A bíróságok mintegy kilencezer főt foglalkoztatnak, s közülük – egy július 1-jétől hatályos törvénymódosítás szerint – körülbelül 3200 főnek kell vagyonnyilatkozatot benyújtania – tájékoztatta lapunkat Zanathy János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalának vezetője. Közülük mintegy 2600-an bíróként dolgoznak, a többiek bírósági titkárként, vezető beosztást viselő bírósági tisztviselőként, valamint a közbeszerzési eljárásokban közreműködő pénzügyi-gazdasági szakemberként. A hivatalban összességében több mint tízezer vagyonbevallásra számítanak, miután a nyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő hozzátartozóknak is számot kell adniuk jövedelmükről, valamint vagyoni helyzetükről. A törvénymódosítás szerint a bevallásokat az OIT kezeli, az ügyviteli szabályokról azonban Zanathy még nem tudott nyilatkozni, mert a szabályzatot előbb az igazságszolgáltatási tanácsnak el kell fogadnia.

Vagyonnyilatkozatot kell tenniük az ügyészeknek, valamint a velük közös háztartásban élő hozzátartozóiknak is. A vagyonbevallás a 3400 fős ügyészi szervezetnek körülbelül a felét érinti: 1350 ügyészt, 150 ügyészségi titkárt, 50 ügyészségi nyomozót, továbbá a csoportvezető és az irodavezető kivételével a magasabb vezető beosztású tisztviselőket; az osztályvezetőket, főosztályvezetőket, valamint azok helyetteseit – tájékoztatott Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese. Ők azok, akik a munkájuktól függetlenül, pusztán a beosztásuknál fogva kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Vannak olyan ügyészségi dolgozók, akik a ténylegesen ellátott feladataik miatt kötelesek a nyilatkozatra; ezek sorába tartoznak a közbeszerzési eljárásban közreműködő tisztviselők, valamint a költségvetési és egyéb pénzügyekben döntési jogosultsággal rendelkező alkalmazottak. Mindemellett vagyonbevallást kell tenniük azoknak az ügyészségi dolgozóknak is, akik nemzetbiztonsági ellenőrzésen estek át, mint például a legfőbb ügyész asszisztense.

A vagyonbevallásra kötelezett ügyészségi dolgozók nyilatkozatai – a legfőbb ügyészi utasítás értelmében – az ellenőrzési önálló osztályra kerülnek, amely közvetlenül a legfőbb ügyész felügyelete alá tartozik. Többek között ez a biztosítéka annak, hogy a jogosultakon kívül senki nem férhet hozzá ezekhez az adatokhoz. A vagyonbevallásokat számítógépen is tárolják, ám ezt a gépet adatbiztonsági okokból nem kapcsolják rá a hálózatra – közölte a legfőbb ügyész helyettese.

A vagyonbevallásról szóló jogszabályok szerint – a köztisztviselőkhöz hasonlóan – a bíráknak, ügyészeknek, illetve az erre kötelezett bírósági és ügyészségi tisztviselőknek egy-, illetve kétévente kell nyilatkozniuk. Először idén ősszel, majd minden év március 31-ig kell a bevallást benyújtani, amelyben az érintetteknek számot kell adniuk jövedelmükről, ingatlantulajdonukról, jelentősebb értéket képviselő ingóságaikról, készpénzükről és a birtokukban levő értékpapírokról, a vállalkozásokban levő tulajdonrészükről. Amennyiben a munkáltató a vagyonnyilatkozat és a vagyongyarapodás mértéke között ellentmondást észlel, az ellenőrzésre feljogosított szervnél vizsgálatot kezdeményezhet. Amennyiben a bíró vagy ügyész ellen bejelentés érkezik – a névtelen feljelentést nem vehetik figyelembe –, ugyancsak megindíthatják az ellenőrzési eljárást. A bíróságok esetében az OIT, az ügyészségnél az ellenőrzési osztály jár el és adatokat kérhet a különféle nyilvántartásokból – például a földhivataloktól, de akár a pénzintézetektől is –, továbbá tanúkat és szakértőket hallgathat meg.

Bírósági és ügyészségi körökben némi aggodalommal fogadták a törvénymódosítást, mert nem tartják kizártnak, hogy egyesek az ellenőrzési eljárás megindításával az igazságszolgáltatásban dolgozók munkáját hátráltathatják. Ha ugyanis valaki – nevét vállalva – tesz bejelentést a bíró vagy ügyész gyanús gazdagodásáról, a munkáltatónak kötelessége az információt ellenőrizni. Ebben az esetben pedig a “feljelentő” – a nyilvánvaló elfogultság okán – a bíró vagy ügyész eljárásból való kizárását kérheti.

Népszabadság, 2001. augusztus 10.