Politizáló szakszervezetek - megcsappant taglétszám

Nem ünnepel együtt május elsején a hat szakszervezeti szövetség a Városligetben, a Munkástanácsok ugyanis nem akar "politikai propaganda eszközévé válni". Mikozben senki sem tudhatja, hány szakszervezeti tag van jelenleg Magyarországon, több konföderáció szerint kevesebb érdekképviselet hatékonyabban működhetne.

Bár több érdekképviseleti vezetővel előzetesen erről nem egyeztetett, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke már március 24-én, a munkatörvénykönyv - akkor még csak tervezett - módosítása elleni, budapesti demonstráción beharangozta, hogy május elsején az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) helyet foglaló hat szakszervezeti szövetség tagjai tovább folytatják a tiltakozást a "jogfosztó" szabályozás miatt. Az MSZP-frakció padsoraiban ülő Sándor Lászlónak - aki a napokban Thürmer Gyula Munkáspárt-elnökkel is tárgyalt - idén nem sikerül elérnie azt, amit tavaly. Akkor a szocialisták elnöke a Városligetben "közös virslizésre invitálta" a hat konföderáció csúcsvezetőjét. Noha az MSZP vezetése megváltoztatta azt a korábbi tervét, hogy Kovács László az ünnepen tárgyaljon először a munkatörvénykönyv módosításáról a szakszervezeti szövetségekkel, a Munkástanácsok elnöke szerint így is fennáll a veszély: "politikai propandafogássá silányítják" május elsejét. Palkovics Imre úgy véli: az MSZOSZ-elnök így is könnyen gyanúba keverhető, hogy az "MSZP meghosszabbított keze". A Liga vezetője, Gaskó István szerint "elfogadhatatlan, hogy pártfüggés kötelezettséget rójon egy szakszervezetre", a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) csúcsvezetője, Szabó Endre pedig az elmúlt évekre visszatekintve a munkavállalók szempontjából "nem látja hasznát, hogy szakszervezeti vezetők országgyűlési képviselőként tevékenykedjenek". A legnagyobb francia munkavállalói érdek-képviseleti tömörülés, a CGT alapszabálya egyébként tiltja, hogy szakszervezeti vezető parlamenti képviselő legyen. Az MSZOSZ szocialista-szociáldemokrata platform és az MSZP választási szövetségének köszönhetően 1998-ban az Országgyűlésbe bejutott szakszervezeti vezetők nevéhez több botrány fűződik: Sándor László VIP-hitelügylete, Paszternák László egykori vasasvezér balatonlellei üdülőprivatizációja, Bársony András nyomdász-szakszervezeti vezető Dániel úti ingatlanmachinációja. A bányászok érdekeit védő Schalkhammer Antal külföldi luxusutazásairól éppúgy cikkeztek a lapok, mint arról, hogy a szintén MSZP-frakcióban ülő, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetét irányító Sáling József szerint miért alkalmatlan a konföderáció vezetésére Sándor László... A Fővárosi Bíróság elé került az MSZOSZ Dózsa György úti székházának eladása, a kétes vagyonügyletekhez kapcsolódik a konföderációnak az a titokzatos képvásárlási ügye, amibe az MSZP is belekeveredett, illetve a tihanyi kastélyegyüttes megszerzése.

SZÁMHÁBORÚ

A botrányos ügyek miatt megrendült a bizalom egyes szakszervezeti vezetőkben, és tovább csökkent a tagság létszáma. Míg bő tíz éve a munkavállalók csaknem kilencven százaléka szakszervezeti tag volt, addig manapság mindössze 25 százalékuk az. Az OMT-ben helyet foglaló hat konföderáció saját adatai szerint az MSZOSZ-nek 300 ezres, a SZEF-nek 274, az Autonómoknak 130, a Ligának 100, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) 90, a Munkástanácsoknak 53 ezres tagsága van. Ha még néhány tízezer, más érdekképviselethez tartozó munkavállalót hozzáteszünk, akkor sincsenek a szakszervezeti tagok összesen egymillióan, holott a foglalkoztatottak száma 3,8-3,9 millió körül van. Egy szakszervezeti vezető számháborúnak nevezte a konföderációk adatközléseit, ugyanis Magyarországon nincs olyan törvény, amelynek alapján az érdekképviseletek taglétszámát ellenőrizni lehetne.

A közszférában az 1998-as közalkalmazotti tanácsi választások jelzik a szakszervezeti erőviszonyokat: a SZEF támogatottsága a legnagyobb, majd az ÉSZT következik. A versenyszférában azonban nincsenek kellően alátámasztott adatok, mivel az üzemi tanácsi választások során nem készült összesítés. Bár a kormány már két éve átnyújtott egy ajánlást az OMT munkavállalói oldalán helyet foglaló szervezeteknek a reprezentativitás, vagyis a támogatottság mérésére, erre mindeddig nem válaszoltak. Nem egy szakszervezet "a belügyekbe való beavatkozásnak" tekinti a javaslatot. Mivel nem tudtak megállapodni a kérdésről, az OMT-nek sincs még végleges alapszabálya. Heves szakszervezeti ellenállást váltott ki az az elképzelés, hogy közjegyzőnél vagy munkaügyi bíróságon helyeznék letétbe a tagnyilvántartást, vitás esetekben pedig aláírással bizonyítanák a hiteles létszámot. Pedig az Európai Unióban nem szokatlan a szakszervezeti támogatottság mérése: Belgiumban például csak akkor jegyezhető be egy konföderáció, ha a közjegyzőnél hitelesített 50 ezer aláírást átadják az arra hivatott szervnek. a kormány szigorítana A jelenleg hatályos magyarországi szabályozás szerint a tíz főből álló szakszervezet is országosnak minősül. Ez a honi konföderációk vezetőinek sem tetszik, ezért szorgalmazzák, hogy munkahelyi szinten csak olyan szakszervezet működhessen, amely az OMT-ben helyet foglaló valamelyik szövetséghez tartozik. Azok ugyanis mindenképpen elfogadják az országos érdekegyeztető fórumokon, például bérügyben, született megállapodásokat. A mostani szabályozás szerint az a munkavállalói érdekképviselet számít szakszervezeti szövetségnek, amely legalább három nemzetgazdasági ágazatban, tíz alágazatban, illetve öt megyében tevékenykedik. A kormány szigorítana: több mint ötven százalékkal emelné meg a "küszöbszámokat". Ráadásul a hiteles tagnyilvántartás mellett a kollektív szerződések száma is meghatározó lenne, csakúgy, mint az, hogy védik-e legalább száz munkáltatóval szemben a dolgozók érdekeit a szakszervezeti szövetségek. Jelenleg a közalkalmazottak mintegy 20 százalékát fedi kollektív szerződés, a versenyszférában - ahol az MSZOSZ tevékenykedik - mindössze nyolcszáz ilyen megállapodás hatályos, ami a csaknem 2,3 milliós foglalkoztatotti kör mintegy hatodát védi. Az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat (ÉTOSZ) közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérése szerint a dolgozók többsége úgy ítéli meg: a szakszervezeteknek energiájukat nem politikai alkukra kellene fordítaniuk, hanem a dolgozók munkahelyi érdekeinek védelmére. Miközben a munkaügyi felügyelők által ellenőrzött munkáltatók mintegy fele megszegi a jogszabályokat, például nem köt munkaszerződést, nem fizeti ki a túlórát, nem adja ki a szabadságot - az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban a munkaadók csaknem háromnegyede jogsértő -, addig az MSZOSZ az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál ritkán van jelen. Pedig az ÉTOSZ felmérése azt jelzi, hogy a munkáltatók 90 százaléka nem gördít akadályt a szakszervezetek működése elé.

A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője, Kapuvári József szerint "úgy rossz a szakszervezeti struktúra, ahogy van", mert szétforgácsolt a mozgalom, több mint ezer szakszervezet működik, nem kevés üzemi alapszervezet pedig "önálló életet él". A Munkástanácsok elnöke úgy véli: míg a tízszázalékos szervezettségű Franciaországban egy ügy érdekében akár milliók is mozgósíthatók, addig nálunk a szakszervezeti tagok jó része mozdíthatatlan. Több konföderáció úgy gondolja: kevesebb szakszervezeti szövetség hatékonyabban működne.

Az MSZOSZ álláspontja szerint - hangoztatja Bálint Attila szóvivő - kevesebb konföderációra van szükség, akár egy erős "szuperszakszervezet" is hatékony érdekvédelmi tevékenységet végezhetne. Mint például Ausztriában. A Liga a végső célnak a hat szakszervezeti szövetség egyesülését tartja, már csak azért is, mert jelenleg "töredezett a mozgalom, nincs ütőképes szakértői gárda". A Munkástanácsok viszont olyan "ernyőszakszervezetet" tud elképzelni, amely érdekegyeztetési, oktatási-képzési, nemzetközi tevékenységét hangolja össze, de szervezetileg és pénzügyileg önálló marad. Óvatos becslések szerint jó néhány évbe telhet, míg akár ez utóbbi változat megvalósul. Ugyanakkor a közszférában néhány héten belül létrejöhet a SZEF-ÉSZT unió. A tervek szerint a közszolgálat egészét érintő ügyekben, a nemzetközi tevékenységben és a közös szakértői gárda kialakításában is együttműködnének. A fúzió most nincs napirenden, az OMT-ben is megtartják a külön széket, de még inkább összehangolják fellépéseiket. A SZEF - amelynek alapszabálya rögzíti: pártoktól függetlenül kell működnie - az utóbbi időszakban azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy átfogó bérmegállapodást kötött a kormánnyal. A konföderáció elnöke szerint ugyanis nem az az erős szakszervezeti szövetség, amelyik sztrájkol, hanem az, amelyik meg tud állapodni a munkavállalók érdekében.