Hiv.sz.: 21-200/2002.

Tárgy: Véleményezés

Tisztelt Főosztályvezető Úr!

A fenti hivatkozási szám alatt részünkre véleményezés céljára megküldött, a többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozó és a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozó Etikai Kódex tervezetével kapcsolatosan az alábbiakban ismertetem az ADOSZT álláspontját. Tájékoztatom, hogy a KSZSZ 2002. február 28. napján tartandó Szövetségi Tanács ülésén kerül a téma napirendre, ahol majd – az eddig beérkezett észrevételek alapján – várhatóan az itt közöltekkel azonos vélemény születik.

Az érintett munkavállalókat képviselő szakszervezetek, mint ajánlást általánosan elfogadják a szabályozás a célját és alapelveit. Egyetértünk a tervezetben megfogalmazott alapértékekkel. Azzal az elvárással, hogy a közigazgatás egészét csak a szigorúan vett alkotmányhűség, a pártpolitikai semlegesség, a pártatlanság, a szakszerűség és a megbízhatóság vezérelheti. A köztisztviselők döntő többsége eddig is szolgálatnak tekintette a vállalt hivatását, feladataikat a méltóság elve szerint látták el, valamint ezen elv szerint képviselték a hivataluk mellett a teljes közszolgálatot. Azt gondoljuk, hogy a közigazgatásban dolgozók tevékenységük során figyelembe vették, és a jövőben is tekintettel lesznek az összeférhetetlenség alapelveire. A köztisztviselőkkel szemben támasztott, s az átlagosnál valamivel magasabb szakmai, etikai elvárások ellentételezéseként természetesnek tekintendő a fokozott védelem.

A részletes etikai és eljárásjogi normákat tartalmazó IV.-V.-VI. fejezetekről, a tartalmuk szerint részben pozitív, másrészt negatív véleményt tudunk nyilvánítani. A tervezet 8. oldala második bekezdése – Védelem címszó alatt – bizonyos és kellően körül nem határolható esetekben jelentési kötelezettséget ír elő a köztisztviselő számára. Véleményünk szerint e jelentési kötelem magában hordozza a kölcsönös “feljelentgetések” kockázatát, még akkor is, hogyha a szabályozás egy későbbi bekezdésében rögzíti, hogy névtelen bejelentésre nem indulhat etikai eljárás. Félő, egy ilyen körülmények közt működő közigazgatásban nagy lesz a bizalmatlanság. Ez ellentétes mind a köztisztviselői törvény, mind pedig a megalkotandó Köztisztviselői Etikai Kódex alapelveivel is.

Bizakodással fogadjuk, hogy a vezetőkkel szemben támasztott fokozott etikai követelmények között szerepel, hogy a vezetőnek törekednie kell a munkahelyén foglalkoztatottak érdekvédelmi szervezetével, valamint azok tisztségviselőivel az eredményes, jó munkakapcsolat és együttműködés kialakítására.

Véleményünk szerint a tervezet VI. fejezetében rögzített eljárásjogi előírások a Köztisztviselői Etikai Kódex egészét megkérdőjelezik.

Többek között az alábbiakat kifogásoljuk:

• A Bizottság csak a Ktv.-ben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, de a tervezet tartalmaz olyan előírásokat (normákat), amelyek a Ktv.-ben nincsenek nevesítve, taxatív felsorolva. Ezek olyan, a köztisztviselők magatartására és egyéb megnyilvánulási formáira vonatkozószabályok, melyek legjobb esetben is csak közvetve vezethetők le az érintettek jogállását rendező törvényből. Így előfordulhat, hogy a Ktv. szerint vétlen köztisztviselővel szemben az Etikai Kódex alapján mégis megállapítják az etikai vétséget. Az etikai eljárás alá vonás – az Etikai Bizottság előtti eljárás – már önmagában is megbélyegez. Az eljárás alatt született iratok, az eljárás eredményétől függetlenül bekerülnek az adott köztisztviselő személyi nyilvántartásába. Ezzel az egész közszolgálati életpályája alatt megbélyegezetté válhat valaki.

• Az Etikai Bizottság által meghozott döntések ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ez ellentmond az alapvetően alkalmazott általános jogelveknek, de alkotmányossági problémákat is felvet.

• Munkavállalói érdekvédelmi szempontból kifogásolható, hogy az Etikai Bizottság elnökét a közigazgatási szerv vezetője kéri fel és esetében az érdekképviseleteknek csak véleményezési joga lenne a tervezet szerint. Adott esetben a munkáltatói jogkört gyakorlók visszaélhetnek a hatalmukkal, tekintettel az előző két bekezdésben foglaltakra. Azzal értünk egyet, hogy a Bizottság elnökének ugyanolyan módon történjen, mint a tagoké, vagy a Bizottság saját soraiból válasszon elnököt.

Összefoglalva, az alapelveket és alapértékeket tekintve általánosságban egyetértünk, mert azokat a Ktv. is tartalmazza. Ezek betartását és betartatását, mint felelős munkavállalói érdekképviselet fontosnak tartjuk. Az etikai eljárás elégtelen szabályozása alapján azonban a Köztisztviselői Etikai Kódex jelenlegi tervezetét nem támogatjuk.

Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét.

Budapest, 2002. február 19.

Michalkó Péter

elnök