Csökkent a hátralék a bíróságokon

Az idén is tovább csökkent az ügyhátralék, és tíz esztendeje nem volt ilyen kevés ügy a bíróságok előtt – mondta egy pénteki sajtóbeszélgetésen Zanathy János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalának vezetője. A két éven túl húzódó perek száma az év első hat hónapjában viszont még némileg nőtt is, és az összes folyamatban levő ügy mintegy nyolc-kilenc százaléka e körbe tartozik.

Egyébként minden egyes helyi bíróra 24 új polgári peres ügy jut havonta – tűnik ki az OIT közelmúltban megjelent tájékoztatójából. Tavaly csaknem kétszázezer polgári, gazdasági és munkaügyi pert kezdeményeztek, és ennél valamivel több eljárást sikerült befejezni, vagyis a hátralék némileg csökkent. Egy bíró kezében ennek ellenére átlagosan 146 lezáratlan akta volt, ám a Fővárosi Bíróságon ez a szám meghaladta a 230-at. Tavaly év végén több mint százezer ügy maradt folyamatban, és ezek hét százalékában már két évnél hosszabb ideje tartott az eljárás. A Fővárosi Bíróságon volt a legkedvezőtlenebb a helyzet: minden nyolcadik per tartozott ez utóbbi körbe.

A büntetőügyekben eljáró helyi bírák 104 ezer új aktát kaptak kézbe – ez egy főre átlagosan 22 ügy –, és 106 ezret fejeztek be. Az eljárások 13 százaléka – a fővárosban 22 százaléka – két évnél hosszabb ideig tartott. A perek elhúzódásának okait az OIT vizsgálta, és megállapította: a tárgyalás elnapolásának oka minden második esetben az, hogy az elkövető vagy a tanú az idézés ellenére nem jelenik meg. De előfordul, hogy a vádlottat a fogdából “elfelejtik” előállítani.

A megyei bíróságokon csak az elsőfokú polgári és a gazdasági perek esetében mutatkoznak gondok: bár évente csupán hatezer körüli ilyen kereset érkezik, harminc százalék az egy éven túli eljárások aránya. A fellebbezések elbírálása lényegesen gyorsabb: a döntés az esetek 60-80 százalékában hat hónapon belül megszületik, és két éven túli ügy szinte nincs.

Népszabadság, 2001. augusztus 4.