Életpálya köztisztviselőknek

Az illetményalap jövőre kisebb lesz a minimálbérnél

A közszférát érintő hároméves felzárkóztatási megállapodás létrejöttét nagymértékben befolyásolja a kormány és a SZEF által létrehozott bérbizottság mai ülése. Az egyezség megkötését a felek május elejére ígérték, de ha a mai tárgyalások kudarcba fulladnak, elmaradhat a megállapodás.

Az elmúlt néhány évben nem volt jelentős létszámmozgás a köztisztviselők között: 1992 óta átlagosan 106 ezres a létszám. A kormány által bejelentett új programmal a köztisztviselői kar mintegy 80 ezer fősre csökken, de elbocsátások nélkül. A köztisztviselői életpályaprogramban megfogalmazott 70 százalékos béremelési szándék egyes vélemények szerint bizonyítéka annak, hogy a kormány rájött: pénz nélkül nem valósítható meg az átalakítás.

Az utóbbi néhány évben a kisebb-nagyobb létszámcsökkentések ellenére viszonylag állandó volt a köztisztviselők száma. A Belügyminisztérium adatai szerint jelenleg 111 ezer fő tartozik e körbe, közülük 67850 ember az államigazgatásban dolgozik, 43150-en pedig a helyi önkormányzatok igazgatási szerveinél tevékenykednek. A köztisztviselők közé azok tartoznak, akik az állam, illetve az önkormányzat nevében közhatalmi jogosítvánnyal rendelkeznek. Így köztisztviselők a minisztériumokban dolgozó helyettes államtitkárok, osztályvezetők és helyetteseik. Köztisztviselők továbbá a különböző országos hatáskörű főhatóságoknál, illetve az állami közigazgatás területi szerveinél – például az adóhivatalnál, a KSH-nál, a földhivatalban, a társadalombiztosításnál és a különböző felügyeleteknél – dolgozó alkalmazottak.

A tervek szerint 2001-ben mintegy 80 ezer főre apadna a köztisztviselői kar, ám ez nem jár a létszám ilyen mértékű leépítésével. A változást az jelenti majd, hogy az ügykezelőket és a fizikai dolgozókat nem köztisztviselői jogviszonyban alkalmaznák.

A köztisztviselők bérezése óriási eltéréseket mutat, függően a végzettségtől, a munkában töltött időtől, a munkahelytől és a nyelvismerettől. A bérrendszer meglehetősen bonyolult, amelynek kiindulópontja a minden évben megállapított illetményalap. Ez a köztisztviselői törvény hatálybalépésekor, 1992-ben 15000 forint volt, az idén 28150 forint, jövőre 30600, 2002-ben pedig 33 ezer forint lesz. Fehér József, a köztisztviselőket képviselő szakszervezet elnöke lapunk kérdésére arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években az illetményalap mindig meghaladta – olykor jelentősen – a minimálbért. Ennek a tendenciának vége, hiszen 2001-től jelentősen a minimálbér alá csökken az illetményalap összege. A szakszervezet javasolta, hogy legalább a minimálbér mértékére emelkedjen az illetményalap, de hiába.

A köztisztviselők számára tehát az illetményalap a kiindulópont: ezt különböző szorzószámokkal szorozzák meg a munkában töltött időtől, illetve a végzettségtől függően. Ez adja ki a köztisztviselő alapilletményét. Alig van olyan köztisztviselő, aki az alapilletményért dolgozik. Ezt ugyanis különböző címeken járó kiegészítésekkel és pótlékokkal tovább emelik, s e három összetevőből (alapilletmény, kiegészítés, pótlék) alakul ki tehát a fizetés. A miniszterek, sőt a miniszterelnök is e három elem alapján kapja fizetését.

A kormány a köztisztviselői életpályaprogramban új javadalmakat és pótlékokat kíván bevezetni. Erre 2001-ben 20,7 milliárd, 2002-ben 28,4 milliárd forintot szán, sőt két és fél éven belül összesen 70 százalékos béremelést kíván elérni. Ez azonban nem vonatkozik mindenkire egyformán. Fehér József szerint a tervezet úgy fogalmaz, hogy például a felsőfokú nyelvvizsgáért járó pótlékot nem egységesen emelik 200 százalékkal, hanem csak azok esetében, akik az angol, a német vagy a francia nyelv közül kettőből leteszik a felsőfokú nyelvvizsgát, ha a munkakörükhöz ez nem feltétel, s ha a munkáltató a nyelvtanuláshoz nem járult hozzá. A tervezett milliárdokból jelentős pénzt fordítana a kormány a főtisztviselői kar létrehozására is, s csak a jegyzőket érinti bérhelyzetük jelentős javítása. Mindenkinél érzékelhető javulást hozhat viszont, ha bevezetik a 14. havi fizetést, illetve, ha az illetményalap 150 százalékának megfelelő ruhapénzt adhatóból kötelezővé teszik.

M. Rimay Andrea

Népszabadság 2000. november 30.