A parlament februárban folytatja a munka törvénykönyv jogharmonizációs módosításának általános vitáját, s még addig is benyújthatóak módosító javaslatok. Az ellenzéki párok és a szakszervezetek munkavállaló-ellenesnek ítélik a javaslat munkaidő-beosztásra vonatkozó részét, s ennek elhagyását javasolják. Összeállításunk a tervezet legfontosabb elemeit és a vitatott pontokat tartalmazza.

Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat fontos eleme a jogharmonizáció: a hazai törvények összhangba hozása az uniós irányelvekkel. Az EU a csatlakozni vágyó országok számára számos irányelv átvételét teszi kötelezővé. A hazai munka törvénykönyve 1992-ben lépett hatályba, s kidolgozásakor a szakemberek már figyelembe vették az európai munkajogi előírásokat. Mára kilenc olyan irányelv maradt, amelyeket be kell építeni a hazai jogrendbe.

Bizonyítási teher megfordítása diszkrimináció esetén. A hatályos munka törvénykönyv tiltja a nemek közötti megkülönböztetést. A módosítás annyiban új, hogy a jövőben gyanú esetén a munkáltatóknak kell bizonyítaniuk, hogy nem követtek el hátrányos megkülönböztetést, nemcsak a nők és férfiak, hanem akár kisebbségek vagy más szempontból különböző munkavállalók esetében. A munkáltatók – bár tudomásul vették a módosítást – úgy vélték: ez számukra hátrányos.

A férfiak és nők azonos bérezésének elve. A jog ma is tiltja a bérezési különbségeket, mégis tény, hogy hazánkban az azonos munkát végző férfiak és nők fizetése között akár húsz százalék különbség is lehet – a nők hátrányára. A módosítás úgy próbál ezen segíteni, hogy nevesíti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Ezt az elvet a nemek közötti különbségtétel mellett a tervezet minden munkavállalói csoportra kiterjeszti, azaz kimondja, hogy azonos munkáért mindenkinek egyenlő bérhez van joga. A javaslatot minden fél támogatta.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége. Amennyiben a parlament elfogadja, úgy a munkáltatónak a mainál sokkal szélesebb körű tájékoztatást kell adnia a dolgozóknak. Ismertetnie kell többek között a munkavégzés helyét, a munkakört, az első munkanapot, a személyi alapbért és a bérfizetés napját. Írásban tájékoztatnia kell az éves szabadság mértékéről, a felmondási szabályokról, s a kollektív szerződés hatályáról is. A munkáltató az írásos tájékoztatást a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül köteles a dolgozónak átadni. A módosítás ellen nincs kifogás.

A csoportos létszámcsökkentés szabályai. A mai rendelkezések alapvetően megfelelnek az irányelvnek. A módosítást követően a csoportos létszámcsökkentéssel érintett létszámba a rendes felmondáson kívül a munkaviszony megszüntetésének egyéb eseteit is számításba kell venni, vagyis a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéssel történő felmondást, illetve a határozott idejű munkaszerződés lejártát is. A csoportos létszámcsökkentés előtt a munkáltató továbbra is köteles egyeztetni a dolgozók képviselőivel, s leépítési szándékát a megyei munkaügyi központban is be kell jelentenie. A módosítást nem kifogásolták.

A fiatalok munkahelyi védelme. A hatályos törvények kellőképp védik a fiatalokat, így a mostani módosítás nem hoz túl lényeges változásokat: a 15-18 évesek naponta nyolc, hetente pedig legfeljebb 40 órát dolgozhatnak. A módosítást nem kifogásolták.

A munkavállalók kiküldetése. A külföldi munkavégzéssel kapcsolatos szabályok mellett a tervezet a munkavállalók helyettesítéséről, átirányításáról, kirendeléséről is rendelkezik. Ez utóbbiak esetében a más munkahelyeken történő munkavégzések együttes ideje egy évben legfeljebb 110 munkanap lehet. A szocialisták nem értenek egyet az átirányítás új szabályaival, s elfogadhatatlannak tartják a helyettesítés díjazásának megszüntetését.

A határozott idejű szerződéssel, illetve ideiglenesen foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok. A határozott idejű munkavégzés mellett a módosítás a munkaerő-kölcsönzésről is rendelkezik. Eddig késett a kölcsönzés szabályozása, most a törvény hiányt pótol ezzel. A szakszervezetek tartottak attól, hogy a munkáltatók kihasználják majd a kölcsönzés adta lehetőségeket, s a főmunkaidőben dolgozókat is kölcsönzik majd.

Az Európai Üzemi Tanács létrehozása. Az intézménnyel a több tagállamban működő vállalkozásoknál dolgozók lehetőséget kapnak a széles körű tájékozódásra, illetve a konzultációra. A módosítást nem kifogásolták.

A munkaidő szervezése. A törvény legvitatottabb fejezete, amelyet a szocialista párt és a szakszervezetek elhagyni javasolnak. Szerintük a módosítás túllép a jogharmonizációs kereteken, munkavállaló-ellenes, s csorbítja a dolgozók ma még meglévő jogait. A kormányzat ezt cáfolja, szakértőik szerint a megváltozott gazdasági körülmények miatt szükséges a rugalmas munkaidő szabályozása. A szocialista képviselők szerint a tervezet fizetség nélkül emeli a munkaidőt, csökkenti a kötelezően kiadandó pihenőnapok számát. A jogalkotók szerint ezekről nincs szó, sőt a ma hatályos törvények számos ponton kedvezőtlenebbek a dolgozóknak. Ma például lehetőség van arra, hogy egy munkavállaló tíz napon keresztül napi 12 órában, plusz túlmunkában dolgozzon. A tervezet viszont 48 órában maximalizálja a heti munkaidőt, túlórával együtt.

Népszabadság, 2001. január 9.