Az OEP főigazgatója felhatalmazást kap, hogy a 74. § (2) bekezdésében foglalt keretek között méltányossági ellátás és egyszeri szociális segély kifizetését engedélyezze.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

69. §

(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím 3. alcím, 1., 4. és 5. jogcím-csoport - az Áht. 101. §-ában előírt - előirányzat-felhasználási tervét az OEP-nek a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtania a Kormány rendeletében meghatározott határidőre. Indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv hó közben módosítható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok időarányoshoz viszonyított túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.

70. §

(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport előirányzata tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt, a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.

(2) Az OEP az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó évre 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki - kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől öthavi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 12. Felmentés, végkielégítés jogcím előirányzata az E. Alapból finanszírozott költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére szolgál.

71. §

A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 2. és 4-5. jogcím-csoport előirányzatai tartalmazzák a gyógyfürdő, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz racionális rendelésére ösztönző forrást is.

72. §

A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

73. §

(1) Az irányított betegellátás szervezésére az OEP 2001. január 1-jétől kezdve legfeljebb 500 ezer főre köthet finanszírozási szerződést az arra vállalkozó egészségügyi szervezőkkel (továbbiakban: szervező). A szervező által ellátott lakosságszámnak meg kell haladnia a 40 ezer főt. Az irányított betegellátásban 2000-2001. években folyamatosan résztvevő szervezők számára a kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének határideje 2001. december 31.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP pályázatot ír ki a költségvetési törvény elfogadását követő 2 hónapon belül. A pályázati elbírálás során a nagyobb kockázatközösség megteremtése érdekében előnyben részesül az a pályázó, aki területi integritással az ellátottak számát 40 ezer fölé emeli. A pályázat nyerteseivel az OEP két évre szóló szerződést köt.

(3) A szervező - a finanszírozás keretében - a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság, kor, nem és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos részére jogosult.

(4) Az irányított betegellátással összefüggő egészség-megőrző és egészség-fejlesztő, valamint betegség-megelőző tevékenységek kiadásaira a szervezőket a finanszírozási szerződés kezdetétől számított két éven át az érintett lakosság számának megfelelően évente 500 forint/fő illeti meg.

(5) Az irányított betegellátással összefüggő szervezési feladatok ellátására a szervezőket a szerződéskötéstől számított egy éven át az érintett lakosság számának megfelelően 500 forint/fő szervezési költség illeti meg.

(6) A prevenciós kiadásokra és szervezési feladatokra kapott pénzösszeg kiutalásának, felhasználásának és ellenőrzésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

74. §

(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím előirányzat különös méltánylást érdemlő körülmények esetén (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) nyugellátás megállapítására használható fel.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcím előirányzat összegéből, az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 2001-ben 45,0 millió forintot, 2002-ben 48,0 millió forintot, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 2001-ben 2,0 millió forintot, 2002-ben 2,0 millió forintot és gyermekgondozási díj ellátás megállapítására 2001-ben 9,0 millió forintot, 2002-ben 10,0 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre 2001-ben 372,0 millió forintot, 2002-ben 387,0 millió forintot, a 2. cím 3. Természetbeni ellátások alcím előirányzat összegéből, az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 2001-ben 135,0 millió forintot, 2002-ben 140,0 millió forintot, gyógyszertámogatásra 2001-ben 600,0 millió forintot, 2002-ben 615,0 millió forintot, gyógyászati-segédeszköz támogatásra 2001-ben 240,0 millió forintot, 2002-ben 252,0 millió forintot használhat fel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat teljesítését a nyugellátások tényleges felmerülési helyének megfelelően kell elszámolni. A (2) bekezdésben meghatározott, az E. Alapból méltányossági alapon megállapításra kerülő kifizetések teljesítését a tényleges felmerülési helyüknek megfelelően kell elszámolni.

75. §

(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet és LXXII. Egészségbiztosítási fejezet 3. cím Vagyongazdálkodás kiadásait - a Postabank garanciális kötelezettségek teljesítése kivételével - a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek fedezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésén túl, a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket az ellátások fedezetére kell fordítani.

(3) Az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek előirányzatának teljesítését a bevételek tényleges teljesítésének megfelelő jogcím-csoporton kell elszámolni.

76. §

(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím előirányzat informatikai fejlesztésekre 2001-ben 2801,9 millió forintot (ezen belül dologi kiadásokra 30,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 2771,9 millió forintot), 2002-ben 1150,7 millió forintot (ezen belül személyi juttatásokra 269,2 millió forintot, munkaadókat terhelő járulékokra 80,8 millió forintot, dologi kiadásokra 375,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 425,7 millió forintot), a Tbj. 47. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására 2001-ben és 2002-ben 270,0 millió forintot tartalmaz.

(2) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím 2. előirányzat-csoport 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzat tartalmazza a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójának kiadásait 2001-ben 500,0 millió forint, 2002-ben 1500,0 millió forint összegben.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei alcím előirányzat informatikai fejlesztésekre 2001-ben 1320,0 millió forintot (ezen belül dologi kiadásokra 499,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 821,0 millió forintot), 2002-ben 1526,0 millió forintot (ezen belül dologi kiadásokra 675,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 851,0 millió forintot) tartalmaz.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatból 250,0 millió forintot a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár Fiumei úti ingatlanból történő kiköltözésével és új ingatlanban való elhelyezésével összefüggő kiadások fedezetére használhat fel.

(5) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím előirányzata 2001-ben 420,0 millió forintot, 2002-ben 430,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei alcím előirányzata 2001-ben 810,0 millió forintot, 2002-ben 800,0 millió forintot tartalmaz.

(6) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet és az LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport tartalmazza az adott költségvetési évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a köztisztviselők illetményhelyzetének javítására szolgáló, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetét.

77. §

(1) A 67. § a) pontjában meghatározott előirányzat módosítási kötelezettség nélkül teljesülő bevételekből az 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 2. Biztosítotti nyugdíjbiztosítási járulék alcím - kivéve a magánnyugdíjpénztárak átutalásait - és 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 3. alcím, 1. Baleseti járulék jogcím-csoport, az 1. cím, 4. Egészségügyi hozzájárulás alcím és az 1. cím, 5. Késedelmi pótlék, bírság alcím előirányzatoknak az E. Alap, illetve az Ny. Alap bevételei vonatkozásában külön-külön számított 101 %-os teljesülése esetén az E. Alap 1043,6 millió forintot, az Ny. Alap 1297,2 millió forintot a 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím előirányzat terhére pénzeszközátadással az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban APEH) rendelkezésére bocsát a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány 2001. és 2002. évi személyi juttatásainak 1760,0 millió forint és járulékainak 580,8 millió forint összegű fedezetére a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése esetén. Az APEH XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 5. cím, 1. előirányzat-csoport 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 1760,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 580,0 millió forinttal túlléphető.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek előírt teljesítése a kincstári adatszolgáltatás alapján a tárgyév november 25-éig eléri a 89 %-os mértéket, a pénzeszköz átadást 100 %-os mértékben teljesíteni kell. Az APEH a rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról az éves beszámoló keretében külön elszámol.

negyedik RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

78. §

(1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az MNB vezeti az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság pénzforgalmi számláját."

(2) Az MNB tv. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben említett kamatmérték kiszámítása szempontjából az MNB devizatartozásaként az MNB-nek azt az évet két évvel megelőző éves mérlege adatait kell figyelembe venni, amelyre a kamatfizetési kötelezettség vonatkozik. Amennyiben a mérleg adatai még nem állnak rendelkezésre, úgy az MNB prognózisát kell figyelembe venni."

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

79. §

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) 56. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közalkalmazottat)

"b) az "E", "F", "G", "H", "I","J" fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap"

(alapszabadság illeti meg.)

(2) A Kjt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) a 2001. évben havi 15 900 forint, a 2002. évben 17 100 forint."

(3) A Kjt. a következő 79/B-79/D. §-sokkal egészül ki:

"79/B. § A felsőoktatási intézményben - e törvény 4. számú mellékletében meghatározott - oktatói, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak csak e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók.

79/C. § (1) A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök besorolási feltételeit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény figyelembevételével a miniszter határozza meg.

(2) Tudományos kutatói munkakörként kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. A tudományos munkakörbe történő besorolás feltételeit a miniszter határozza meg.

79/D. § A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 4. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-a alapján Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesülő közalkalmazottak esetén ezt a rendelkezést az ösztöndíj megszűnését követő év január 1-jétől kell alkalmazni."

(4) A Kjt. 93. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a 66. § alapján megállapított illetményét akkor is meg kell emelni a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 87. §-ának (10) bekezdése alapján járó összeggel, ha az ott megjelölt határidő eltelt. Ha közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály valamely juttatás számítási alapjául a közalkalmazott illetményét határozza meg, a juttatás mértékének megállapítása során - az átlagkereset, a távolléti díj és a tizenharmadik havi illetmény kivételével - az e bekezdés alapján megállapított illetményrészt figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak 79/C. § szerinti besorolását legkésőbb 2001. január 31-ig el kell végezni, valamint a 79/D. §, illetve a 4. számú melléklet szerinti illetményét - 2001. január 1. napjára visszamenőleg - legkésőbb 2001. január 31-éig meg kell állapítani.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott illetmény nem lehet kevesebb a közalkalmazott 2000. december 31-én érvényes illetményének, címpótlékának, idegennyelv-tudási pótlékának, valamint a 75. § rendelkezése alapján meghatározott oktatói, illetve tudományos kutatói pótlékának együttes összegénél."

(5) A Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 17 számú melléklete lép.

(6) A Kjt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 16. számú melléklete lép.

(7) A Kjt. 4. számú melléklettel egészül ki az e törvény 18. számú melléklete szerint.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

80. §

(1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta.

(2) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó ellenőrizni köteles a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni."

(2) Az Áht. 13/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés (9) bekezdésre változik, egyidejűleg a (8) bekezdésben a hivatkozás (4)-(8) bekezdésre változik:

"(8) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az európai közösségi támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítja, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles a fejezetnek visszafizetnie a nem rendeltetésének és célnak megfelelően felhasznált közpénzeket, európai közösségi támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti kezelésű célelőirányzati juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók."

(3) Az Áht. 18/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait

a) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)

b) és az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság látja el."

(4) Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozás, a készpénzgazdálkodás, a KESZ napi likviditásáról, az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a költségvetési törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal (visszatérítési kötelezettséggel) a megyei és regionális fejlesztési tanácsoknak."

(5) Az Áht. 18/C. §-ának (14) bekezdésében a 13/A. § (8) bekezdésre való hivatkozás helyébe 18/A. § (9) bekezdésre való hivatkozás lép.

(6) Az Áht. a következő 18/F. §-sal egészül ki:

"18/F. § (1) Az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (továbbiakban: ÁKK) egyszemélyes részvénytársaság. Az ÁKK részvényei névre szólók és forgalomképtelenek.

(2) Az ÁKK alapítója a pénzügyminiszter.

(3) Az ÁKK alapítására és működésére - e törvény eltérő rendelkezései kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az ÁKK működése során az alapítói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el.

(5) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvényben meghatározott állami vezetők az ÁKK igazgatóságában és felügyelő bizottságában tisztséget viselhetnek."

(7) Az Áht. a következő 18/G. §-sal egészül ki:

"18/G. § (1) Az ÁKK vagyonával a vonatkozó jogszabályok, alapítói határozatok, valamint az igazgatósági határozatok keretein belül önállóan gazdálkodik.

(2) Az ÁKK bevételei:

a) az államadósság kezeléssel összefüggésben az éves költségvetési törvényben megjelölt díj. Az adott évi díj mértéke az adott évet kettővel megelőző költségvetési évre vonatkozó zárszámadási törvény szerinti bruttó adósságállomány 0,12 ezreléke,

b) a saját vagyon hasznosításából származó bevételek,

c) egyéb saját bevételek.

(3) Az ÁKK bevételeit a következő célokra fordítja:

a) saját működési és beruházási kiadásaira,

b) jogszabályban megállapított fizetési kötelezettségeire,

c) egyéb fizetési kötelezettségeire.

(4) Az államadósság kezeléséhez kapcsolódó kamatokat, jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket az ÁKK a költségvetési törvény mindenkori, államadósságra vonatkozó fejezetének terhére számolja el és fizeti ki.

(5) Az ÁKK a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ általános jogutódja."

(8) Az Áht. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § (1) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves, illetőleg több évre szóló szakmai programok - PHARE Program, ISPA Program, SAPARD Program -, és a programokhoz kapcsolódó Többéves Pénzügyi Megállapodások és Éves Pénzügyi Megállapodások egy évnél hosszabb távú kötelezettségvállalást jelentenek a Kormány részére, ami egyben a fejezetek számára is a mindenkori fejezeti költségvetési előirányzatokon belüli kötelezettségvállalással jár.

(2) Az aláírt Többéves Pénzügyi Együttműködési Megállapodásokban, Éves Pénzügyi Megállapodásokban, illetve az egyes projektekre vonatkozó Pénzügyi Megállapodásokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt társfinanszírozás összegét, amelynek alapja minden esetben az Európai Unió Bizottsága és a Kormány által jóváhagyott programban vagy a projektben előirányzott nemzeti finanszírozás. A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv köteles a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt az adott időszaki fejezeti költségvetések kialakítása során megtervezni és a mindenkori fejezeti költségvetési kiadási főösszeg keretén belül biztosítani.

(3) Amennyiben a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, akkor a fejezet a megfelelő célelőirányzatból köteles elkülöníteni és külön költségvetési soron megtervezni és megjeleníteni az éves társfinanszírozás előirányzatát.

(4) A program végrehajtásáért felelős fejezet - amennyiben önkormányzat a program kedvezményezettje, vagy megvalósítója - köteles az önkormányzattal szerződést kötni a több évet átfogó kötelezettségvállalásra és az elvállalt társfinanszírozási összeg éves önkormányzati részének biztosítása érdekében."

(9) Az Áht. III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK"

(10) Az Áht. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. § Az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás irányítását, működését, hatásköri és eljárási szabályait, bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a központi költségvetéssel és az államháztartás többi alrendszerével való kapcsolatát e törvény és külön törvények szabályozzák."

(11) Az Áht. 86/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, az igazgatási szervek és a központi kezelésű előirányzatok. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre."

(12) Az Áht. 86/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86/F. § (1) A társadalombiztosítási költségvetési szervekre az e törvény központi költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) A 24. § (2) bekezdésének a)-c) pontjait, (3)-(8) bekezdését és a 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében a társadalombiztosítás központi hivatali szervei esetében a pénzügyminiszter, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szervének vezetője jár el,

b) a 24. § (2) és (7) bekezdésében meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (7) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,

c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a "központi kezelésű előirányzatok"-at kell érteni."

(13) Az Áht. 86/I. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (a továbbiakban: APEH) a legrövidebb időn belül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére készpénzes értékesítésre, vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni. A KVI az átvett vagyont kezeli, gondoskodik arról, hogy az ellenérték az Alapok Kincstárnál vezetett számláira befolyjon. Az elszámolásnál a bruttó elszámolás elvét kell érvényesíteni."

(14) Az Áht. 86/I. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az alapok kezelői, a KVI és az APEH közötti megállapodásban kell az (1) bekezdés szerinti vagyon átadás-átvételének, értékesítésének, valamint nyilvántartásának szabályait részletesen rögzíteni."

(15) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét a tényleges többletnek, illetve szerződés esetén az abban meghatározott mértéknek megfelelő összegű, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel."

(16) Az Áht. 94. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatokra, ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett, a költségvetésben külön-külön vagy összevontan szereplő támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közreműködése útján."

(17) Az Áht. 102. §-ának (12) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi/

"d) a társadalombiztosítási igazgatási szervek által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatási szervei által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint"

(18) Az Áht. 102. §-ának (12) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

/A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi/

"f) a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatás, továbbá a családi pótlékkal együtt folyósított lakbértámogatás kiadásait."

(19) Az Áht. 113/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"113/A. § (1) A pénzügyminiszter az ÁKK útján

a) az éves költségvetési törvény alapján közreműködik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásában;

b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság és hiány finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről és az azzal való gazdálkodásról;

c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelő államadósságot, a központi költségvetés terhére vállalt kezességeket.

(2) E feladatkörében az ÁKK

a) elkészíti és naprakészen tartja a központi költségvetés napi szintre lebontott, éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját;

b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat;

c) gondoskodik az államadósság terheinek kifizetéséről;

d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot;

e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveleteket végez, állampapírokat ad el és vásárol, valamint az államadósság kezelése körében az árfolyam- és kamatkockázat csökkentése érdekében azonnali és határidős, valamint fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el;

f) elemzi az állami adósságszolgálat és állampapírpiac folyamatait;

g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól.

(3) Az ÁKK és a Kincstár az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet végezhet. Az ÁKK és a Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(20) Az Áht. 118. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"118. § A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselőtestület részére tájékoztatásul be kell mutatni az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását és - a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal - a 116. § 4., 6., 8., valamint szöveges indokolással együtt a 9. és 10. pontja szerinti mérlegeket."

(21) Az Áht. 121. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A költségvetési ellenőrzésért felelős, Kormány által kijelölt állami szerv feladat- és hatáskörében eljáró ellenőr az ellenőrzött szervnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával."

(22) Az Áht. a következő 122/A. §-sal egészül ki:

"122/A. § Az EU programok végrehajtásáért felelős fejezet kötelessége a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kikötni azt a feltételt, hogy a kedvezményezett köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Unió Bizottságának és a Magyar Államkincstár és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is a megfelelő dokumentumok, számlák a program megvalósítását igazoló anyagok rendelkezésre bocsátásával segíteni."

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

81. §

(1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek:

a) a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási, regionális hulladékégető létesítésére vonatkozó, egészségügyi fekvőbeteg ellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására, továbbá

b) szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális mértéke - a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a 2. számú mellékletben meghatározott mértékkel. A szennyvíz beruházások esetében a céltámogatási igénykielégítés külön jogszabályban megállapított sorrendjét kell figyelemelbe venni. A címzett támogatásokról szóló döntés során előnyben kell részesíteni azon beruházásokat, amelyekre EU támogatás (ISPA, PHARE) iránti igényt nyújtottak be és azzal az érintett szakminisztérium egyetért, illetve amelyek EU támogatási igényéről kedvező döntés született. A címzett támogatás lehívása csak akkor kezdhető meg, amikor az EU támogatás jóváhagyásáról az önkormányzat hivatalosan értesült. Amennyiben az önkormányzat EU támogatási igénye elutasításra került, úgy erről az önkormányzat haladéktalanul értesíti a Belügyminisztériumot, aki intézkedik a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli."

(2) A Cct. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a Belügyminisztérium és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja."

(3) A Cct. 1/A. §-ának (3) bekezdésében a "környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter" helyébe a "földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter" lép.

(4) A Cct. 1/A. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A megyei területfejlesztési tanácsok, továbbá a Fővárosi Közgyűlés a terület-, illetve városfejlesztési koncepciók figyelembevételével, saját hatáskörben kialakított feltételrendszer szerint, pályázati rendszer keretében döntenek az (1) bekezdésben meghatározott támogatásnak helyi önkormányzatok részére történő odaítéléséről, valamint az alábbi célokra történő felhasználásáról:

a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó felhalmozási kiadások támogatása; felhalmozási támogatás a címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházásokra is nyújtható;

b) a helyi önkormányzatok előre nem látható természeti vagy más károkból adódó - vis maior - többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása.

(5) Katasztrófahelyzet esetén a katasztrófa sújtotta megyékben a megyei területfejlesztési tanács, és a Fővárosi Közgyűlés a (4) bekezdés b) pontja szerinti, még rendelkezésre álló támogatási keretét köteles a katasztrófahelyzet enyhítésére fordítani. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, az egyéb célra történő döntések támogatásának folyósítását a katasztrófahelyzet idejére a belügyminiszter felfüggesztheti."

(5) A Cct. 3. §-ának (7) bekezdésében a "törvényi" szó helyébe a "jogszabályi" szó lép és az említett benyújtási határidő "január 30"-ról "január 15"-re módosul.

(6) A Cct. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, 1 milliárd forint, illetve az 1 milliárd forint alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.

(2) Céltámogatás nyújtása a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő kórházak és szakrendelők orvosi gép-műszer beszerzéseit."

(7) A Cct. a következő 6. §-sal egészül ki:

"6. § A céltámogatás maximális mértékét e törvény melléklete határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a beruházás megvalósításához más állami támogatásban, illetőleg EU támogatásban is részesült, úgy - az EU támogatásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában - a beruházás összköltségének legalább 15 %-át az önkormányzat(ok)nak a saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás), illetőleg lakossági hozzájárulásból kell biztosítani. A területfejlesztés külön kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett térségeiben, vagy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a saját erő mértéke 10 %."

(8) A Cct. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás a törvényben meghatározott mérték 10% ponttal emelt összege."

(9) A Cct. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a térségi szilárd hulladékkezelő rendszer építésére 15 %, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire 15 %, a pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálataira 15 %, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 55 %. A térségi szilárdhulladék kezelő rendszer építésére, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire, illetve a pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálataira felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál a további igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg."

(10) A Cct. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az önkormányzatok által az indítás évében igényelhető céltámogatás nem lehet kevesebb az összes támogatás 30 %-ánál. Az indítás évét követő évben a céltámogatás összege nem lehet több az összes támogatás 50 %-ánál."

(11) A Cct. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A tárgyév június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - e törvény 3. § (7) bekezdése szerinti - többletköltségeire, a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott - céltámogatási igények kielégítésére fordítható. A tárgyév június 30-áig felszabaduló összegnek a címzett támogatással folyamatban lévő beruházásokra, illetve az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére történő megosztásáról a Kormány dönt.

(3) A szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítéséről a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé az alábbi feltételek szerint:

a) ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90 %-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet,

b) ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90 %-át meghaladja, úgy kiegészítő jegyzék közzétételére oly módon kerülhet sor, hogy a következő év terhelése nem haladhatja meg a tárgyévi előirányzat 100 %-át. Ez esetben a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg,

c) a kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik.

(4) A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) és (9) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdése, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre."

(12) A Cct. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Címzett és céltámogatás (a továbbiakban: központi támogatás) a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló műszaki-pénzügyi-gazdasági szempontból előkészített, a településrendezési tervekkel összhangban lévő önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető."

(13) A Cct. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) a) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását.

b) Hitelfelvételi szándék esetén az önkormányzat a hitelintézethez benyújtandó hitelfedezeti igazolás iránti kérelméhez köteles csatolni a képviselőtestület döntését arról, hogy a kérelem legalább a hitelfelvétel évére és az azt követő két évre vonatkozóan megfelel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-ában foglaltaknak.

c) A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (PHARE, ISPA, SAPARD) társfinanszírozásában is figyelembe vehetők."

(14) A Cct. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Amennyiben az önkormányzat a beruházás megvalósítása során a kivitelezést végző szervezettel kötött szerződés alapján - közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés-, felvonulási terület bérlet, adás-vétel stb. jogcímen -, vagy alvállalkozói munkavégzés alapján bevételhez jut, úgy az arra jutó központi támogatást vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe."

(15) A Cct. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kivitelezést - a 12/A. §-ban, valamint a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni."

(16) A Cct. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) Amennyiben az önkormányzat címzett, vagy céltámogatásban részesül, köteles megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőrt biztosítani e törvény 23. §-a g) pontjának 1. alpontja szerinti 1%-os lebonyolítási díj terhére.

(2) Az önkormányzat központi támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul."

(17) A Cct. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg - a 12/A. §-ban, valamint a 21/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel."

(18) A Cct. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet és a TÁKISZ bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania."

(19) A Cct. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti és választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha

a) a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától,

b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést,

c) a központi támogatás a beruházás tervezett befejezését követő év végéig - a 21/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - nem használta fel."

(20) A Cct. 14. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy év múlva a kérelmezőnek a Belügyminisztérium részére - az engedélyező hatóság igazolása alapján - bizonylatolni kell a 60 %-os bekötési arány meglétét. E feltétel teljesítésének hiányában az igénybevett céltámogatásnak a hiányzó bekötésekre eső részét haladéktalanul vissza kell fizetni a központi költségvetésbe."

(21) A Cct. 14. §-ának (5) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

(Ha az önkormányzat...)

"c) a (2) bekezdésben szereplő határidőre a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében a 60%-os bekötési arány meglétét nem tudja igazolni,"

(akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le kell mondania).

(22) A Cct. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesíteni kell a TÁKISZ útján a Belügyminisztériumot. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (6) bekezdése szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára."

(23) A Cct. 14. §-ának (8) bekezdésében az "éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű" szövegrész helyébe az "Áht. szerinti" szövegrész lép.

(24) A Cct. 16. §-ának (2) bekezdésében az "éves költségvetési törvényben" szövegrész helyébe az "Áht.-ben meghatározott" szövegrész lép.

(25) A Cct. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont - kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét - a beruházás időtartama alatt, vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik, vagy megszűnt, de a létesítmény más, a támogatás címzettje számára előírt kötelező feladat ellátását szolgálja.

(2) Amennyiben az önkormányzat az igénybejelentést megelőző tíz évben értékesítette a kötelező feladat ellátását szolgáló vagyonát, úgy ugyanazon feladattal összefüggésben e törvény szerinti támogatásban csak akkor részesülhet, amennyiben az elidegenítést műszaki, vagy szakmai okok tették szükségessé, és az elidegenítésből befolyt vételárat, vagy annak megfelelő összeget az önkormányzat saját forrásként biztosítja az ugyanazon kötelező önkormányzati feladat ellátására létesítendő beruházás során.

(3) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált - csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k).

(4) Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciójának megszűnése esetén a létesítmény más kötelező feladatra irányuló hasznosítása érdekében a támogatás címzettje január 15-éig nyújthat be kérelmet a Belügyminisztériumhoz. A kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásokról szóló törvényben.

(5) A központi támogatással megvalósult beruházást az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő teher-, per-, és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani."

(26) A Cct. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Egészségügyi beruházás esetén az Egészségügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról."

(27) A Cct. 23. §-ának c), valamint g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a t), u) pontokkal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában:/

"c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata (tényleges saját forrás), továbbá saját forrásként vehetők figyelembe az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó, dokumentumokkal igazolt támogatások."

"g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe

1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része,

2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része."

"t) Szennyvízközmű beruházás: szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat együttes megvalósítása.

u) Regionális hulladék égetőmű: kizárólag települési szilárd hulladék ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, melynek megvalósítására címzett támogatás akkor igényelhető, ha az égetőmű szolgáltatását igénybevevő települések állandó népessége meghaladja a 300 000 főt."

(28) A Cct. kiegészül az e törvény 14. számú melléklete szerinti 5. számú melléklettel.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

82. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során/

"c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a Magyar Köztársaság költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik."

(2) Az AT. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/I. §-ának rendelkezéseit a (6) bekezdésében említett - nem a Ny. Alapból finanszírozott, de a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított - ellátásokkal összefüggésben keletkezett követelésekre (tartozásokra) is alkalmazni kell azzal, hogy a Ny. Alap kezelője köteles a kiadásokkal, illetőleg a vagyonértékesítésből, hasznosításból származó - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által átutalt - bevétellel a felügyeleti szerv felé elszámolni."

(3) Az AT. 5. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az Egészségbiztosítási Alap/

"b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot és a gyermekgondozási díjat,

c) a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő-szolgáltatást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést, továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat,"

/kiadásainak fedezetére szolgál./

(4) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének g) pontja a következő új 4. ponttal egészül ki, a jelenlegi 4. pont egyidejűleg 5. pontra változik:

/g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve/

"4. a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét,"

(5) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének g) 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve/

"4. egyéb, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott további bevételeket,"

(6) Az AT. 10. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatokat terhelik az ügyvitelben kifizetett személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az egyéb működési célú támogatások és kiadások, a kamatfizetések, intézményi beruházási kiadások, felújítás és egyéb intézményi felhalmozási kiadások, a kölcsönök, továbbá törvényben meghatározott egyéb kiadások."

(7) Az AT. 11. §-a (1) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell:"

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

83. §

(1) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-ának (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) E törvény alkalmazásában/

"k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy,"

(2) Az Szt. 92/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92/C. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény egyházi fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e)-f) pontjaiban, nem állami fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e), f) és h) pontjaiban meghatározott feladatokon túl

a) gondoskodik az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának, szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében házirendjének elkészítéséről,

b) biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét,

(2) A bentlakásos szociális intézmény egyházi és nem állami fenntartója az intézmény működőképességének biztosítására - a (3) bekezdésben meghatározott fenntartót kivéve - tartalékalapot képez.

(3) Nem kell tartalékalapot képeznie annak az egyházi és nem állami, fenntartónak, illetve ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek amelyek a tárgyévet megelőző évben - ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást - az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű támogatásban részesültek. A tartalékalap képzés alól mentesülő fenntartó írásban garanciát vállal az intézmény működőképességének biztosítására.

(4) A tartalékalap képzésre kötelezett fenntartó az éves normatív állami hozzájárulás 10 százalékát kitevő összeget köteles a tartalékalapba helyezni.

(5) Ha a bentlakást nyújtó egyházi és nem állami fenntartású intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója nem tesz eleget az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek az intézmény működési engedélyét kiadó megyei (fővárosi) Közigazgatási Hivatal intézkedik a normatív állami hozzájárulás visszatartása iránt. A visszatartás mértéke, ha a nem állami és egyházi fenntartó:

a) a tartalékalap képzési kötelezettségét elmulasztja az éves normatív támogatás 10 százaléka,

b) az egyszeri hozzájárulásnak az Szt. 117/B. §-ában meghatározott méretékű elkülönítésére, felhasználására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az éves normatív állami hozzájárulás 10 százaléka,

c) az intézmény alapfeladataiban történő változást - mely új működési engedélyeztetési eljárást tesz szükségessé - nem jelzi a működést engedélyező hatóság felé, az éves normatív állami hozzájárulás 8 százaléka,

d) nem biztosítja a kötelező gyógyszerkészletet, vagy gyógyászati segédeszközt, az éves normatív állami hozzájárulás 8 százaléka.

(6) Amennyiben a működést engedélyező hatóság több - az (5) bekezdésben megjelölt - jogszabálysértő körülményt észlel, a normatív állami hozzájárulás visszatartásának mértéke legfeljebb az éves normatív állami hozzájárulás 15 %-a.

(7) A visszatartott normatív állami hozzájárulás akkor illeti meg az egyházi és a nem állami fenntartót, ha a visszatartásra okot adó körülményt megszünteti."

(3) Az Szt. a következő 139/A. §-sal egészül ki:

"139/A. § A 2000. június 30-án működési engedéllyel vagy ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény fenntartója

a) 2001. március 31-ig az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 6 százalékát,

b) 2002. március 31-ig az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 8 százalékát,

c) 2003. március 31-ig az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 10 százalékát

kitevő összeget köteles a tartalékalapba helyezni."

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

84. §

(1) A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 2. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az emberi élet, az egészség, a környezet, a termőföld és a tulajdon védelmének, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodási követelmények érvényesülésének biztosításával szabad végezni."

(2) A Bt. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartást, amelyre a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki."

(3) A Bt. 49. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:/

"16. "Kivett helyek", ahol bányászati tevékenységet csak a bányafelügyeletnek az illetékes hatósággal egyetértésben kiadott engedélyében meghatározott feltételek mellett szabad folytatni. Kivett helynek minősül többek között a belterület, a külterület beépítésre szánt része, közlekedési célt szolgáló terület, üzemi terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték alatt, illetve fölött lévő területe és biztonsági, védő övezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, valamint a külfejtés vonatkozásában a termőföld."

(4) A Bt. 49. §-a kiegészül a következő 27. ponttal:

/E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:/

"27. Termőföld: e törvény alkalmazásában a település külterületén elhelyezkedő földrészlet, amelyet a ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kertművelési ágban tartanak nyilván, és az 1-4. minőségi osztályba tartozik."

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

85. §

A szakképzésről szóló - módosított - 1993. évi LXXVI. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - 2001-ben a minimálbér legalább hét százaléka, 2002-ben a minimálbér hat százaléka. A pénzbeli juttatás évfolyamonkénti összegét a tanulószerződésben kell meghatározni."

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

86. §

(1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként az éves költségvetési törvényben normatív, kötött felhasználású támogatásként megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz."

(2) A Kt. 27. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúlt tizenhat éves, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében egy-két éves felzárkóztató oktatásban vehet részt, a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni."

(3) A Kt. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében."

(4) A Kt. 124. §-ának (23)-(24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és (25) bekezdéssel egészül ki:

"(23) A 118. §-a (4) bekezdésének első mondatában foglaltak a 2001-2002. költségvetési évekre nem vonatkoznak.

(24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezések 2003. szeptember 1-jétől kötelezőek. Ha a közoktatási intézményekben a vezető beosztásban foglalkoztatottak száma eggyel kevesebb, mint amennyit az e törvény 1. számú mellékletének Harmadik része meghatároz, e megbízás kiadása 2003. szeptember 1-jéig nem kötelező. Ha az iskolában, kollégiumban a szabadidő-szervező munkakör nincs betöltve, e munkakör betöltése 2003. szeptember 1-jéig nem kötelező. A 2001/2002. és a 2002/2003. tanévben az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeret nyolcvan százalékának biztosítása kötelező az általános iskolákban és a szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán, illetve kilencven százalékának biztosítása kötelező a középiskolák kilencedik-tizenharmadik évfolyamán.

(25) A kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokra, valamint a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra fordított kötelező órák száma a 2001/2002. tanévben azokban a pedagógus munkakörökben sem nő, amelyekben a kötelező órák száma megemelkedett. Az óraszámemelés a helyi tantervek bevezetésével és a minőségbiztosítás rendszerének kiépítésével kapcsolatos többletfeladatok végrehajtásával teljesül. A 2002/2003. tanévtől kezdődően pedig minden, az óraszám emeléssel érintett pedagógus kötelező órájából az első-negyedik évfolyamon heti egy órát a tanulókkal való egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, az ötödik-tizenkettedik évfolyamon heti egy órát a tanulókkal való egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, heti egy órát pedig az 53. § (2) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt nem kötelező tanórai foglalkozás megtartására kell fordítani."

(5) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak" cím, a "További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben" címet megelőzően a következő bekezdéssel egészül ki:

"A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a szabadidő-szervező pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(6) A Kt. 1. számú melléklete Harmadik rész "A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA" cím "B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK" alcím helyébe e törvény 13. számú melléklete lép."

(7) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra, az iskolában, és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásra, kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes a kötelező órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését, a gyakorlati képzést szervezőknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzését. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés b)-d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartása, kollégiumban a szabadidő eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások [53. § (7) bekezdés] megtartása."

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

87. §

(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló - módosított -1994. és XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. állami tulajdonú egyszemélyes részvénytársaságok."

(2) Az Etv. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Mehib Rt. által vállalt, a (6) bekezdés szerinti összes belföldi hitelbiztosítási kötelezettségvállalás állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az exportirányú külkereskedelmi szerződések alapján fennálló összes export-hitelbiztosítási kötelezettségvállalás állományát."

(3) Az Etv. 8/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az Eximbank és a Mehib Rt. a követelés behajtása során az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ában foglaltak figyelembevételével köteles eljárni."

(4) Az Etv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből, a vezérigazgatóból és a további igazgatósági tagokból áll. Az igazgatóságok tagjait - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági miniszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter véleményének figyelembevételével - a külügyminiszter jelöli ki."

(5) Az Etv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi. Ezen felügyelő bizottságok tagjait - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, valamint a gazdasági miniszter véleményének figyelembevételével - a külügyminiszter jelöli ki."

(6) Az Etv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, a felügyelő bizottság tagjai közül annak elnökét, továbbá a vezérigazgatót - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter a és a gazdasági miniszter véleményének figyelembevételével a külügyminiszter javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre és menti fel."

a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

88. §

(1) A Bérgarancia Alapról szóló - az 1995. évi CXXIV. és az 1997. évi CXX. törvénnyel módosított - 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bt.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de legfeljebb jogosultanként a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresét veheti figyelembe."

(2) A Bt. 2. számú mellékletében a "Megjegyzés" című szövegrész második francia bekezdése a következő rendelkezés lép:

"- a 4. oszlopban nevenként a tárgyévet megelőző második év -Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresénél nagyobb összeg nem szerepelhet!"

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

89. §

(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló - módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 81/C. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az alapilletmény nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege."

(2) Az Üsztv. 90/A. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege."

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

90. §

(1) Az állam tulajdonában lévő vállakózói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 1. §-a (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az ÁPV Rt. a kormány felhatalmazása alapján állami tulajdonosi joggyakorló szervvel annak rendelkezése alatt álló - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/A. § szerinti - vagyon értékesítésére és az értékesítésig történő kezelésére szerződést köthet. Az értékesítés módjára a kincstári vagyonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

(2) A Priv.tv. 7. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tartós állami tulajdonban maradó társaságokat - az állami tulajdonosi részesedés mértékének és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló állami szervezet, illetve miniszter feltüntetésével - e törvény melléklete sorolja fel. A (3) bekezdésben meghatározott állami tulajdonrészen túlmenően állami részesedés privatizációja ütemének és mértékének meghatározása e törvény mellékletében megjelölt miniszter, a privatizáció végrehajtása pedig - e törvény rendelkezéseinek alkalmazásával - az ÁPV Rt. feladata, amelyet a miniszterrel egyetértésben lát el."

(3) A Priv.tv. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Amennyiben a 7. § (4) bekezdésének hatálya alá tartozó gazdasági társaság a tartós állami tulajdoni körből jogszabályi változás folytán kikerül, a gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja."

(4) A Priv. tv. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja/

"b) az ÁPV Rt-t terhelő kezességből szavatossági, hitel-visszafizetési kötelezettségből, vagy más igényekből eredő, a tárgyévet terhelő kiadásokra;"

(5) A Priv.tv. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ÁPV. Rt. kezességvállalását vagy szavatossági felelősséget - ide nem értve a Ptk. szerinti jog- és kellékszavatosságot - eredményező döntését megelőzően [(1) bekezdés b) pont] köteles a pénzügyminiszter egyetértését megszerezni, értékhatárra tekintet nélkül."

(6) A Priv.tv. 24. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 23. §-ban foglalt bevételek terhére a központi költségvetés részére az ÁPV Rt. által fizetendő összeg előirányzott mértékéről az Országgyűlés a költségvetési törvényben rendelkezik. A költségvetési törvényben kell meghatározni továbbá az állam törvényben vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges vagyonátruházások mértékét, a kedvezményezettek körét, az ÁPV Rt. által történő hitelfelvétel, illetve kötvénykibocsátás felső határát."

(7) A Priv.tv. 27. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) Az ÁPV Rt. az értékesítést/

"c) befektetési alapokon és befektetési vállalkozásokon keresztül,"

(8) A Priv.tv. 27. §-a (3) bekezdésének d) és e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

/(3) Az 5. § szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető/

"d) nyilvános forgalomba hozatal /Épt. 3. § (2) 38./,

e) zártkörű forgalomba hozatal, /Épt. 3. § (2) 52./,"

(9) A Priv.tv. 28. §a (2) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:/

"b) a több befektetőnél történő tőkepiaci jellegű zártkörű forgalomba hozatal és tőzsdei értékesítésre adott megbízás,

c) állami tulajdonon belüli vagy privatizáció előkészítését, illetőleg a tartós állami tulajdon megszerzését vagy fenntartását biztosító részvény, üzletrész, vagy ingatlan értékarányos cseréje esetén;"

(10) A Priv.tv. 28. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:/

"j) ha az ÁPV Rt. két esetben nyilvános versenyeztetési eljárást folytatott le, amely eredménytelenül zárult,"

(11) A Priv.tv. 28. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

/(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:/

"m) A 2183/1999. (VII.23.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt-hez kerülő ingó vagyoni elemek 1 millió forint egyedi átvételi értékhatár alatt az 1057/1996. (V.31.) Korm. határozattal kiadott Versenyeztetési Szabályzat mellőzésével értékesíthetők. Azon haditechnikai eszközök és anyagok értékesítése, amelyek a 48/1991. (VII.23.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak és a 2183/1999. (VII.23.) Korm. határozat alapján kerülnek az ÁPV Rt-hez, értékhatártól függetlenül az 1057/1996. (V.31.) Korm. határozattal kiadott Versenyeztetési Szabályzat szerinti zártkörű pályázattal történik."

(12) A Priv.tv. 31. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ÁPV Rt., illetve az általa megbízott vagyonértékesítő, a vagyon értékesítésére vonatkozó pályázati kiírás vagy meghirdetés előtt legalább 30 nappal köteles a gazdasági társaság munkavállalói érdekképviseleti szerveit írásban tájékoztatni mindazon adatokról (körülményekről), amelyek a vagyon értékesítése várható következményeként

a) a munkavállalók foglalkoztatását, kereseti és bérviszonyait, szociális ellátását, munkafeltételeit, képzését érinthetik;

b) a munkavállalói tulajdonszerzés esetleges lehetőségeire vonatkoznak."

(13) A Priv.tv. 34. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az emlékeztetőt csatolni kell a 3. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartáshoz. Az emlékeztetőt bárki megtekintheti. Az (1) bekezdés alapján elkészített emlékeztetőt az ÁPV Rt. Igazgatósága köteles a privatizációs eljárás befejezését követően 90 napon belül egy eredeti példányban (az összes melléklettel együtt) az Országos Levéltárnál letétbe helyezni."

(14) A Priv.tv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 25 % + 1 szavazatot el nem érő és a privatizációs portfolióba be nem vitt állami társasági részesedést az ÁPV Rt. vagyonarányosan a társaság többi tagja, illetve a társaság számára vételre felajánlhatja."

(15) A Priv.tv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § Az ÁPV Rt.-nek az e törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlása az állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében magában foglalja az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott vagyonkezelői jogot is."

(16) A Priv.tv. Melléklete helyébe e törvény 12. számú melléklete lép.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

91. §

(1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló - 1998. évi XC. és az 1999. évi XLIX. törvénnyel módosított - 1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vszt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvény hatálya alá tartozó és a törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani."

(2) A Vszt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2006. december 31-ig kell végrehajtani."

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

92. §

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - módosított -1995. évi C. törvény 117. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Vámmentesek azok a kulturális javak, amelyeket a behozataltól számított 3 hónapon belül a Kulturális Örökség Igazgatósága védetté nyilvánít, kivéve a vámtarifa 97. árucsoportjába tartozó művészeti alkotásokat, amelyek vámmentességének nem feltétele a védetté nyilvánítás."

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

93. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított - 1996. évi LXIII. törvény 99. §-ának (1) bekezdésének helyében a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási és rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékból áll, melynek együttes összege nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegénél."

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

94. §

A természet védelméről szóló - módosított - 1996. évi LIII. törvény 80. §-ának (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Ha a természetvédelmi bírságot

"b) a jegyző szabta ki [80. § (2) bekezdés], akkor az önkormányzat környezetvédelmi alapja, vagy annak természetvédelmi célokat szolgáló részének [62. § (3) bekezdés] bevételi forrása. Ha a települési önkormányzat nem rendelkezik környezetvédelmi alappal, akkor a b) pontban foglalt bevétel is a központi költségvetés bevétele."

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

95. §

Az atomenergiáról szóló 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyeleti díj éves mértéke a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata. A számítási alap 176 390 Ft/MWth/év."

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

96. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló - módosított - 1997. évi LXVIII. törvény 96. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igazságügyi alkalmazott illetménye alapilletményből, továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - pótlékokból tevődik össze. A vezetői pótlék, a beosztási pótlék és a címpótlék alapilletmény jellegű. Az alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege."

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

97. §

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként - a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva - a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt, és a (7)-(8) bekezdés alkalmazásánál e naptári napok is osztószámot képeznek."

(2) A Tny. 38. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az illetékes állami adóhatóság igazolja, ennek hiányában a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata az irányadó. Amennyiben az állami adóhatóság vagy a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó nem közli azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, akkor szolgálati időként a biztosítási jogviszony időtartamából annyi naptári nap nem vehető figyelembe, ahányszor a tartozás megfelel a nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincad része után számított nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék összegének. Ha az igény elbírálása után megállapításra kerül, hogy a társas vállalkozás vagy az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata nem felelt meg a tényeknek és ez által a nyugdíj magasabb mértékben (összegben) került megállapításra, akkor a 84-86. §-ok rendelkezései alapján az érintett köteles a jogalap nélkül megállapított és folyósított ellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére."

(3) A Tny. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"66. § Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy a rokkant személy, továbbá az árva az e törvényben meghatározott jogosultsági feltételek meglétének hiánya miatt nyugellátásra nem jogosult, részére különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság javaslata alapján - a szociális és családügyi miniszter kivételesen nyugellátás megállapítását engedélyezheti. A megállapításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg."

(4) A Tny. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését követő tizenöt napon belül postai úton vagy a jogosult kérelmére a nyugdíjfolyósító szervvel szerződéses kapcsolatban álló hitelintézet belföldön vezetett átutalási betétszámlájára (bankszámlájára), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermekek árvaellátását a gyám (hivatalos gyám), eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy folyószámlára történő átutalással teljesíti. A nyugellátást havonta kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig."

(5) A Tny. a következő 86/A. §-sal egészül ki:

"86/A. § Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték."

(6) A Tny. 89. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a kötelezett a Polgári Törvénykönyv 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni."

(7) A Tny. 93. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat, illetőleg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését

a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,

b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből, vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással

érvényesíti.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve ingó- és ingatlan-végrehajtással hajtja be."

(8) A Tny. 94. §-a és az előtte lévő cím szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési könnyítésének engedélyezése

94. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő - a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak a 89. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamata címén megállapított - tartozást (követelést), valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén, a foglalkoztató és egyéb szerv (a továbbiakban együtt: kötelezett) kérelmére, az őt terhelő mulasztási bírságtartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha a körülményekből megállapítható, hogy a kötelezett, illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményeit mérlegelni kell, különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát, gyakoriságát. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye.

(3) A foglalkoztatót és egyéb szervet terhelő megtérítés és annak a 89. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamata címén megállapított követelésre (tartozásra) - a kötelezett kérelme alapján - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője fizetési halasztást vagy részletfizetést (a továbbiakban együtt fizetési könnyítés) engedélyezhet. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű, azaz a tartozás (követelés) későbbi megfizetése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési könnyítést engedélyező határozatában a kedvezmény alkalmazását feltételhez is kötheti. A fizetési könnyítés érvényét veszti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egyösszegben esedékessé válik, ha a kötelezett a fizetési könnyítés engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően

a) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes szakágazati egysége,

b) a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. Igazgatósága

hozta, illetőleg bocsátotta ki.

(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője a (3) bekezdés szerinti jogkörét csak a 93. § (3) bekezdésében meghatározott végrehajtási eljárás befejezéséig gyakorolhatja."

(9) A Tny. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője - a vasutas biztosítottakat, illetőleg hozzátartozóikat illetően a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője - jár el]

"b) a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatával kapcsolatban felmerült vitás ügyekben."

(10) A Tny. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint - a saját biztosításával összefüggő 1999. december 31-e utáni adatokról - a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább évenkénti rendszerességgel közölni (átadni) a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges szolgálati idő, kereseti (jövedelmi) és egyéb adatokat. A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó első alkalommal a 2000. évi szolgálati idő, jövedelmi és egyéb adatairól 2001. évben köteles az adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését - a Tbj. 47. §-a (1) bekezdésének rendelkezései alapján - a foglalkoztató és egyéb szerv a tárgyévet követő év március 31-ig, az egyéni vállalkozó a tárgyévet követő év április 30. napjáig teljesíti. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezek alapján köteles olyan nyilvántartási rendszert kiépíteni, illetőleg működtetni, amely a feladatkörébe tartozó ellátások megállapításához és folyósításához, továbbá jogszabályban előírt egyéb feladataik teljesítéséhez szükségesek."

(11) A Tny. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát, vagy a nyugellátás folyósítását érinti. A 83. § (2) bekezdésben megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját 15 napon belül kötelesek bejelenteni az illetékes nyugdíjfolyósító szervnek."

(12) A Tny. 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a foglalkoztató és egyéb szerv vagy egyéni vállalkozó a (2) bekezdésben előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését elmulasztja, akkor az adatok utólagos beszerzésével, feldolgozásával kapcsolatos költségeket köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek megtéríteni. E követelés érvényesítésére a 93. §, a jogorvoslatra a 95. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók."

(13) A Tny. 101. §-a (1) bekezdésének d) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy]

"d) a 2003. január 1-je előtti korkedvezményre jogosító idő figyelembevételére vonatkozó szabályokat,

i) a visszafizetési és megtérítési kötelezettség teljesítésével, elmulasztásával, továbbá a követelés érvényesítésével, valamint a mérséklés, elengedés, fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos eljárási rendelkezéseket,"

[rendeletben határozza meg.]

(14) A Tny. 101. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Annak a személynek, akinek az 1996. évi LIX. törvény 21. § (7) bekezdése alapján megállapított átmeneti járadékot, előnyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat folyósítanak vagy folyósítottak, az öregségi, illetőleg az özvegyi nyugdíja megállapításánál a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt - a Tny. rendelkezéseitől eltérően - az ott meghatározott életkor(oka)t kell érteni."

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény módosítása

98. §

(1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló - módosított - 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban Kult.tv.) 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyi önkormányzatok a közművelődéssel, a könyvtári ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint közművelődési és közgyűjteményi normatív költségvetési hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves költségvetési törvény határozza meg."

(2) A Kult.tv. 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, Központosított előirányzatok alcímen elkülönített Érdekeltségnövelő támogatást kell biztosítani az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra fejlesztéséhez, melynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg."

(3) A Kult.tv. 92. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni

a) az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására,

b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására,

amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg."

(4) A Kult.tv. 2. számú melléklete a következőképpen változik:

/Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolása/ 6.-sor:

Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ - Művelődési és Közoktatási Minisztérium szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

"Petőfi Irodalmi Múzeum - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma"

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény módosítása

99. §

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: T.) a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) A körzeti védőnői ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával és az ellátandó terület viszonyai figyelembevételével, az iskola-egészségügyi ellátás és az alapellátási ügyelet finanszírozása fejkvóták megállapításával történik.

(2) A gondozóintézeti gondozás és szűrés a rögzített alapdíj és a nyújtott szolgáltatások teljesítmény-pontértéke alapján kerül finanszírozásra.

(3) Az anya- csecsemő- és gyermekvédelem, a mozgó szakorvosi szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézmények finanszírozása az általuk ellátott feladatok alapján történik."

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

100. §

(1) Ez a törvény a (2)-(4), (6) bekezdésben foglaltak kivételével 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 80. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/A. §-ának (1) bekezdése, 18/B. §-ának (2) bekezdése, 18/F. §-a, 18/G. §-a, és a 113/A. §-a 2001. március 1-jével lép hatályba.

(3) Az e törvény 79. §-ának (6) bekezdésében megjelölt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú melléklete - annak 4., 5. és 6/a. sorszám alatti rendelkezése kivételével - 2001. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) Az e törvény 86. §-ával megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklete Harmadik részének B) pontja 2001. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 97. §-ával megállapított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezéseit a 2000. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő ellátásokra, követelésekre kell alkalmazni azzal, hogy a Tny. 101. §-a (4) bekezdésének rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben és az igénylő kérelmére induló új eljárás során egyaránt irányadónak kell tekinteni.

(6) Az e törvény 99. §-ával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 28/A. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba.

101. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait,

b) a gazdálkodó szervezetek 2001. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait,

c) az EU Előcsatlakozási Alapok közreműködésével finanszírozott programok lebonyolítására és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,

d) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásától a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992.(X. 8.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott pótlékoknak a 15. §-a (3) bekezdésében meghatározott alsó és felső határát, 2001. szeptember 1-jei hatállyal 20-20 %-kal megemelve,

e) a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (3) bekezdés szerinti, 2001. január 1-je utáni normatíván felüli kapacitások befogadási rendjét, mértékét, valamint a kapacitás lekötési megállapodások módosításának szabályait, eljárási rendjét, a kapacitások fenntartók, illetve szolgáltatók közötti átcsoportosításának és az új szolgáltatók befogadásának szabályait,

f) a minőségbiztosított ellátásra, valamint a racionális gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő rendelésre ösztönző rendszer bevezetését és részletes szabályait,

g) a Pénzügyminisztérium fejezetből finanszírozott családi támogatások, illetve jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások finanszírozásának szabályait,

h) rendeletben állapítsa meg a 37. § c) pontja szerint vállaható agrárkezesség felhasználásának szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a költségvetési viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a külügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozzák az agrár-export támogatások feltételeit és mértékeit.

(4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a piacrajutási támogatások feltételeit és mértékeit.

(5) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a (3)-(4) bekezdésekben nem említett agrár- és vidékfejlesztési támogatások feltételeit és mértékeit.

(6) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy rendeletben hatásozza meg az E. Alap kiadási előirányzatai racionálisabb felhasználásának szakmai és pénzügyi szabályait.

102. §

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-ának (3) bekezdése, és az azt megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának a (3) bekezdése,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 1. §-ának (3) bekezdése, és az azt megállapító 1998. évi XCI. törvény 23. §-a, az AT. 2. §-ának (4) bekezdése, és az azt megállapító 1999. évi CIX. törvény 17. §-ának (1) bekezdése, valamint az AT. 11. §-ának (3) bekezdésének a)-b) pontja,

c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése, és az azt megállapító 1998. évi XCI. törvény 39. §-a, valamint az 58. §-a,

d) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 59. §-ának (5) bekezdése,

e) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. §-ának (4) bekezdésének a) pontja, és az azt módosító 1998. évi XC. törvény 103. §-ának (2) bekezdése,

f) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 49. §-ának (4) bekezdése,

g) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 127. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 1999. évi LXXIII. törvény 51. §-ának megfelelő része,

h) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 7. §-ának (6) bekezdése, és az azt megállapító 1999. évi CXVIII. törvény 3. §-a, a Priv.tv. 7. §-ának (9) bekezdése, és az azt megállapító 1997. évi LXXVI. törvény 1. §-a, valamint a 2000. évi LXXXIX. törvény 4. §-a, a Priv.tv. 21. §-ának (3) bekezdése, a Priv.tv. 22. §-a, a Priv.tv. 27. §-ának (2) bekezdésének d) pontja, a Priv.tv. 27. §-ának (3) bekezdésének c) pontja, a Priv.tv. 28. §-ának (3) bekezdése, és az azt megállapító 1997. évi IV. törvény 3. §-a, a Priv.tv. 31. §-ának (2) bekezdése, a Priv.tv. 36. §-ának (2) bekezdése, a Priv.tv. 37-45. §-ai és az azt megállapító 1997. évi IV. törvény 7-10. §-ai,

i) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt) 119. § (4) bekezdése, és az azt megállapító 1999. évi LXVIII. törvény 54. §-ának (2) bekezdése, 123. § (3) bekezdés h) pontja harmadik gondolatjeléből az a "könyvtáros tanárra (tanítóra) vonatkozó rendelkezések alkalmazása 2002. szeptember 1-jétől kötelező", valamint a Kt. 1. számú melléklete Második rész 1. pont d) alpontja,

j) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 97. §-a (1) bekezdése utolsó mondata és a (2) bekezdése,

k) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ának (4) bekezdése, és az azt megállapító 1998. évi LXXVII. törvény 9. §-a, az 54. §-ának (3) bekezdéséből "a nevelt gyermeknek" szövegrész, az 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja és b) pontjából a "vagy" szó, az 57. §-a, a 80. §-a (1) bekezdéséből a "jogerős" szó és a (2) bekezdésének második mondata, és az azt megállapító 1999. évi CIX. törvény 19. §-a (7) bekezdésének megfelelő része, valamint a 89. §-a (3) bekezdésének a) pontja, és az azt megállapító 1999. évi CIX. törvény 19. §-a (9) bekezdésének megfelelő részre,

l) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. §-ának (5) bekezdése és az azt megállapító 1999. évi XLIX. törvény 9. §-ának vonatkozó része,

m) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú mellékletének 6. sorszám alatti rendelkezése.

(2) közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 93. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a 2. számú melléklete, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 28. §-a 2002. január 1-jén hatályát veszti.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú mellékletének 6/a. sorszám alatti rendelkezése 2001. augusztus 31-én hatályát veszti.

103. §

Az e törvény 81. §-ával megállapított

a) Cct. 1. §-a (4) bekezdésének, az 1/A. §-a (3)-(5) bekezdésének, a 3. §-a (7) bekezdésének, 8. §-a (5) bekezdésének, a 9. §-a (2)-(3) bekezdésének, 10. §-a (1), (3) és (7) bekezdésének, a 11. §-a (4) bekezdésének, a 11/A. §-ának, a 12. §-a (2) bekezdésének, a 13. §-ának, a 14. §-a (1), (2), (5), (6), (8) bekezdésének, a 16. §-a (2) bekezdésének, a 19. §-a, 20. §-a (2) bekezdésének, valamint 23. §-a c) pontjának rendelkezéseit első ízben a 2001. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.

b) Cct. 1. §-a (1) bekezdésének, a 4. §-ának, 6. §-ának, 7. §-a (1) bekezdésének, 8. §-a (3) bekezdésének, és a 23. §-a t), u) pontjának rendelkezéseit első ízben a 2002. évi új igénybejelentésnél kell alkalmazni.

104. §

Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvényben szabályozott kapacitás-lekötési megállapodásokra vonatkozó részletes szabályok szerinti 2002., illetve 2003. évre vonatkozó kapacitás-lekötési megállapodásokat a vonatkozó évet megelőző év november 1-ig kell megkötni.

105. §

A 2000. február 1-jét megelőzően keletkezett járuléktartozások fejében átvett vagyonból az E. Alapot 43 %, az Ny. Alapot 57 % illeti meg.

106. §

A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

107. §

Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírásokat 2001-2002. években nem kell alkalmazni.

108. §

A 47. § p) pontjában szereplő nem tervezhető az 1999. szeptember - 2000. szeptember közötti HUF/USD átlagárfolyamhoz képest adódó többletkiadásokat a központi költségvetés viseli, árfolyamcsökkenés esetén a nyereség a központi költségvetést illeti. A Külügyminisztérium a devizaárfolyam változások egész évi eredményéről az éves beszámolóban ad számot.

109. §

(1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000. augusztus 1-jével megalapította a Nemzeti Színház Részvénytársaságot.

(2) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Színház építése központi beruházási előirányzaton keletkezett, 2001-ben jóváhagyandó maradványát a színház felépítése céljára, a létrehozott Nemzeti Színház Részvénytársaság alaptőke emelésként kapja meg.

110. §

(1) Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal történő hatékony gazdálkodás érdekében külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap kerül létrehozásra.

(2) A Nemzeti Földalap működését 2001-ben 5000 millió forint, 2002-ben 5000 millió forint költségvetési támogatás segíti.

111. §

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1-3., 5., 6. számú melléklete helyébe e törvény 15. számú melléklete lép.

112. §

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény

a) 232. §-ának (2) bekezdés szerinti kamat mértéke 2001. évben 11 %, 2002. évben 11 %,

b) 301. §-ának (1) bekezdés szerinti kamat mértéke 2001. évben 11 %, 2002. évben 11 %,

c) 301. §-ának (2) bekezdés szerinti kamat mértéke 2001. évben 4%, 2002. évben 4%.

113. §

(1) Az Országgyűlés a Magyar Televízió Rt. 2000. augusztus 31-én fennálló, a törvény 19. számú mellékletének a) pontjában felsorolt, összesen 7 243 509 788 forint, azaz hétmilliárd- kettőszáznegyvenhárommillió- ötszázkilencezer-hétszáznyolcvannyolc forint köztartozásának megfizetését elengedi.

(2) Az Országgyűlés a törvény 19. számú mellékletének b) pontjában felsorolt egyes gazdasági társaságokat terhelő haditechnikai kutatás-fejlesztésekhez nyújtott támogatások egy része, összesen 359 612 867 forintnak, azaz háromszázötvenkilencmillió-hatszáztizenkétezer-nyolcszázhatvanhét forintnak visszafizetését elengedi.

114. §

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 8. §-ában a "2001. január 1-je" időpont "2003. január 1-je" időpontra és "az 1997. december 31-én" hivatkozás "a 2000. december 31-én" hivatkozásra, a Tny. 53. §-a (5) bekezdésében az "(1) bekezdés"-re hivatkozás "(1)-(2) bekezdés"-re, valamint az "50. § (1) bekezdés b) pontja" hivatkozás "50. § (2) bekezdés b) pontja" hivatkozásra, a Tny. 89. §-a (3) bekezdésének felvezető szövegében a "kerülhet" szövegrész "kerül" szövegrészre, a Tny. 95. §-ának (2) bekezdésében a "mérséklésre, elengedésre irányuló" szövegrész a "tartozás mérséklésére, elengedésére, továbbá fizetési könnyítésének engedélyezésére irányuló" szövegrészre, a Tny. 96. §-a (6) bekezdésének első mondatában "A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv" szövegrész "Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság" szövegrészre, a Tny. 101. §-a (2) és (3) bekezdésében a "2001" dátum "2003"-ra változik.

A magyar köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes indokolása

Első rész

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2001. és 2002. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első fejezet

A központi költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja

              1. 1-3. §-hoz

                A törvény és az 1. számú melléklet a főösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontását, és a központi költségvetés deviza és forint adósságállományának törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

              2. 4. §-hoz

                Az Országgyűlés ebben a paragrafusban felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a törvényben jóváhagyott hiányt finanszírozza, az államadósságot és a követeléseket kezelje. A megadott felhatalmazás tág értelemben ad államadósság kezelési műveletekre felhatalmazást. A költségvetési év előtt és az év folyamán nem lehet merev, részletes előírásokkal szabályozni a végezhető műveleteket, hiszen az adósságkezelés tényleges lehetőségeit nagy részben az állampapír-piac aktuális helyzete is befolyásolni tudja. Az adott évi részletes műveletekről ezen felhatalmazás alapján majd a költségvetési év lezárása után számol be a pénzügyminiszter.

                A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény az éves költségvetési törvény feladatául írja elő a Magyar Nemzeti Bank által 1991. előtt nyújtott kedvezményes kamatozású hitelek kamatának meghatározását.

                második fejezet

                A központi költségvetés egyes előirányzatainak megállapításával, teljesítésével, illetőleg felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

                A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

              3. 5. §-hoz

                E paragrafus szabályozza annak az összegnek a tervezetét és felhasználását, amely céltartalékként a létszámcsökkenésekkel összefüggő, továbbá a köztisztviselők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének javításából, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések teljes vagy részbeni fedezetére szolgál. A céltartalék csak a központi költségvetési szerveknél használható fel, de egyes feltételek bekövetkeztével még meghatározott központi költségvetési szervek sem vehetik igénybe.

                A Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt. rentabilitásának biztosítása további költségcsökkentést igényel. Ennek egyik eszköze a létszámcsökkentés, melyet azonban saját forrásai terhére egyik intézmény sem képes megoldani. A költségvetési támogatás a biztonságos működést hivatott elősegíteni, azonban indokolt azt a pénzügyminiszter által meghatározandó feltételekhez kötni.

                Céltartalék szolgál továbbá a Nemzeti Földalap támogatására.

                Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

              4. 6. §-hoz

                Az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból származó bevételeket a 11. számú mellékletben részletezett kiadásokra fordíthatja. A korábbi években jóváhagyotthoz képest a 2001-2002. évekre javasolt melléklet egyszerűsödött. Megszűnnek azok a kiadási tételek, amelyek állami feladatokat finanszíroztak anélkül, hogy a központi költségvetésben megjelentek volna. A törvényjavaslat továbbra is biztosítani kívánja a terület- és vidékfejlesztés, a környezeti károk elhárítása valamint egyes agrár kiadások privatizációs bevételekből történő támogatását, azonban nem az ÁPV Rt. közvetlen átutalásával. Így az említett költségvetési feladatokra fordított állami forrás, illetve felhasználásának hatékonysága sokkal átláthatóbbá válik. Az ÁPV Rt. részére előírt befizetési kötelezettség mértékének meghatározásánál tekintettel kell lenni a vagyonkezelésből és az értékesítésből származó bevételek csökkenő mértékére is, így a 2002. évi osztalék összege már csökken, amely tendencia várhatóan a további évekre is jellemző lesz.

                Az ÁPV Rt. kiadási előirányzatai a vagyonkezelési tevékenység jelentőségének további növekedését jelzik. Ezt nemcsak a privatizációs törvény alapján történő ráfordítások és a privatizációs tartalék feltöltésének igénye szolgálják, hanem annak lehetősége is, hogy a hatékonyabb vagyongazdálkodás érdekében az ÁPV Rt. befektetéseket eszközöljön. E befektetéseket részben profit (pl. egyes értékesítésre szánt vagyonelemek esetében további tulajdonrész megszerzése a kedvezőbb privatizációs lehetőség érdekében), részben stratégiai szempontok motiválják.

                A privatizációs tartalék kifizetései esetében a javaslat csak a lehetséges felhasználási kört szabja meg, mivel e kiadások felmerülése és mértéke esetleges, így rendkívül nehéz lenne előirányzatként történő kezelésük.

                A nem az ÁPV Rt. rendelkezési körébe tartozó társaságokból származó tulajdonosi bevételek szintén a központi költségvetést illetik meg.

                7. §-hoz

                A javaslat lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok szociálpolitikai, iparfejlesztési tevékenységének elősegítése érdekében a volt szovjet laktanyákhoz, illetve a nem értékesíthető ingatlanokhoz az önkormányzatok térítésmentesen jussanak hozzá.

                A pápai műemlékingatlan az államháztartási törvény rendelkezésének megfelelően a kincstári vagyon részét képezi, ezért rendelkezik a javaslat a KVI-nek történő átadásról.

                8. §-hoz

                A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének visszahagyott ellenértéke - a teljesítendő köztartozás és a költségek kiegyenlítését követően - építési-beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra használható fel. A törvény főszabályként azt állapítja meg, hogy a központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítéséből származó ellenértéknek a központi költségvetési szervet megillető bevételhányada nem lehet a köztartozásokkal és az értékesítés költségével csökkentett ellenérték 50 %-nál alacsonyabb. Ez a szabály nem vonatkozik a Honvédelmi Minisztériumra, amely az a vagyonkezelésében lévő felesleges ingatlanokat az ÁPV Rt. részére köteles átadni. Magasabb jóváhagyott hányad esetén kijelölhető más kedvezményezett költségvetési szerv is, konkrétan meghatározva a felhasználás jogcímét. A főszabály alól kivételt jelent, továbbá az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó szervek, valamint az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel, amely teljes egészében sportcélú létesítmény- fejlesztésre, rekonstrukcióra, ingatlanvásárlásra használható fel.

                A kisösszegű követelések értékhatárát célszerű magasabb mértékben meghatározni, ez felel meg a gazdasági élet reális követelményeinek.

                9. §-hoz

                A kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel alapvetően a központi költségvetés bevétele. Néhány speciális esetben azonban lehetővé kell tenni más célú felhasználását is. 1800 millió forint értékben a költségvetés számol a KVI ilyen bevételeivel, ez támogatást vált ki. A tartósan állami tulajdonban maradó műemlékek állagmegóvása, helyreállítása mind sürgetőbb feladat, de a költségvetés nem tud elegendő forrást biztosítani, így lehetővé kell tenni, hogy legalább a vagyon értékesítéséből származó bevétel egy része ezt a célt szolgálja. A kormányzati elhelyezési feladatok esetében előfordul, hogy a rendelkezésre álló épület nem felel meg a rendeltetésnek. Értékesítése forrást teremthet új ingatlan megvásárlásához, alkalmassá tételéhez. Ebben az esetben a közvetlen hozzárendelés hasznosabb lehet új előirányzat biztosításánál. Lehetőséget ad a törvényhely továbbá arra, hogy a Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők értékesítése esetén a befolyó bevételt a maradó létesítmények felhalmozási célú kiadásaira fordítsák.

                A javaslat a kincstári vagyonkezelés fontos eleme, az ingatlangazdálkodás hatékonyságának javítását célozza. Mielőtt egy, a kincstári vagyoni körbe tartozó, de valamely központi költségvetési szerv kezelésében lévő ingatlan értékesítése megkezdődne, azt fel kell ajánlani a KVI számára, amely más állami feladat ellátása érdekében megszerezheti azt. Így a költségvetési körön kívüli adásvétel helyett hatékonyabb módon oldódhat meg az állami feladatokhoz szükséges ingatlanok biztosítása.

                A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

              5. 10. §-hoz

                A központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből származó eredményükből a társasági adónak megfelelő mértékkel (18 %) csökkentett részt használhatják fel, az alaptevékenység ellátásához felhasznált eredményt befizetési kötelezettség pedig nem terheli.

                11. §-hoz

                Az ebben a paragrafusban felsorolt bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50 %-a elszámolható saját bevételként, 50 %-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét illeti. E paragrafusban sorolja fel a törvény az e szabály alóli kivételeket (teljes összegében felhasználható többletbevételek), és ugyancsak itt kerül rögzítésre a vonatkozó előirányzat változtatásának, illetőleg módosításának határideje.

                12. §-hoz

                Ez a rendelkezés központi elvonást ír elő a központi költségvetési szervek részére az e paragrafusban meghatározott bevételeik körében. Ezzel eleget tesz az államháztartásról szóló törvény azon rendelkezésének, amely szerint egyes bevételek meghatározott hányadát kincstári vagyon használata utáni részesedés terheli. Ez alól csak néhány országos jelentőségű intézmény képez kivételt. A kötelezettség ezúttal sem vonatkozik az alapvető funkciók (oktatás, kollégiumi ellátás, egészségügy stb.) ellátásáért fizetett térítésekre, illeték-jellegű és felhalmozási célú bevételekre. A törvény rendelkezik továbbá az elszámolás módjáról és határidejéről.

                13. §-hoz

                E paragrafusban kerül rögzítésre, hogy melyek azok a bevételfajták a Honvédelmi Minisztérium fejezetet illetően, amelyek - kivételként - nem képezik a költségvetés központosított bevételét.

                14. §-hoz

                Meghatározza a törvény a felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók után járó normatív támogatásokat, valamint a Széchenyi Professzori Ösztöndíj összegét.

                A felsőoktatási illetményrendszer átalakítása kapcsán - annak szerkezetéhez igazodva, változó mértékekkel - az éves költségvetési törvényekben szükséges meghatározni a garantált egyetemi tanári illetmény összegét.

                A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-a tárgyévi módosításának egyik eleme az új Széchenyi István Ösztöndíj. Ennek összegét e törvény előírásának megfelelően az éves költségvetési törvény tartalmazza.

                15. §-hoz

                E paragrafus a felsőoktatási intézmények közoktatási feladatainak, valamint gyakorló iskoláinak a normatív támogatásáról rendelkezik oly módon, hogy a közoktatási feladatoknál a megfelelő önkormányzati normatívával, a gyakorló iskoláknál a normatív hozzájárulás kétszeresével történik a támogatás meghatározása.

                A fogvatartottakat foglalkozató büntetésvégrehajtási gazdálkodó szervezet támogatása

                16. §-hoz

                A fogvatartottak foglalkoztatását - törvényi előírás szerint - biztosítani kell. A foglalkoztatást túlnyomórészt az e célra létrehozott büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek valósítják meg. A különleges munkaerő foglalkoztatása során a polgári élettől lényegesen eltérő, sajátos (biztonsági, őrzési, betanítási, anyag-felhasználási, javítási, karbantartási stb.) többletköltségek merülnek fel, melyek az alaptevékenység összköltségének jelentős hányadát teszik ki. Ezek a gazdálkodás eredményéből nem fedezhetők, s ebből következően a gazdálkodó szervezetek fokozott támogatását igénylik.

                Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok

              6. 17. §-hoz

Az államháztartási reform keretében felülvizsgálatra kerültek a fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok bevételei. Központi bevételekké válnak az adó-, adójellegű bevételek, szakmai és szabálysértési bírságok és a korábbi kölcsönök visszatérülése.

A támogatási célelőirányzatok bevételei az adott célelőirányzat kiadását finanszírozó tételként szerepeltek a költségvetésben. Amennyiben az előirányzatot meghaladó mértékű a bevétel, úgy azzal a támogatási előirányzat növelhető, illetve bevétel elmaradás esetén azzal az előirányzat csökkentendő.

A rendeltetés céljának megfelelő befizetések, segélyek, adományok, eljárási díjak, stb. továbbra is a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei maradnak.

A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek teljesítése, a végrehajtás szabályozása továbbra is az illetékes fejezet vezetőjének felelősségi körébe tartozik, a bevételek központi kezelése nem változatja meg a hatásköröket.

harmadik fejezet

A központi költségvetés és az államháztartás többi alrendszerének kapcsolata

A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

18-19. §-hoz

A javaslat ezen szakaszai szabályozzák - a kapcsolódó mellékletekkel együtt - a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulásokat és támogatásokat, ezen belül tagolva a normatív állami hozzájárulásokat, a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat, továbbá a kiegészítő támogatásokat.

A javaslat 18. §-a és a 3. számú melléklete részletesen tartalmazza a normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó jogcímeit és fajlagos összegeit. Az itt szereplő előirányzatok a következő főbb feladat csoportokhoz kapcsolódnak:

A feladatmutatóhoz kötődő normatív hozzájárulásokat részletesen, önkormányzatonként és jogcímenként a helyi önkormányzatok adatszolgáltatásában szereplő feladatmutatók és mutatószámok alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé a költségvetési törvény hatálybalépését követően az Áht. rendelkezéseivel összhangban. Ez szükséges a helyi önkormányzatoknak a költségvetésük megtervezésével kapcsolatos feladataik végrehajtásához, és költségvetésükről külön törvényben szereplő információ- szolgáltatási kötelezettségük határidőben történő teljesítéséhez.

Az önkormányzatok központilag szervezett adatszolgáltatása a törvényjavaslat tárgyalásának időszakában fejeződik be. A helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások így a törvényalkotás folyamatában véglegeződnek.

A javaslat 19. §-a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat állapít meg.

A törvényjavaslat 5. számú melléklete tételesen tartalmazza a helyi önkormányzatok által ellátandó egyes feladatok felhasználási kötöttséggel járó támogatásainak igénybevételi keretszabályait és összegeit.

A helyi önkormányzatok színházi támogatásának jogcímeit és összegeit a 7. számú melléklet részletezi. A támogatás túlnyomó része a színházépület működtetéséhez kapcsolódik, további támogatás illeti meg az önkormányzatokat a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulásként, és pályázati rendszerben részesülhetnek támogatásban az egyéb színházi intézmények és feladatok. A színházi támogatás rendszer az előző évhez képest nem változik.

E szakasz alapján - a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szabályai szerint - beruházási támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat.

Normatív kötött felhasználású kiegészítő támogatást állapít meg a törvényjavaslat a 8. számú mellékletben egyes közoktatási feladatok ellátásához, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítéséhez, a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatásához, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásához.

A 8. számú mellékletnek mind összegszerűségben, mind tagoltságban legjelentősebb része a közoktatási feladatok támogatása. Így itt kap helyet a pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása, a pedagógusok szakkönyv-vásárlásának és a tanulók tankönyvvásárlásának támogatása.

Kiegészítő normatív támogatást tartalmaz a javaslat körzeti, térségi feladatok jogcím megnevezéssel a közoktatási feladatot elősegítő fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége és a pedagógiai szakszolgálatok, valamint új jogcímen az Arany János Tehetséggondozó Program támogatására.

A társadalmi-gazdasági infrastrukturális szempontból elmaradott és foglalkoztatási nehézségekkel küzdő térségek településeinek infrastrukturális felzárkóztatását, fejlesztését felhasználási kötöttséggel járó, úgynevezett területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú állami támogatás segíti. Az előirányzat felhasználásáról a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek.

A céljellegű decentralizált támogatás a megyei fejlesztési programokban kiemelt önkormányzati felhalmozási célokra és vis maior esetek felszámolására fordítható területi megkötöttség nélkül, ugyancsak a területfejlesztési tanácsok döntési körében.

E szakasz tartalmaz szabályozást arra, hogy a területfejlesztési tanácsok vis maior tartalékból - meghatározott feltételek mellett - igényelhetnek további összeget természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére. Az igények teljesítéséről az itt szereplő felhatalmazás alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyeztetve dönt.

A javaslat alapján a helyi önkormányzatoknak a normatív hozzájárulásokról és támogatásokról való lemondása következtében felszabaduló összeggel - kivéve, ha az előirányzat csökkenés nem helyi önkormányzat részére történt feladatátadással függ össze - az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok, a vis maior tartalék, a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok, valamint a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása előirányzatát lehet növelni. Ezáltal a helyi önkormányzatokat megillető támogatások továbbra is helyi önkormányzati körben, a legindokoltabb területeken kerülhetnek felhasználásra.

20. §-hoz

Ezen szakasz, valamint a 6. számú mellékletben foglalt szabályok alapján - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésével összhangban - az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok, valamint külön törvény alapján a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok, illetve mindazon önkormányzatok, amelyek működőképessége az előbbi támogatások mellett sem biztosítható kiegészítő támogatásra jogosultak.

21. §-hoz

Itt kerül meghatározásra, hogy az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó - az Áht.-ban előírt - kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából mely jogcímek, illetve előirányzatok együttes összege vehető figyelembe a 3. számú, 4. és a 8. számú mellékletekből. Rendelkezést tartalmaz e szakasz a helyi önkormányzatok által fizetendő fenti, valamint a 4. és 6. számú mellékletben meghatározott kamatok esetében ezeknek a központi költségvetésben, a Pénzügyminisztérium fejezetben való elszámolására.

22. §-hoz

A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján a költségvetési törvény e szakasza rendelkezik az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés között megosztásra kerülő személyi jövedelemadó bevételről.

A javaslat a személyi jövedelemadóból a helyi önkormányzatok részére - a korábbi évvel azonos arányú - 40 % átengedést tartalmaz. A feladatarányosabb elosztás érdekében a személyi jövedelemadó közvetlenül, illetve normatívan is megilleti az önkormányzatokat.

A személyi jövedelemadó fennmaradó része (7,08%, illetve 6,69 %) az önkormányzatok bevételeiben meglévő aránytalanság mérséklését szolgálja. A korábbi években bevezetett mechanizmus lényegében változatlan marad. A jövedelemkülönbség mérséklése során fokozódik az iparűzési adóerőképesség figyelembevétele, s ezáltal nagyobb összeg csoportosítható át a "gazdag" településektől a "szegényekhez". Az erre vonatkozó részletes szabályok e törvény 4. számú mellékletében jelennek meg.

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletében kerül közzétételre, a normatív állami hozzájárulásokkal egyidejűleg.

A személyi jövedelemadó megosztásával kapcsolatos szabályok, ezen belül az előző évhez képest mutatkozó változások összességükben a helyi önkormányzatoknál a feladat- és a forráseloszlás összhangját segítik elő. A személyi jövedelemadó megosztása más forrásokkal, különösen a normatív állami hozzájárulások és támogatások rendszerével együttesen tölti be a helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozásának szerepét. Ezért a szabályozórendszer a speciális részösszetevők mellett együttesen, kölcsönhatásban alakítható, illetve értékelhető.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása

23. §-hoz

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozásában a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti 50-50 %-os megosztás, az eljárási illetékek 90-10 %-os megosztása, illetve a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok tekintetében a megosztás rendje nem változik. Részletes szabályozást tartalmaz e szakasz a megyei önkormányzatok által fenntartott illetékhivatalok működtetésével kapcsolatos kiadások viselésére, a megyei jogú városokat, illetve a megyei önkormányzatokat megillető illetékbevételből az átutalást megelőzően a kiadások fedezetének visszatartására és annak a megyei önkormányzatnál illetékbevételként történő elszámolására.

A javaslat rendezi az eljárást arra az esetre, ha a bevételből részesedő megyei jogú város tárgyév február 1-jéig nem állapodik meg a megyei önkormányzattal a beszedett illetékekkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. Ilyenkor a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezése céljára a bevételi részesedésnek megfelelő hányadot a megyei jogú várost megillető bevételből visszatarthatja.

24-25. §-hoz

A gépjárműadó átengedésének 50 %-os mértéke a 2000. évhez képest nem változik. A a gépjárműadóból és ugyanezen adóhoz kapcsolódóan a bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből befolyó bevételek - a korábbi évhez hasonlóan - a települési önkormányzat bevételét képezik, melyekre a "megosztási" szabályok nem terjednek ki.

Az egyéb megosztott bevételekből a helyi önkormányzatok részesedése - a települési önkormányzatok által termőföld bérbeadásából beszedett adó 100 %-a, volt tanácsi vállalatok jogutódainak állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő értékesítéséből származó bevételből az alapítói jogot gyakorló önkormányzat 50 %-os részesedése, valamint a környezetvédelmi bírságból való részesedés %-os mértéke - a 2000. évhez képest nem módosult.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

  1. 26. §-hoz

    A javaslat a fővárosi önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezéseit javasolja alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a helyi adókból származó bevételek legalább 45 %-a, míg az egyéb megosztott bevételek legalább 50 %-a a kerületi önkormányzatokat illeti meg.

    A helyi önkormányzatok céltartalék tervezési kötelezettsége

    27. §-hoz

    A javaslat megteremti - a helyi önkormányzatok céltartalék képzési kötelezettségével - a garanciát ahhoz, hogy a közoktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok és a szociális ágazatban dolgozó felsőfokú végzettségű szakalkalmazottak szeptember 1-jei illetményemeléséhez a szükséges forrás rendelkezésre álljon.

    A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

  2. 28. §-hoz

    A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai egyrészt azt célozzák, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnál, rendszeres szociális segélynél, az időskorúak járadékánál, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatásánál, a lakáscélú adósságkezelési támogatásnál, valamint a Munkaerőpiaci Alap terhére folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből biztosított gyermektartási díjnál a megelőlegezést ne az önkormányzatok teljesítsék egyéb forrásaik terhére, hanem ennek finanszírozási hátrányait a rendszer feloldja. Ezért a javaslat a tárgyévben az önkormányzatot első alkalommal megillető havi összeg legfeljebb kétszeresének az igénylését teszi lehetővé a helyi önkormányzatok számára, éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

    E szakasz határozza meg azokat a további előirányzatokat, amelyek folyósítása a helyi önkormányzatok részére - az Áht.-ban e körbe soroltakon túlmenően - a nettó finanszírozás keretében történik.

    A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

  3. 29. §-hoz

    A javaslat a helyi önkormányzatok költségvetési szerve vállalkozási tevékenységből származó eredményéből 18 % befizetési kötelezettséget tartalmaz. Ennek mértéke és részletszabályai a korábbi évhez képest nem változnak.

    B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

    A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett összeg rendezése

  4. 30. §-hoz

    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos állami garanciavállalás keretében a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiány esetén biztosítja a Kincstári Egységes Számla igénybevételét.

    A hitel igénybevétele pénzellátási terv alapján történhet. A pénzellátási tervet az Alapok kezelőinek előre kell elkészíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét.

    Az Alapok a felvett hitelt a befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

    31. §-hoz

    A Kincstár a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátások finanszírozását, valamint az Egészségbiztosítási Alapnál a gyermekgondozási díj kiadásainak megtérítését azok esedékességekor ugyancsak az Alapok kezelői által elkészített finanszírozási terv alapján biztosítja.

    A Nyugdíjbiztosítási Alap részére az átutalás a kötelező magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig történik, míg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (10) bekezdése alapján, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves bevétele kisebb a teljesítendő kiadások összegénél, akkor a különbséget az állam előirányzatként átadja.

    A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap részére az egészségügyi feladatokkal és a terhesség-megszakítással kapcsolatos hozzájárulás, valamint a közgyógyellátás és az Alap támogatása, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap részére a folyósított ellátások utáni térítés előirányzatokból a finanszírozási terv alapján az előirányzat időarányos mértékéig finanszírozást teljesít. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben elrendelt megtérítés végrehajtására a zárszámadás keretében kerül sor.

    C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

  5. 32. §-hoz

    Ha az elkülönített állami pénzalapoknál finanszírozási problémák lépnének fel a bevételek és a kiadások eltérő ütemű teljesülése miatt, akkor a Kincstárnak lehetősége van, a pénzügyminiszter egyedi engedélyezése alapján, az éven belül legfeljebb három hónap időtartamra kamatmentes hitelt nyújtani.

    Negyedik Fejezet

    A Központi Költségvetés és az államháztartáson kívüli szervezetek kapcsolata

    Társadalmi önszerveződések támogatása

  6. 33. §-hoz

    E paragrafus rögzíti, hogy a szociális és egészségügyi, valamint az oktatási és nevelési közfeladatokat ellátó egyházak, társadalmi szervek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat fő tevékenységként végző egyéni vállalkozók az általuk ellátott közfeladatokhoz a központi költségvetésből normatív támogatásban részesülnek. A normatívák mértéke - azonos jogcímeken és feltételek mellett - megegyezik a helyi önkormányzatoknál alkalmazott normatívákéval.

    E paragrafus szerint a közoktatási, illetve a szociális közfeladatokat ellátó egyházak a normatív támogatáson túl kiegészítő támogatásra is jogosultak. Ezek mértékét a törvény rögzíti. Mind a normatív, mind a kiegészítő támogatás folyósításának és elszámolásának rendje is szabályozásra kerül, az intézmények havi finanszírozásra való áttérésének megfelelően.

    A törvény megteremti a bentlakásos intézmények finanszírozási rendszerének egységességét, továbbá meghatározza a tartalékalap képzési kötelezettség alól mentesülő intézmények körét. A tartalékalap képzés alól azon intézmények mentesülnek, melyek olyan mértékű költségvetési támogatásban részesülnek, mely a folyamatos működéshez szükséges pénzügyi forrásokat biztosítja.

    A közoktatás területén a nem állami intézmények állami hozzájárulásának finanszírozási rendje igazodik az önkormányzati intézmények finanszírozási rendjéhez, továbbá a kincstári finanszírozási rendszerhez.

    34. §-hoz

    Az adófizető állampolgárok az általuk megfizetett személyi jövedelemadó 1%-áról - az 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdése szerint - valamelyik egyház vagy az Országgyűlés által meghatározott kiemelt cél javára rendelkezhetnek. A törvény 2001. és 2002. évekre a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítását jelöli meg kiemelt célként.

    35. §-hoz

    A pártok támogatására rendelkezésre álló összeg elosztása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján történik. A 2002-ben esedékes választások következtében megváltozik a pártok támogatásának egymáshoz viszonyított aránya (a főösszeg változatlansága mellett). Rendelkezni szükséges arról, kinek mi a feladata az előirányzatok módosításával kapcsolatban.

    A társadalmi szervezetek - ideértve a kisebbségi társadalmi szervezetek is - működési költségeik saját forrásból nem fedezhető hányadához kaphatnak támogatást az Országgyűlés döntése szerint. Tevékenységük támogatása szakmai megfontolásokat igényel, ezért a lehetséges források is szakmai kompetenciában vannak. Az (5) bekezdés valójában azt rögzíti, hogy a rászorultsági alapon nyújtott működési támogatás nem zárja ki a hasznossági alapon megítélt tevékenység-támogatás igénybe vételét.

    ötödik fejezet

    kezességvállalás, kezesi helytállás és viszontgarancia

  7. 36. §-hoz

    A javaslat az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvényben foglaltak alapján meghatározza a Kormány által vállalható új kezességek mértékét, amely az igényekre tekintettel mindkét évben a kiadási főösszeg 2,2 %-a. Rendelkezik további az e mérték felett vállalható - a kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezéséhez kapcsolódó - kezességről és a mérték túllépésének eljárásrendjéről.

    37. §-hoz

    Rendelkezik a nemzetközi pénzügyi szervezetektől és egyéb pénzintézetektől felvételre kerülő hitelekhez kapcsolódó - kereten kívül vállalható - kezességvállalások feltételeiről a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által felvett hitelekre nyújtható állami kezességvállalás összegéről és az agrárhitelekre vállalt kezességről.

    38. §-hoz

    A volt tanácsi kötvények beváltásából keletkezett központi költségvetéssel szembeni fizetési kötelezettség rendezését szabályozza.

    39. §-hoz

    Meghatározza az Eximbank Rt. forrásszerzésének és vállalható garanciaügyleteinek, valamint a Mehib Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állományának összegét.

    A 2001-2002. évi kereteket - az 1999-2000. évi kihasználtság csökkenése ellenére - javasoljuk változatlan forintösszegben jóváhagyni, illetve a forrásoldali garanciakeretet kismértékben emelni a várhatóan ismét növekvő orosz (FÁK) exportra és a délkelet-európai újjáépítésbe történő bekapcsolódásra tekintettel.

    40. §-hoz

    Meghatározza a Hitelgarancia Rt. által vállalható készfizető kezesség feltételeit, összegét és a központi költségvetés viszontgaranciájának mértékét. A kis- és középvállalkozások hitelezésében tapasztalható növekedési tendenciák alapján a Hitelgarancia Rt. kezességvállalási keretének jelentős emelését javasolja e szakasz.

    41. §-hoz

    Meghatározza az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalható készfizető kezesség feltételeit, összegét és a központi költségvetés viszontgaranciájának mértékét. A központi költségvetés terhére vállalható kezesség összegének kismértékű emelését javasolja e szakasz, figyelemmel az agrárhitelezés mérsékelt növekedésére.

    42. §-hoz

    A diákhitel programhoz való kezességvállalásról való rendelkezés.

    43. §-hoz

    A kezességvállalási díj felszámítását, mértékét és esetleges elengedését szabályozza.

    44. §-hoz

    Az éven belüli hitelek konszolidálásaként javasoljuk, hogy a már többször prolongált és beváltásra kerülő kezességeket a mezőgazdasági termelőknek ne kelljen a költségvetés részére visszafizetni. E kötelezettség elengedés a pénzügyileg ellehetetlenült termelők részére mintegy közvetlen támogatást jelentene.

    45. §-hoz

    Az agrárgazdasági kezességek beváltása forrásának változására tesz javaslatot, annak érdekében, hogy az FVM-ben az agrárgazdaság költségvetési kapcsolatainak komplexebb kezelése valósulhasson meg.

    hatodik fejezet

    a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

    Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

  8. 46 §-hoz

    Az Országgyűlés annak biztosítására, hogy egyes kiemelten fontos feladatok a döntésnek megfelelő mértékű támogatásban részesüljenek - függetlenül az év közben esetleg felmerülő kényszerektől, törekvésektől -, fenntartja az előirányzatok megváltoztatásának jogát a pártok, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek és országos kisebbségi önkormányzatok működési támogatása, valamint az egyházak támogatása tekintetében.

    Rögzíti továbbá a törvény, hogy az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatának főösszegei, valamint a médiatörvény szerinti díjátalány csak az Országgyűlés hatáskörében csökkenthető az Áht. 46. §-ában rögzített veszélyhelyzet kivételével.

    A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

  9. 47 §-hoz

A törvény ezen paragrafusa nevesíti azon előirányzatok széles körét, amelyeknél a teljesülés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül is eltérhet az előirányzattól, mivel azok alakulására az előirányzat felett rendelkezni jogosultnak közvetlen ráhatása nincs.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

48. §-hoz

Ez a paragrafus nevesíti azon előirányzatok körét, amelyeket a Kormány jogosult átcsoportosítani, illetve amelyek felosztásáról a Kormány dönthet.

49. §-hoz

Ez a paragrafus a pénzügyminisztert és a fejezetek felügyeletét ellátó szervet hatalmazza fel meghatározott előirányzatok átcsoportosítására.

50. §.hoz

A költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően jóváhagyásra kerülő egyes előirányzatok feletti rendelkezési jog nem minden esetben esik egybe a fejezetért felelős vezető jog- és hatáskörével. A törvényhely célja a hatáskörök pontos - az általánostól eltérő - meghatározása.

hetedik fejezet

A központi költségvetéssel kapcsolatos vegyes és átmeneti rendelkezések

51. §-hoz

Az (1) bekezdés a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításra kerülő 24. §-ának (2) bekezdése szerint a foglalkoztatott a nyugdíjbiztosítási járulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. E törvény szerint a járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg. A jogszabály e törvényi előírást teljesíti.

A (2) bekezdés meghatározza, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2001-ben és 2002-ben milyen nettó átlagkereset-és fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

52. §-hoz

Az üdülési csekkek értékeinek a felső határait határozza meg.

53. §-hoz

A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény 43. §-a (1) bekezdése szerint a köztisztviselői illetményalap mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.

54. §-hoz

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerint a legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat mértékét - a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.

55. §-hoz

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerint a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.

56. §-hoz

A javaslat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetének számítási alapját határozza meg.

57. §-hoz

A Javaslat a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően meghatározza a kárpótlási életjáradékok emelésének mértékét és időpontját.

58. §-hoz

A televíziókészülék üzembentartási díjának havi mértékét állapítja meg. Mivel 1999-óta nem volt díjemelés, szükséges az infláció figyelembevétele. A javasolt összeg évi 7,8 %-os emelést tartalmaz.

59. §-hoz

A közbeszerzési törvényben előírt értékhatárokat, valamint a kiszabható bírságok mértékét állapítja meg a törvényhely. A közbeszerzések értékhatára a tervezett infláció mértékével nő.

60. §-hoz

A Paksi Atomerőműnek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő fizetési kötelezettségét állapítja meg a törvény.

61. §-hoz

A rendelkezés fenntartja az ország gazdaságilag legelmaradottabb helyzetben lévő (Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abauj-Zemplén, Somogy és Békés) megyéinek fejlesztése érdekében 2000-ben kialakított, a tárcák és az érintett megyei területfejlesztési tanácsok együttműködésén alapuló finanszírozási konstrukciót.

62. §

Az (1)-(2) bekezdés szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által felvett világbanki kölcsön állami előtörlesztéssel érintett része forintalapú hitelre változik. A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap a törlesztési határidők megtartása mellett fizeti vissza a törlesztő összeg időarányos részét és a kamatot.

Az agrárreorganizációs program kamatterheinek fedezetéül eddig a privatizációs bevétel szolgált, amelynek szerepét 2001-től a központi költségvetés veszi át. Az előirányzatok beépültek az FVM fejezet költségvetési támogatásai közé.

második rész

az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével kapcsolatos rendelkezések

  1. 63. §-hoz

Az elkülönített állami pénzalapokról szóló jelen rendelkezések az államháztartásról szóló törvény szabályozását egészítik ki egyrészt azzal, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott egyenlegtől való eltérést tiltja, megnevezi a Munkaerőpiaci Alap előirányzat-módosítás nélkül túlléphető előirányzatait, továbbá előírja a Munkaerőpiaci Alap központi költségvetésbe irányuló befizetéseinek összegét.

harmadik rész

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2001. ési és 2002. évi költségvetése

első fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja

64. §-hoz

A törvényjavaslat 22. számú melléklete a társadalombiztosítási alrendszer főösszegeit, egyenlegét, főbb kiadásait és bevételeit tartalmazza.

második fejezet

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

65. §-hoz

A törvényjavaslat és a 20. számú melléklete a Nyugdíjbiztosítási Alap főösszegeit, egyenlegét, a kiadások és bevételek címek, alcímek, jogcímcsoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontását tartalmazza.

harmadik fejezet

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

66. §-hoz

A törvényjavaslat és a 21. számú melléklet az Egészségbiztosítási Alap főösszegeit, egyenlegét, a kiadások és bevételek címek, alcímek, jogcímcsoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontását tartalmazza.

negyedik fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával, az egyes előirányzatok megállapításával, teljesítésével, illetőleg felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások és bevételek

67. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában a törvényhely nevesíti azon előirányzatok körét, amelyeknél a teljesülés előirányzat módosítási kötelezettség nélkül is eltérhet az előirányzattól. E szerint a bevételeknél az ellátások fedezetéül szolgáló bevételek (a sorkatonai szolgálatot teljesítők utáni egészségbiztosítási járulék és a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz történő hozzájárulás kivételével), illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesülhetnek, míg a kiadások közül túlléphetők a nyugellátások, a pénzbeli ellátások, a gyógyfürdő-szolgáltatás, az anyatej-ellátás, a gyógyító-megelőző ellátás előirányzaton belül a felmentés, végkielégítés előirányzata, az utazásiköltség-térítés, a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai, az egyéb kiadások, az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata és a vagyongazdálkodás kiadásai.

A Kormány, a pénzügyminszter, az egészségügyi miniszter, a szociális és családügyi miniszter és a központi hivatali szervek vezetőinek különleges jogosítványai

68. §-hoz

Az (1) bekezdés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által jelenleg közösen használt Fiumei úti épület üzemeltetési költségeinek a használati arány szerinti, a Kormány döntésének megfelelő előirányzat átcsoportosításra vonatkozó felhatalmazást tartalmaz arra az esetre, ha a jelenlegi elhelyezés feltételei év közben megváltoznak.

A (2) bekezdés felhatalmazást ad az egészségügyi miniszter részére, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a gyógyító-megelőző ellátás előirányzaton belül a jogcímek között - a felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások előirányzat kivételével - év közben átcsoportosításokat hajtson végre, vagy azok együttes kezeléséről döntsön.

A (3) bekezdésben szereplő javaslat értelmében a pénzügyminiszter felhatalmazást kap, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapnál és az Egészségbiztosítási Alapnál a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztés és kamatkiadás előirányzatot meghaladó többlete esetén a megfelelő előirányzatokat a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve az ezen felüli teljesítés meghaladhatja az előirányzatot.

A (4) bekezdés lehetővé teszi, hogy a pénzügyminiszter az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata, illetve a központi hivatali szerv és az igazgatási szervek személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatai között évközben átcsoportosítást hajtson végre.

Az (5) bekezdésben a szociális és családügyi miniszter kap felhatalmazást a méltányossági nyugellátás megállapításának engedélyezésére.

A (6) bekezdésben felhatalmazást kap az OEP főigazgatója, hogy a törvényben meghatározott keretek között különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági ellátás folyósítását, illetve egyszeri szociális segély kifizetését engedélyezze.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

69. §-hoz

A törvényjavaslat kimondja, hogy az OEP-nek a gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás kiadási előirányzatok tekintetében előirányzat felhasználási tervet kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. Indokolt esetben az előirányzat felhasználási terv módosítható.

A paragrafus rendelkezik továbbá az előirányzat-felhasználás időarányoshoz viszonyított túllépésének évközi engedélyezési szabályairól.

70. §-hoz

A paragrafus (1) bekezdése meghatározza a gyógyító-megelőző ellátás előirányzat tartalmát.

A (2) bekezdés felhatalmazza az OEP-et, hogy a 13. havi illetmény kifizetése érdekében az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények részére tárgyév január hónapban előleget folyósítson. Az előleget az OEP öt havi egyenlő részletben vonja le a finanszírozás összegéből tárgyév február hónaptól kezdődően.

A (3) bekezdés meghatározza, hogy a gyógyító-megelőző ellátás előirányzaton belül a felmentés, végkielégítés előirányzat a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére szolgál.

71. §-hoz

A javaslat értelmében az Egészségbiztosítási Alap gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás és gyógyfürdő szolgáltatás előirányzatai tartalmazzák a racionális rendelésre ösztönző forrást is.

72. §-hoz

Az Egészségbiztosítási Alap gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszköz kiadásait is.

73. §-hoz

Az irányított betegellátásban érintett biztosítotti kör 2001-től jelentősen kibővülhet, összességében elérheti az 500 ezer főt. Általános szabályként az egyes szervezők által ellátott lakosságszámnak meg kell haladnia a 40 ezer főt. A megelőző évben résztvevő szervezők esetében a 40 ezer fős létszámot 2001. december 31-ig kell elérni.

A szervezők az érintett lakosság számának megfelelően két éven át az egészségmegőrző és egészségfejlesztő programok kiadásaira, s egy éven keresztül a szervezési feladatok ellátására meghatározott bevételhez juthatnak. Ezen a jogcímeken kapott pénzösszegek felhasználásának és ellenőrzésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

74. §-hoz

Az (1) bekezdés meghatározza a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a szerinti, méltányossági nyugellátások címen felhasználható összeget.

A (2) bekezdés meghatározza azokat a keretösszegeket, amelyeken belül a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26. §-a és 50. §-a alapján az OEP főigazgatója különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági ellátást és egyszeri szociális segélyt engedélyezhet. Meghatározott keretösszegekig engedélyezhető a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az egyszeri szociális segély, a gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati-segédeszköz támogatás előirányzatok terhére méltányossági kifizetés.

75. §-hoz

A paragrafus a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vagyongazdálkodási tevékenységével kapcsolatos bevételek és kiadások felhasználására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

76. §-hoz

A javaslat meghatározza az egyes elkülönített feladatok előirányzatait, kiemelten a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójára fordítható összeget, valamint meghatározza a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatának tartalmát.

77. §-hoz

A járulék és hozzájárulás bevételek beszedése hatékonyságának ösztönzése a 2001. és 2002. évben is fontos cél, ezért az erre vonatkozó 2000. évi ösztönző szabályok a 2001-2002. években is fennmaradnak. A járulékbeszedés teljesítésének mértéke - a korábbi évek szabályozásától eltérően - az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap vonatkozásában külön-külön kerül számításra, illetve a pénzeszközátadás csak a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülése esetén hajtható végre.

negyedik RÉSZ

a költségvetés előirányzatainak megalapozását szolgáló rendelkezések és törvénymódosítások

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

78. §-hoz

A 39/1984.(XI. 5.) számú, a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló MT rendelet alapján az ÁKK hitelintézetnél köteles pénzforgalmi számlát vezetni. A javaslat - az államháztartási törvény módosításával összhangban - az ÁKK funkciójára tekintettel az MNB-nél történő számlavezetésre ad felhatalmazást.

Az MNB tv. 82. §-a (2) bekezdésének kiegészítése a költségvetési törvény két évre történő kiegészítés miatt szükséges. Az eredeti rendelkezés szerint az adott évi kamatlábat a két évvel korábbbi jegybanki mérleg-adatok alapján kell megállapítani, így a második évi kamatszámításhoz csak prognózis adatok állhatnak rendelkezésre.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

79. §-hoz

A paragrafus az éves átlagkereset emelkedéseknek megfelelően rögzíti a közalkalmazottak pótlékalapjának éves mértékeit, valamint a illetménytábla módosulását.

A felsőoktatási intézményben oktató, illetve kutató, valamint akadémiai kutatóintézetben, illetve központi költségvetési szervnél foglalkoztatott kutató közalkalmazottak esetében a közalkalmazotti munkakörök - az e területekre kiterjedő új illetményrendszer sajátos elveinek megfelelően - az oktatói, illetve a kutatói munkakörök alapján tagozódnak. Ez érdemi eltérés a közalkalmazottakra vonatkozó illetményrendszer szerkezetétől, feltételrendszerétől. Ezért a törvény módosítás megjelöli azokat a törvényhelyeket, amelyek a Kjt-ben e körben nem alkalmazhatók. Az új tagozódást, az egyetemi tanári munkakörnek a költségvetési törvényben meghatározott garantált illetményére épülő százalékos arányszámokat a törvény (Kjt.) 4. számú melléklete tartalmazza. A Széchenyi Professzori Ösztöndíjban is részesülő közalkalmazottak - az ösztöndíj magas összege miatt - az új illetményrendszerbe csak az ösztöndíj megszűnését követő évben kerülnek be. A besorolási feltételeket a szakminiszter állapítja meg. Ugyanezen törvényhelyen kellett rendelkezni az alapszabadság mértékéről is.

A pedagógusok 1996.-1997. évi kötelező óraszámemelésével arányosan az azt követő ötödik év végéig kell megemelni a pedagógusok illetményét. A javaslat lehetővé teszi, hogy az öt év elteltével se veszítsék el az érintettek az erre számított többletjuttatást.

A javaslat emellett

  1. megteremti a törvényi garanciális feltételeket a pedagógusok 2001. szeptember 1-jétől esedékes 20 %-os mértékű illetményemeléséhez,

    - lehetővé teszi, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemmel, valamint a szabadidő-szervezéssel foglalkozók juttatásai a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakhoz hasonlóan alakuljanak, valamint

  2. meghatározza a szociális ágazatban azon felsőfokú végzettséghez kötött munkaköröket, amelyekben foglalkoztatottak illetményét 2001. szeptember 1-jétől 1.26-os szakmai szorzó alkalmazásával kell megállapítani,

  3. megteremti a szociális ágazatban dolgozó nem felsőfokú végzettségű szakalkalmazottak számára a garanciális feltételeket a 2001. január 1-jétől éves átlagos 20 %-os keresetemeléshez,

  4. meghatározza a közművelődési és közgyüjteményi intézményekben azokat a munkaköröket, melyeknél az ott foglalkoztatottakat illetményét 1.20-os szakmai szorzó alkalmazásával kell megállapítani.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

80. § (1) bekezdéshez

Az államháztartás alrendszereiből és az Európai Unióból származó források által finanszírozott vagy támogatott szervezetek, magánszemélyek számadási kötelezettségének kötelező érvényű előírását, illetve a finanszírozó ellenőrzési kötelezettségét tartalmazza a módosítás, az eddigi lehetőség helyett.

A módosítás tartalmazza továbbá az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, magánszemélyek számadási kötelezettségének kötelező érvényű előírását, illetve a finanszírozó ellenőrzési kötelezettségét, az eddigi lehetőség helyett.

(2) bekezdéshez

Szövegpontosítás.

(3)-(4) bekezdéshez

A javaslat szerint a költségvetési törvény végrehajtásának pénzügyi feladataiban a Kincstár mellett az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) - mint a kincstári rendszer továbbfejlesztése során létrejövő elkülönült szervezet - is közreműködik.

A Kincstár feladatai közül az Államadósság Kezelő Központ Rt. létrehozásával értelemszerűen el kell hagyni azon feladatokat, amelyeket a jövőben - az adósságkezelés körében - az ÁKK lát el.

(5) bekezdéshez

Szövegpontosítás.

(6)-(7) bekezdéshez

Az Államadósság Kezelő Központ Rt. feladatai szorosan kapcsolódnak a központi költségvetés működéséhez, így indokolt alapításáról az Áht-ban rendelkezni. A javaslat meghatározza az ÁKK társasági formáját, létrehozásának és működésének lényeges kereteit.

A törvény kiegészítése az újonnan létrejövő Államadósság Kezelő Központ Rt. gazdálkodásáról rendelkezik. Meghatározza az ÁKK üzemszerű működéséhez szükséges bevételek és kiadások körét. Az ÁKK fő bevétele a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a költségvetés bruttó adósságállományával arányos.

Az államadósság-kezelés során felmerülő költségeket (kamat, jutalék, marketing és egyéb kiadások) az eddigiekhez hasonlóan a központi költségvetés államadósságra vonatkozó fejezete terhére kell elszámolni, tekintve, hogy ezek nem az ÁKK működéséhez kapcsolódnak.

(8) bekezdéshez

Az Európai Unióból származó források segítségével megvalósuló programok költségvetési tervezésének módját rögzíti.

(9)-(10) bekezdéshez

Szövegpontosítást tartalmazza.

(11) bekezdéshez

Az Áht. 86/B. § (4) bekezdését módosítja olyan módon, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak címrendje a központi költségvetés címrendjéhez igazodik.

(12) bekezdéshez

Az Áht. 86/F. § pontosítását tartalmazza a társadalombiztosítási költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések egységesítése, átrendezése érdekében.

(13)-(14) bekezdéshez

Az Áht. 86/I. §-ának módosítását tartalmazza a járuléktartozás fejében átvett vagyon, illetve vagyontárgy körének egyértelműbbé tétele érdekében. A javaslat meghatározza továbbá a járuléktartozás fejében átvett vagyonnal kapcsolatos teendőket a KVI, az APEH és az Alapok kezelői vonatkozásában.

(15) bekezdéshez

A módosítás fejezeti hatáskörbe utalja a központi költségvetési szervek által elért többletbevételek - eddig intézményi hatáskörű - előirányzat-módosítási jogát.

(16) bekezdéshez

Az alapítványok a hatályos törvényi szabályozás értelémében korlátozás nélkül részesülhetnek támogatásban, ha az adott fejezet költségvetésében nevesítetten szerepelnek. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az alapítványok támogatása összevontan jelenjen meg a költségvetésben, módot adva arra, hogy az előirányzat felhasználása jobban igazodjék az alapítványok feladatellátáshoz, illetve azok változásaihoz.

(17)-(18) bekezdéshez

Az Áht. 102. § (12) bekezdése d) pontját módosítja, illetve kiegészíti egy új ponttal. A módosításokat az indokolja, hogy 2001. január 1-től az Egészségbiztosítási Alap feladatköréből döntő részben kikerül a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatások megállapítása, folyósítása.

(19) bekezdéshez

A pénzügyminiszter az adósságkezelési feladatait a jövőben nem a Kincstár, hanem a megalapított önálló Államadósság Kezelő Központ Rt. útján látja el. Az ÁKK és a Kincstár feladatai ennek megfelelően szétválnak.

(20) bekezdéshez

A javasolt módosítás alapján az önkormányzatok költségvetési és zárszámadási rendelettervezete mellékleteként megjelenő kimutatások belső tagoltságát, részletezettségét a helyi körülmények ismeretében az önkormányzatoknak indokolt meghatározniuk.

(22) bekezdéshez

Az Európai Unióból származó források segítségével megvalósuló programok Európai Uniós szabályoknak megfelelő pénzügyi ellenőrzését biztosítja.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

81. § (1)-(2)bekezdéshez

A javaslat alapján a támogatható feladatok - tekintettel a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben foglaltakra - kibővülnek a hulladékégető művek létesítésével.

Az egészségügyi feladat esetében a megnevezés pontosításra szorul, tekintettel arra, hogy a címzett támogatásokkal egészségügyi fekvőbeteg ellátási célt szolgáló beruházások kerülnek támogatásra.

A magas determináció elkerülése érdekében, valamint a programfinanszírozás követelményének megfelelően céltámogatás csak az 1 milliárd forint beruházási összköltséget meg nem haladó beruházások esetében igényelhető. 1 milliárd forint felett a társfinanszírozható címzett támogatás szolgál a beruházások támogatására a csaknem kizárólag alanyi jogú céltámogatási rendszerrel szemben. A térségi szilárd hulladéklerakó telep helyett a jövőben az EU normáknak megfelelően térségi szilárd hulladékkezelő rendszerhez igényelhető támogatás. Az állami társfinanszírozási kötelezettségből adódóan az állami támogatás során előnyben kell részesíteni azon beruházásokat, melyek EU támogatásban részesültek.

A javaslat alapján lehetővé válik, hogy az önkormányzat igénybejelentését - tekintettel a szűkös költségvetési forrásokra, valamint a szakmailag és pénzügyileg indokoltabb beruházások megvalósítására - nem csak a támogatás összegére nézve lehet módosítani, hanem más kérdésekben is.

(3)-(4) bekezdéshez

A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szervezeti változásai miatt a miniszter megnevezése is módosítást igényel.

A céljellegű decentralizált támogatások esetében felhalmozási támogatás kizárólag az önkormányzatok tulajdonába kerülő tárgyi eszközök felhalmozási kiadásaira használható fel, más jellegű testületek, társadalmi szervezetek támogatása - tekintettel az amúgy is szűkös forrásokra - kizárt.

Felhalmozási támogatás a címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházásokra is nyújtható.

Amennyiben katasztrófa veszély, vagy már bekövetkezett katasztrófa miatt az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófahelyzetet hirdet ki, az érintett megyei területfejlesztési tanácsok a vis maior keretüket kötelesek a katasztrófahelyzet enyhítésére fordítani. Ha a megyei területfejlesztési tanács a döntései során katasztrófahelyzet esetén e követelményének nem tesz eleget, az egyéb célra történő döntések támogatásának folyósítását a belügyminiszter felfüggesztheti.

(5) bekezdéshez

A folyamatban lévő beruházások többlet költségeire nem kizárólag törvényi, hanem jogszabályi változásból is be lehet nyújtani támogatási igényt. Feladatváltozást ugyanis ugyanis szakminisztériumi rendelet is meghatározhat, mint az az egészségügyi ágazat esetében is előfordul.

Tekintettel a rendelkezésre álló szűkös feldolgozási időre a feladat változásból eredő kérelmet a kérelmező január 15-ig nyújthatja be.

(6) bekezdéshez

A magas determináció elkerülése érdekében, valamint a társfinanszírozás követelményének megfelelően céltámogatás csak az 1 milliárd forint beruházási összköltséget meg nem haladó beruházások esetében igényelhető.

Az egészségügyi reform miatt nem célszerű az önkormányzatok támogatása a fogászat területén, mivel e területen a privatizáció már részben megvalósult, illetve meg fog valósulni.

(7) bekezdéshez

A beruházások megfelelő pénzügyi előkészítése érdekében, valamint az elhúzódásuk megakadályozására, és az indokolatlanul keletkező maradványok kiküszöbölése miatt szükséges, hogy az önkormányzatok az EU támogatáson, valamint az ún. egyéb központi támogatásokon kívül meghatározott mértékű - 15 %-os - saját forrással rendelkezzenek. A területfejlesztés külön kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett térségeiben, vagy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott preferált területeken a saját forrás minimális mértékének meghatározásánál a kedvezményes 10 %-os kulcs elegendő.

(8) bekezdéshez

A jövőben az önkormányzatok közös beruházás esetén elegendő a 10 %-os mértékű többlettámogatás, az 1000 fő alatti állandó lakosú települések 20 %-os többlettámogatása elhagyásra javasolt.

(9)-(11) bekezdéshez

Tekintettel arra, hogy az életveszélyes általános iskolai tantermek kiváltására szolgáló támogatás már több éve igényelhető, és az igények évről-évre csökkennek, a jövőben indokolt az elhagyása. A jövőben a pincerendszerek és természetes partfalak veszély elhárítási munkálatait is a céltámogatásból indokolt fedezni. E beruházások a megyei területfejlesztési tanácsok rendelkezésére álló pénzügyi keretből finanszírozhatóak. Az új induló céltámogatások miatt jelentkező determináció miatt szükséges az indítás évét követő évben a céltámogatás összegének korlátozása. Ezzel elkerülhető, hogy a következő évek költségvetését az induló céltámogatások indokolatlanul terheljék. A címzett támogatással folyamatban lévő beruházásokat is indokolt támogatni, ha e nagy volumenű beruházásokat az önkormányzat a beruházás tervezett befejezését követő egy, illetve két éven belül befejezni nem tudja. E beruházások támogatásának pénzügyi fedezete a korábban kizárólag az ún. "második kör" -re fordítható pénzösszeg. A magas determináció elkerülése érdekében, ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90 %-át meghaladja, úgy kiegészítő jegyzék közzétételére oly módon kerülhet sor, hogy a következő év terhelése nem haladhatja meg a tárgyévi előirányzat 100 %-át.

(12)-(14) bekezdéshez

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelettel összhangban kerül a törvénymódosításba az a rendelkezés, hogy címzett és céltámogatás csak a településrendezési tervekkel összhangban lévő önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető.

A helyi önkormányzat működtetési feladatainak teljesítése szempontjából a Cct. és az Ötv. hitelfedezetre vonatkozó rendelkezéseinek az összhangba hozatala további garanciát jelent.

Szükséges annak megakadályozása, hogy az önkormányzatok a saját források előteremtése érdekében függő helyzetbe kerüljenek az úthasználati-, ingatlan bérbeadási-, eszközhasználati-, szolgáltatási stb. szerződések révén a kivitelezőkkel. Az Állami Számvevőszék vizsgálatai alapján a kivitelezőkkel - különféle jogcímeken - történt szerződéskötés révén az önkormányzatok aránytalanul magas bevételre tettek szert, melyet a kivitelezők a vállalkozói díjban érvényesítettek.

(15)-(24) bekezdéshez

A jogi szabályozás összhangja miatt szükséges a központi támogatásban első ízben részesült beruházásokat is - az EU támogatásban részesülő önkormányzatok beruházásaihoz hasonlóan - a beruházás megkezdésére, illetve befejezésére előírt egy éves határidő hatálya alól kivenni.

A fejlesztések ellenőrzése, valamint tervszerű megvalósítása érdekében szükséges az önkormányzatoknál műszaki ellenőr foglalkoztatása. A műszaki ellenőrt az önkormányzat a lebonyolítási díj terhére kell, hogy biztosítsa, melyre a rá eső támogatás igénybe vehető.

Az egyes beruházások esetében az önkormányzatoknak a központi költségvetési források indokolatlan lekötése miatt, valamint a címzett és céltámogatások rendszerének hatékony működése érdekében minél hamarabb, - de tekintettel az év végén befejezett beruházásokra - a befejezést követő hat hónapon belül el kell számolnia.

A további térségi összefogást, a kihasználatlan szennyvíztisztító telepek gazdaságosabb üzemeltetését, a szennyvízcsatorna hálózat építésének jobb pénzügyi és szakmai megalapozását, a közpénzek hatékony felhasználását eredményezi az a módosítás, mely szerint a 60 %-os bekötési arány meglétét nem előzetesen az önkormányzat igazolja nyilatkozatával, hanem a bekötési arány meglétét utólag is igazolni kell az üzembe helyezést engedélyező hatóságnak. Ha a meghatározott bekötési arányt az önkormányzat nem valósítja meg, akkor a jogtalanul felhasznált támogatást haladéktalanul vissza kell fizetnie.

A korábbi jogi szabályozás a támogatás jogtalan felhasználása esetén közvetlenül csak a lemondás kötelezettségét írta elő. E szabályt szigorítani kellett. Amennyiben a lemondás megtörténik, de ezzel egyidejűleg a visszafizetésre nem került sor, az önkormányzatnak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) szerinti kamatot kell fizetnie a központi költségvetés javára.

Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok kamatfizetési kötelezettségének mértékét nem az éves költségvetési törvény, hanem az Áht. tartalmazza, a törvényben előforduló utalás ennek megfelelően módosításra szorul.

(25)-(27) bekezdéshez

Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok gyakran hitel fedezeteként kívánták felajánlani a központi támogatással megvalósított létesítményt, a beruházások tényleges céljának biztonságos megvalósulása érdekében tíz éves elidegenítési tilalom mellett terhelési tilalmat is rögzíteni kellett.

Az önkormányzatoknál tapasztalható egyes visszásságok kiküszöbölése miatt, a beruházások valódi céljának megvalósulása érdekében szükséges nem csak a beruházás megvalósítása alatt, illetve az azt követő tíz évben, hanem a támogatás igénylését megelőző tíz évben is az önkormányzat kötelező feladata ellátását szolgáló vagyon értékesítésének megtiltása, egyes szakmailag indokolt értékesítések kivételével. Ugyanezen okok miatt a beruházást kizárólag teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani.

A gyakorlati tapasztalatok alapján a gazdasági társaság, illetve a közhasznú társaság alapítói körét célszerű kiegészíteni az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság által alapított vagyonkezelő szervezetekkel.

A Cct. mellékletében, valamint az e §-ban meghatározott szennyvízközmű beruházások a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának szakmai összehangolását, együttes kezelését szolgálják. A szennyvíztisztító telepnek, valamint a szennyvízcsatorna hálózatnak az együttes kiépítése műszakilag és pénzügyileg hatékonyabban működő rendszerek létrejöttét eredményezi. A szennyvíztisztító telep, és a szennyvízcsatorna beruházások együttes megvalósítása révén kiküszöbölhető lenne az ún. "műszakilag az elmúlt évek során beruházások" keletkezése. A hulladékgazdálkodási törvénnyel történő összehangolás miatt - figyelmembe véve a címzett támogatás szűkös pénzügyi lehetőségeit, valamint tekintettel az EU prioritásokra - a regionális hulladék égető művek támogatása indokolt a címzett támogatások között.

(28) bekezdéshez

A javaslat új melléklettel egészíti ki a törvényt, amely a 2002-2004. években támogatható célokat tartalmazza.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

82. §-hoz

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a korábbiakban az Országgyűlés külön törvényt alkotott. Az (1) bekezdés arról rendelkezik, hogy a 2001. évtől kezdődően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról a Magyar Köztársaság költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról alkotott törvényben kerül sor.

A Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított (de nem az Alapot terhelő) ellátások esetében is sor kerül a tartozásállomány fejében vagyonelemek átvételére. A (2) bekezdésben szereplő módosítás ezen vagyonelemek sorsáról, kezeléséről rendelkezik.

A (3) bekezdésben szereplő rendelkezés a törvény azon szakaszát módosítja, mely az Egészségbiztosítási Alapból folyósított kiadások felsorolását tartalmazza. A felsorolás követi az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének címrendjében történt változásokat.

A (4) bekezdés a törvény azon szakaszát egészíti ki, mely az Egészségbiztosítási Alapból folyósított kiadások fedezetére szolgáló bevételek felsorolását tartalmazza. A felsorolás - követve az E. Alap költségvetésének címrendjét - kiegészül a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítése kiadási tétellel.

Az (5) bekezdésben szereplő rendelkezés a "társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről szóló törvényben" kifejezést váltja fel a "Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben" kifejezésre.

A (6) bekezdésben foglalt pontosítás az Alapok költségvetésének címrendjében történt szerkezeti változást követi.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

83. §-hoz

A bentlakásos egyházi és nem állami szociális intézmény fenntartója a 2000. évi költségvetési törvény előírásainak megfelelően tartalékalap képzésre kötelezett. A tartalékalap képzés részletes szabályai a szociális törvényben kerülnek meghatározásra. A költségvetési törvényben a továbbiakban a tartalékalap képzés alól mentesülő intézmények által előző évben igénybe vett állami támogatás mértéke kerül szabályozásra.

A normatív állami hozzájárulás visszatartására vonatkozó szabályozásnál differenciáltan kerül megfogalmazásra a visszatartott állami hozzájárulás mértéke, attól függően, hogy milyen fajsúlyú mulasztás esetén kerül sor ezen intézkedésre. Mérsékeltebb összegű (8 százalékos), vagy 10 százalékos normatíva visszatartás szükséges a jogszerű működés helyreállításához. Annak érdekében, hogy az intézmények működőképessége fennmaradjon több, egyidejűleg fellépő szabálytalanság esetén sem lehet magasabb a visszatartott összeg, mint az igénybevett állami hozzájárulás 15 százaléka.

A tartalékalap képzési kötelezettségnek a 2000. június 30-át megelőzően már működő intézményeknek három év alatt kell eleget tenniük. A tartalékalap képzés hosszú távú ütemezését a működőképesség fenntartása, az ellátottak jogbiztonságának növelése indokolja.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

84. §-hoz

Az ásványi nyersanyagok bányászata jelentős részben a felszín alatt húzódó rétegből történik. Ezeket a talajrétegeket különböző minőségű termőföld borítja, amelyben intenzív mezőgazdasági termelés folyik. A hatályos törvényből azonban hiányzik az utalás arra, hogy a bányászati tevékenységet mindenkor a mezőgazdaságilag hasznon földterületek megóvásával kell folytatni. Ezt pótolja a módosítás.

A geotermikus energiavagyon nyilvántartásáról jogszabály korábban nem rendelkezett. Az Állami Számvevőszék a kizárólagos állami tulajdon nyilvántartásának helyzetéről szóló jelentésében ezt az állapotot kifogásolta. Ennek a felvetésnek tesz eleget a módosítás.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

85. §-hoz

A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértékének legkisebb összegét a törvény a minimálbér 10 %-áról 7%-ra csökkenti, és így - figyelemmel a Kormány által javasolt minimálbér 2001. évi mértékére - a pénzbeli juttatás legkisebb összege a közszférában tervezett béremelkedés mértékével növekszik. 2002. évben ez a mérték hat százalék.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

86. §-hoz

A javaslat

- a pedagógusok szakirodalom vásárlásához a hozzájárulás mértékét a költségvetési peremfeltételekhez igazítja, figyelembe véve, hogy a legkisebb munkabér (minimálbér) összegében kifejezett juttatás nem ténylegesen elvégzett munkához kapcsolódik,

- a felzárkóztató oktatáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulás igénybevételéhez pontosítja az igényjogosultságot meghatározó szakmai követelményeket,

- a korai fejlesztés és gondozás feladatainak végrehajtásában közreműködők közé beilleszti a gyermekotthonokat is,

- a 2001-2002. évekre felfüggeszti a közoktatási célú állami hozzájárulások és egyéb támogatások minimális mértékét meghatározó szabályozást. Így lehetővé válik, hogy a helyi önkormányzati finanszírozás általános logikájának megfelelően a költségvetési támogatások növelésére a közoktatási ágazatban is az általános költségvetési feltételek és a felvállalt többletfeladatok alapján kerüljön sor, és ne egy előre rögzített, a költségvetés helyzetét ellehetetlenítő pályán,

- 2003. augusztus 31-éig módot nyújt arra, hogy az önkormányzatok az egyébként meghatározott mértékűnél kisebb időkeretet biztosítsanak az intézményeik részére és egyes üres állások betöltését elhalasszák,

- a gyermek- és ifjúságvédelemmel, valamint a szabadidő-szervezéssel foglalkozók juttatásait a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakéhoz igazítja.

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

87. §-hoz

A törvényjavaslat pontosítja MEHIB Rt. belföldi hitelbiztosítási tevékenységére vonatkozó korlátozást.

A javaslat szerint az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából eredő követeléseket, a MEHIB Rt. pedig a jogelődöktől átvett és a rá vonatkozó kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosított követelések alapján keletkező kárkintlévőségeket a központi költségvetés javára az államháztartási törvény 108/A. paragrafusának figyelembevételével köteles behajtani.

Változik az egyes miniszterek jelölési joga az Eximbank és a MEHIB Rt. igazgatóságába és felügyelő bizottságába.

a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

88. §-hoz

A törvény a Munkaerőpiaci Alap Bérgarancia Alaprészéhez forduló jogosult számára adható visszatérítendő támogatás felső határát a minimálbér ötszöröséről fölemeli - összhangban az Európai Unió ajánlásával - a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresére. (A törvény címében eredetileg is sajtóhiba van)

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

89. §-hoz

A módosítás azt rögzíti, hogy az alapilletmény, illetve az alapilletmény jellegű pótlékok összege nem lehet kevesebb a minimálbér összegénél.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

90. § (1)-(2)-bekezdéshez

A javasolt kiegészítések egyértelműsítik azt, hogy az egyes vagyonelemek értékesítése és vagyonkezelése során mely jogszabályok az irányadóak. Az Áht. szerinti vagyon esetében a kincstári vagyonra érvényes előírások szerint kell eljárni akkor is, ha a kezelésével és az értékesítésével az ÁPV Rt.-t bízzák meg. A privatizációs törvényt kell alkalmazni viszont a vállalkozói vagyon teljes körénél, még akkor is, ha nem az ÁPV Rt. a tulajdonosi joggyakorló.

(3) bekezdéshez

Nem volt eddig egyértelmű rendelkezés arra hogy, ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat ha valamely társaság jogszabályváltozás következtében kikerül a tartós állami tulajdoni körből. A privatizációs törvény logikájából az következik, hogy ez az értékesítésre szánt vagyon az ÁPV Rt.-hez tartozzon.

(4)-(5) bekezdéshez

A privatizációs törvény 23. §-ának módosítása az ÁPV Rt. kezességvállalási, szavatossági lehetőségeivel függ össze. A javaslat feloldja azt a szűkítést, hogy az ÁPV Rt. csak a privatizáció kapcsán vállalhat a hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokra kezességet, szavatosságot. Az ÁPV Rt. vagyonkezelésében maradó társaságok esetében is éppolyan fontos az arra érdemes társaságok működőképességének ilyen úton történő fenntartása.

A pénzügyminiszter egyetértési jogát szabályozó bekezdés pontosítás, mivel az eddigi szabályozás szerint az összes szerződés részét képező jog- és kellékszavatosság esetén is meg kell szerezni a pénzügyminiszter hozzájárulását. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a pénzügyminiszternek az ÁPV Rt. minden egyes - pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelentő - szerződését is jóvá kellene hagynia. Erre tekintettel indokolt a pénzügyminiszter tényleges érdekeltségi körének megfelelő szabályozás.

(6) bekezdéshez

A 24. § módosítását a törvény 22. §-ának hatályon kívül helyezése indokolja, amely az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodását szabályozta. Tekintettel arra, hogy az ÁPV Rt.-nek a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint kell gazdálkodnia, szükségtelen a Gt.-ben foglalt rendelkezések megismétlése. Kikerül a 24. §-ból az a rendelkezés, amely külön felhatalmazta a tulajdonost, hogy elvonjon az ÁPV Rt. saját vagyonának értékesítési bevételéből. Ezt az ÁPV Rt. saját működéséből származó nyereségéből a Gt. szerint a tulajdonos Magyar Állam egyébként is megteheti.

(7)-(8) bekezdéshez

A privatizációs értékesítés általános elveit meghatározó 27. § módosítása aktualizálást jelent, mivel a jelenlegi szabályozás nem harmonizál a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvénnyel, illetve az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvénnyel.

(9)-(11) bekezdéshez

A privatizációs törvény 28. §-ának módosítása több szempontból is indokolt. A b) és c) pontok pontosítást jelentenek, a j) pont pedig jelenleg indokolatlan megkötést tartalmaz, amelyet célszerű megszüntetni. Az m) ponttal történő kiegészítés a HM által (a 2183/1999.(VII.23.) sz. Korm. határozat szerint) átadott illetve átadandó ingóságok értékesítésével függ össze. Azon haditechnikai eszközök értékesítésére ugyanis, amelyek a 48/1991.(III.27.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak speciális rendelkezések vonatkoznak, így ezeket ki kell venni az általános versenyeztetési kötelezettség alól, és elegendő a zártkörben történő értékesítés. A nem az említett haditechnikai eszközök körébe tartozó ingóságok esetében az 1 millió forint egyedi átvételi értékhatár alatt is versenyeztetéssel történő értékesítés rendkívül nehézkes lenne, így célszerű ezt a kört is mentesíteni a versenyeztetési kötelezettség alól.

(12)-(14) bekezdéshez

Az e bekezdésekben szereplő módosításokat a privatizációs törvény alkalmazása során a gyakorlatban tapasztalt nehézségek indokolták. A vagyonértékesítés előtti munkavállalói érdekvédelemmel kapcsolatos rendelkezés (31. §) módosítása változatlanul hagyja a munkavállalók számára érdemi garanciát jelentő kitételeket (az értékesítésre történő pályázati kiírás illetve meghirdetés előtti tájékoztatási kötelezettség), viszont a "konkrét döntés előtt" 30 nappal történő tájékoztatás a gyakorlatban érvényesíthetetlen és a munkavállalók számára nem jelent többletet az említett, megmaradó kötelezettségekhez képest.

A javaslat a 34. §-ban foglalt kötelezettség gyakorlati érvényesíthetősége érdekében megnöveli a határidőt.

A kisebbségi részesedések értékesítésével foglalkozó 36. § módosítása szintén az értékesítés hatékonyabbá tételére irányul.

(15) bekezdéshez

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 16. § a) pontja az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok körében az állami tulajdonban álló ingatlanok esetében a "vagyonkezelő" fogalmát használja, mellyel a privatizációs törvény jelenlegi 73. §-a nem harmonizál.

(16) bekezdéshez

A privatizációs törvény tartós állami tulajdonú társaságokról szóló mellékletének módosítását részben újonnan létrejött vagy 2001. évben létrejövő társaságok besorolása, illetve a már nem létező besorolásának megszűntetése indokolja. A Regionális Fejlesztési Holding Rt. a privatizációs törvény legutóbbi módosítását követően jött létre. Tartós állami tulajdonba történő besorolását az általa ellátott feladatok jellege indokolja. A társaság az állam gazdaságpolitikájának kiemelt területein tölt be fontos szerepet, ezért javasolt a Gazdasági Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal együttes joggyakorlása alá helyezni.

Az Államadósság Kezelő Központ, amely 2001. évben fog részvénytársasággá alakulni, a költségvetés végrehajtásában nélkülözhetetlen, hiszen a költségvetés finanszírozását, pénzellátását és adósságának kezelését végzi. Ennek keretében az Állam nevében és kockázatára tevékenykedik, így indokolt tartós állami tulajdonba sorolása. Mivel a vonatkozó jogszabályok szerint a finanszírozás és adósságkezelés a pénzügyminiszter felelőssége, így a tulajdonosi joggyakorló is csak a PM lehet.

Az újonnan létrejött Nemzeti Színház Rt. tartós állami tulajdonba történő besorolása is indokolt, a tulajdonosi jog gyakorlója a társaság által ellátott feladatnak megfelelően a NKÖM.

Az Építéstudományi Intézet Kft. megszűnt azáltal, hogy beleolvadt a - szintén a gazdasági miniszter kezelésében lévő - Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Rt.-be.

Már meglévő cégek tekintetében is következtek be változások. A Méréstechnikai Információs Kutató és Innovációs Rt. (gazdasági miniszter) tevékenysége lényegében kiürült, a tartós állami tulajdonban tartását korábban igénylő nemzetbiztonsági szolgálat nem tartja alkalmasnak az általa igényelt speciális termékek gyártására, indokolt ezen státuszának megszüntetése.

További változásokat jelent az egyes, eddig is tartós állami tulajdonú társaságok felett rendelkező szerv megváltoztatása. A korábbi KHVM feladatkörének módosulása miatt a MATÁV Rt. tulajdonosi joggyakorlását indokolt átadni a hírközlést felügyelő MEH-nek. A HUNGEXPO Rt. esetében a gazdasági miniszter teljes körű képviseleti meghatalmazást adott az ÁPV Rt.-nek, a módosítással véglegesen rendezhető a tulajdonosi joggyakorlás kérdése.

Az OTP Rt. tekintetében a jelenlegi szabályozás nem állapítja meg egyértelműen a tartós állami részesedés mértékét, a módosítás ezt pontosítja.

Az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseinek pénzügyi lebonyolítása során kiemelt szerepet kapnak az állami tulajdonú hitelintézetek. A jelenleg hatályos jogszabályi keretek között a főbb gazdaságpolitikai prioritások kidolgozása a Gazdasági Minisztérium, az azok megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet összehangolása a költségvetéssel, illetve a szabályozórendszer kialakítása döntően a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelően célszerű azon társaságoknak a pénzügyminiszter tulajdonosi joggyakorlása alá sorolása, amelyek az állami feladatok finanszírozásának megvalósításában hosszú távú és kiemelt szerepet játszanak. Így a Hitelgarancia Rt., a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. kerül át a pénzügyminiszter felügyelete alá az ÁPV Rt.-től.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

91. §-hoz

A kisajátításra rendelkezésre álló határidő meghosszabbítása szükséges ahhoz, hogy a korábban szövetkezeti tulajdonban lévő, védett, vagy védelemre tervezett földterületek tulajdoni helyzetének rendezésével a védettségi szint biztosítható legyen.

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

92. §-hoz

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) több szakasza foglalkozik a művészeti alkotások vámmentes behozatali lehetőségével, elsősorban a magánszemélyek és a múzeumok, közgyűjtemények részére teremt kedvezményt. A kereskedelmi célú galériák számára jelenleg - elidegenítési korlátozás nélkül - vámmentes behozatali lehetőség kizárólag akkor van, ha a vámkezelést kérő a behozott műalkotást a behozataltól számított 3 hónapon belül a Kulturális Örökség Igazgatósága által védetté nyilváníttat. Ezt a vámmentesen behozható kört bővítené ki a módosítás a műalkotások teljes körére.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

93. §-hoz

A módosítás azt rögzíti, hogy az illetmény, az illetménykiegészítés, illetve az illetménypótlék együttes összege nem lehet kevesebb a minimálbér összegénél.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

94. §-hoz

A fejezeti kezelésű állami pénzalapokra vonatkozó finanszírozási szabályok módosításával összhangban a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat bevételeiről is rendelkezni kell.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

95. §-hoz

A növekvő feladatok személyi, tárgyi feltételeinek megteremtéséhez 162 millió forint fedezet szükséges. A szűkülő források mellett már 2000. évben sem biztosítható a szükséges és indokolt tárgyi feltételek megteremtése. A takarékossági szempontok érvényesítésével megtervezett 2001-2002. évi költségvetés - mely tartalmazza az elmaradt és indokolt beszerzéseket is - reális forrásigénye a felügyeleti díj 20 %-os emelésével érhető el.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

96. §-hoz

A módosítás azt rögzíti, hogy az alapilletmény, illetve az alapilletmény jellegű pótlékok összege nem lehet kevesebb a minimálbér összegénél.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

97. §-hoz

A törvény (a továbbiakban: Tny) 22. §-ának (5) bekezdése szabályozza, hogy a minimálbért kell figyelembe venni a hiányzó időre a nyugdíjalap számításánál, ha az irányadó időszak fele idejére sincsenek kereseti adatok. A minimálbér összegének várható jelentős változása miatt pontosítani szükséges a törvényi szöveget oly módon, hogy minden esetben a kieső időszakban érvényes minimálbérrel kell számolni.

A szolgálati idő figyelembevételének feltétele a nyugdíjjárulék megfizetése. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagja, továbbá az e körbe tartozók segítő családtagja szolgálati idejének figyelembevételét is a járulékfizetés alapozza meg. Tekintettel arra, hogy az érintett személyi kör járulékfizetésére vonatkozó rendelkezések 2000. január 1-jétől kezdődően változtak és problémás a járuléktartozások tényének, illetőleg összegének megállapítása, a nyugdíjjogosultság szempontjából beszámítható szolgálati idő figyelembevételére vonatkozó rendelkezést indokolt egyszerűsíteni.

A javaslat szerint a különös méltánylást érdemlő körülmények megléte esetén a nyugellátások kivételes megállapításának engedélyezése a szociális és családügyi miniszter hatáskörébe kerül. A Tny. 66. §-ának módosítása alapján csak az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, a rokkant és az árva részére állapítható meg - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság javaslata alapján - kivételesen nyugellátás akkor, ha az érintett személy arra nem szerzett jogosultságot. A javaslat szerint a Tny. 66. §-a alapján a már nyugellátásban részesülők esetében a nyugellátás méltányosságból nem emelhető. A kivételes nyugellátás fedezete a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében kerül biztosításra.

A jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésével, a fizetési kötelezettséggel, a késedelmes fizetéssel, továbbá a tartozások mérséklésével, elengedésével, fizetési könnyítésének engedélyezésével kapcsolatos rendelkezések pontosítása, illetve kiegészítése szükséges, különösen a járuléktartozásokra vonatkozó adóigazgatási szabályokkal való összhang megteremtése, továbbá az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében.

Az adatszolgáltatási kötelezettségre és a nyugdíjas (együtt élő hozzátartozó, örökös) bejelentési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések is korszerűsítést, pontosítást igényelnek. Egyértelműsíteni kell az adatok védelmére és az iratok, adatok megőrzésére, tárolására vonatkozó rendelkezéseket is, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni a járulékfizetésről szóló törvény rendelkezéseivel.

A javaslat szerint a korkedvezmény figyelembe vételére vonatkozó rendelkezések 2003. január 1-jéig változatlanok maradnak. A későbbi változások megalapozott előkészítése indokolja a határidő meghosszabbítását.

Az 1996. évi LIX. törvény 21. §-a (7) bekezdésének rendelkezése szerint meghatározott esetekben az átmeneti járadékban, előnyugdíjban és korengedményes nyugdíjban részesülő öregségi nyugdíjkorhatára alacsonyabb a jelenleg hatályos rendelkezések szerinti öregségi nyugdíjkorhatárnál. A Tny. átmeneti rendelkezéseit indokolt kiegészíteni a javaslat szerinti átmeneti szabállyal az egyértelmű jogalkalmazás érdekében.

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény módosítása

98.§ -hoz

A javaslat megszünteti a közművelődési célú normatív állami hozzájárulásoknak és egyéb támogatásoknak az adott költségvetési évet két évvel megelőző esztendő tényleges kiadásaihoz kapcsolódó, továbbá az ennek alapján számított helyi önkormányzati normatív hozzájárulás százalékos mértékére vonatkozó garanciát. Ezzel lehetővé válik, hogy mind a helyi önkormányzati, mind a központi intézményi körben a költségvetési támogatások a közművelődési ágazatban is az adott költségvetési időszakra érvényes általános kondíciók, valamint a többletfeladatok igénye szerint növekedjenek.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény módosítása

99. §-hoz

A szükségletekhez jobban igazodó és hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében a javaslat szerint 2002-től megváltoznak a finanszírozási szabályok a körzeti védőnői ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás, az alapellátási ügyelet, a gondozóintézeti gondozás és szűrés területén.

Vegyes és záró rendelkezések

100. §-hoz

Ez a paragrafus a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.

101. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.

102. §-hoz

Hatályát vesztő rendelkezéseket tartalmazza.

103. §-hoz

A később alkalmazásra kerülő időpontokat tartalmazza.

104. §-hoz

A javaslat meghatározza a kapacitás-lekötési megállapodások megkötésének végső határidejét.

105. §-hoz

A paragrafus arról rendelkezik, hogy a járulékokkal kapcsolatosan 2000. február 1-jét megelőzően keletkezett tartozások fejében átvett vagyonból mekkora rész illeti meg az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alapot.

106. §-hoz

A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeinek kiszámítására és folyósítására vonatkozó rendelkezést tartalmazó szakasz.

107. §-hoz

A felsőoktatási intézmények finanszírozásában a normatív finanszírozás mellett a pályázati céltámogatások is fontos szerepet játszanak. A jelenlegi időszakban nincs mód az eddigi támogatási szint fenntartására, ezért a törvényt átmenetileg nem kell alkalmazni. A kutatási normatíva változatlan összegét a K+F célú előirányzatok jelentős emelésének más formában történő felhasználása indokolja.

108. §-hoz

A Külügyminisztérium előirányzatainak 70 %-a devizában teljesül, ezért kiadásai az árfolyam ingadozások miatt meghaladják a tervezettet. A finanszírozási folyamat megkönnyítése érdekében a devizában teljesülő előirányzatokat a központi költségvetés előirányzat módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei között soroltuk fel. Ez a § azt az értéket határozza meg, melyhez képest a megjelölt előirányzat túlléphető, illetve amelyhez képest a költségvetésnek megtakarítása jelentkezhet. Az árfolyamváltozások éves kihatásáról beszámolási kötelezettséget ír elő a tárca részére.

109. §-hoz

A Nemzeti Színház Részvénytársaság alapítását hagyja jóvá az Országgyűlés és az alaptőkéjének emeléséről rendelkezik.

110. §-hoz

Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás, a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel - a vonatkozó törvénynek alárendelt és kormányrendelettel szabályozott - Nemzeti Földalap kerül kialakításra, a Nemzeti Földalap működését, céljainak megvalósulását a központi költségvetés 5-5 Mrd Ft -tal segíti.

111. §-hoz

Környzetvédelmi termékdíjakat tartalmazó mellékletek módosítása.

112. §-hoz

A Polgári Törvénykönyv szerint e kamatok mértékének megállapítása a költségvetési törvény feladata, a szakasz ennek megfelelően a kamatok mértékéről rendelkezik.

113. §-hoz

A Magyar Televízió Rt. adósságainak az elengedéséről, illetve meghatározott haditechnikai fejlesztésekhez nyújtott támogatások visszafizetésének az elengedéséről rendelkezik e szakasz.

A Magyar Televízió Rt. pénzügyi helyzetének teljes körű rendezése (ingatlanok megvásárlása, új székház építése) körében szükséges a TV 2000. augusztus 31-én fennálló köztartozásainak (adó-, járulék-tartozások, bírság, késedelmi pótlék) elengedése.

A Kormány a hadiipari kapacitások fenntartásának és fejlesztésének állami feladatait a közelmúltban meghatározta és úgy döntött, hogy előterjesztés alapján javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a gazdálkodó szervezetek által felvett olyan haditechnikai kutatás-fejlesztési támogatások visszafizetésének elengedésére, amelyek a NATO taggá válásunk miatt megváltozott beszerzési elgondolások következtében nem térülnek meg.

Az elmúlt években a lezajlott változások (biztonsági környezet megváltozása, NATO tagság) következtében a haditechnikai kutatások, fejlesztések egy része nem hasznosult. Ennek oka egyrészt, hogy nem állt rendelkezésre a korábban számba vett beszerzési forrás, más esetekben a fejlesztések eredménye érdektelenné vált a katonai feladatok megváltozása miatt. 19 cégnél 359 612 867 forint támogatás visszafizetésére beszerzés, illetve gyártás híján a támogatottak nem képesek. E mellett számukra saját ráfordításaik nem térülnek meg. A támogatások visszafizetésének elengedése indokolt. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a rendelkezésre az Országgyűlés jogosult.

114. §-hoz

Határidő módosító és szövegpontosító javaslatot tartalmaz.