MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

2001. évi ..... törvény

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról

Az Országgyűlés elismeri a köztisztviselőknek az államszervezet működésében eddig játszott jelentős szerepét. A jogállamiság alkotmányos elvének való maradéktalanabb megfelelés érdekében azonban a köztisztviselők képzettségének, a velük szemben támasztott szakmai és erkölcsi követelményeknek a további emelése szükséges. Ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy e többletkövetelményekhez - ezekkel arányosan - többlet juttatások járuljanak.

Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a köztisztviselők egzisztenciális feltételei számottevően javuljanak. Ennek részeként indokolt, hogy a köztisztviselők életútja kiszámítható életpályává váljék.

Mindezek teljesülése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület irodája, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) A Ktv. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(5) A 22/A. § (3)-(4) bekezdésének hatálya kiterjed a köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére.”

(3) A Ktv. 1. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

“(6) A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) E törvény alkalmazásában

a) köztisztviselő az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi;

b) közigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdésben felsorolt, valamint a 73. § (2) bekezdése alapján kiadott jegyzéken szereplő szerv;

c) pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít.

(8) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.”

A Ktv. 2. §-ának a), b) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

“a) a vagyonnyilatkozat és az illetményrendszer kivételével, illetőleg a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra azzal, hogy ha a miniszterelnök, a miniszter, illetve a politikai államtitkár országgyűlési képviselő, a vagyonnyilatkozatot az országgyűlési képviselőkre külön törvényben meghatározott szabályok szerint teszi meg;

b) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;”

“d) a közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.”

A Ktv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) E törvény rendelkezéseit

a) a 20/A. §, 23-30/B. §, 31. §, 32. § és 34-36. § kivételével kell alkalmazni a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra - ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik -, valamint

b) a 20/A. §, 23-30/B. §, a 31/A-31/E. § és a 32-36. § kivételével kell alkalmazni a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre.”

A Ktv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“4. § Az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat.”

A Ktv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“5. § A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többlet kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.”

A Ktv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) A munkáltatói jogokat, ha törvény, vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezető megbízású köztisztviselőre írásban átruházható.”

(1) A Ktv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együtt járó kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, vele fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony nem létesíthető.”

(2) A Ktv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:

“(2) Ha a központi közigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt kíván alkalmazni, a közszolgálati jogviszony létesítéséhez az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a köztisztviselőnek angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie.”

(3) A Ktv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(3) Jogszabály - vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a közszolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti.”

(4) A Ktv. 7. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(5) A községi önkormányzat képviselő-testülete - jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában - a munkakör betöltésére előírt képesítési előírások alól különösen indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(6) Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem alkalmazhat. A közigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási és a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg.”

(5) A Ktv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

“(7) Köztisztviselői, főtisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás - a 22/A. § (7) bekezdésének b)-h) pontjaiban felsorolt köztisztviselők esetében - csak annak adható, aki

a) az e törvényben meghatározott módon önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan a jogviszonya létesítésekor, valamint a 22/A. § (7) bekezdésében előírt időszakonként a 6. számú mellékletben meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,

b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést az e törvényben foglalt eljárások lefolytatása végett az arra illetékes szerveknek megadja,

c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozói nyilatkozatát személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos - e törvényben meghatározott szervek általi - kezeléséhez.”

(1) A Ktv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki/

“a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi- vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”

(2) A Ktv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével/

“a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte; a felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,”

(3) A Ktv. 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(3) Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként - az nevezhető ki, aki/

“a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi- vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”

(4) A Ktv. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

“(4) A képviselő-testület közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi-, vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. A határidőbe nem számíthatók be a 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.”

(1) A Ktv. 10. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) A Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál, illetve a Kormány által közvetlenül irányított központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás - kivéve a 31/C. § (4) bekezdés és a 31/E. § (1) bekezdés esetét - csak pályázat alapján adható.

(3) Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

- a közigazgatási szerv megnevezését;

- a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat;

(4) A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, ha legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról tájékoztatják.

(5) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos értesítőjében közzé kell tenni, de emellett egyéb közzétételi forma is alkalmazható. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a hivatalos értesítőben történő megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.

(6) Képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat csak abban az esetben írható elő a pályázati eljárásban való részvétel feltételeként, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat és ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta.”

(2) A Ktv. 10. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:

“(7) A pályázatok előzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(8) A pályázatokról az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével az első három legjobb eredményt elért közül, egyéb esetben anélkül - a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, testület esetében a következő ülésen - a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A munkáltatói jogkör gyakorlója - kérelemre - köteles a pályázóval reá vonatkozóan a (6) bekezdésben meghatározott vizsgálatok eredményeit megismertetni. Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a köztisztviselőnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(9) A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb a pályázat elbírálásától számított 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.

(10) A (3)-(9) bekezdésben foglaltaktól a Kormány a Külügyminisztériumra és a külszolgálatra eltérő szabályokat állapíthat meg.

(11) A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni.

(12) A jegyzői, illetve a főjegyzői állás betöltésére kiírt pályázatról a képviselő-testület legkésőbb a pályázat benyújtására előírt határidőt követő legközelebbi ülésén dönt.”

(1) A Ktv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2)-(3) bekezdésben és a 11/A. §-ban foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását, továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot írásba kell foglalni.”

(2) A Ktv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

“(3) Sajátjogú nyugellátásban részesülővel közszolgálati jogviszony csak határozott időre létesíthető. Ennek időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A határozott időre létesített közszolgálati jogviszony ismételten meghosszabbítható.”

(3) A Ktv. 11. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(4) A (2)-(3) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 42-49. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(5) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.

(6) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, annak a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét, továbbá a munkakörét és meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.”

A Ktv. 11/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(6) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére -

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben vezető-főtanácsos, vagy főtanácsos,

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben főtanácsos, vagy vezető-tanácsos

besorolást kap.

A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó illetményét a besorolásától függetlenül az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.”

A Ktv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) Az eskü szövege a következő:

“Én ......................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem (és ............. önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását előmozdítsam.”

(Az eskütevő meggyőződése szerint:)

“Isten engem úgy segéljen!””

A Ktv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a köztisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.”

(1) A Ktv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése

a) fizetési fokozatban történő előrelépése, illetményének e törvény szerinti megállapítása,

b) a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, a közszolgálati jogviszony, a munkakör, feladatkör és az illetmény változatlanul hagyása mellett, valamint

c) ha - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül - a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás

indokolja a kinevezés módosítását.”

(2) A Ktv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

“(4) Ha a jegyző jogviszonyának fennállása alatt másik jegyzői állás betöltésére irányuló eredményes pályázatot nyújtott be és közszolgálati jogviszonyát - erre tekintettel - közös megegyezéssel szüntette meg, a jogviszonya megszüntetésének jogkövetkezményeire az áthelyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

A Ktv. 15. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és az (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

“e) az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró minisztériumi beosztásának megszűnésével;

A Ktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“17. § (1) A közszolgálati jogviszony - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) az Országgyűlés, a Kormány, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;

b) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;

c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;

d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.

(2) A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik;

b) a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan;

c) a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselőt másik közigazgatási szerv nem alkalmazza, illetve a felajánlott állást a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés],

d) a 31/E. § (4) bekezdése alapján a rendelkezési állomány időtartama lejár.

(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(4) A köztisztviselő az (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá. A közigazgatási szerv irányítása alatt álló másik közigazgatási szervnél lévő betöltetlen munkakör csak a másik közigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével ajánlható fel.

(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.

(6) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette.

(7) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés d) pontja alapján felmenteni. E jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés.

(8) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.

(9) Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg.”

A Ktv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“17/B. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a közigazgatási szervben a 17. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján - harminc napon belül - felmentésre tervezett köztisztviselők száma

a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,

Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a köztisztviselők és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

(2) A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét kikérni.

(3) A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámcsökkentéssel érintett köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.

(4) Csoportos létszámcsökkentés esetén a felmentési tilalmak fennállása szempontjából a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatás időpontja az irányadó.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.

(6) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak megszegésével közölt felmentés érvénytelen.”

(1) A Ktv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben.”

(2) A Ktv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

“(4) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a köztisztviselő ez idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.”

(1) A Ktv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

- a felmentés kezdetekor járó - illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság [19/A. § (1) bek. a) pont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”

(2) A Ktv. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(4) Ismételten létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően közszolgálati jogviszonyban töltött időt lehet csak figyelembe venni. A 11. § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.”

(3) A Ktv. 19. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül:/

“b) áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati-, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban,”

(4) A Ktv. 19. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(7) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetet a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó munkanapon, a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. A hivatali szerv vezetője azonban - a köztisztviselő kérelmére - úgy is dönthet, hogy a végkielégítés összegének kifizetésére is az utolsó munkában töltött napon kerüljön sor.”

(1) A Ktv. 20/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-c), illetve (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni - feltéve, hogy a 17. § (4) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre - abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.”

(2) A Ktv. 20/A. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(6) A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat, illetve kötelezettségeket.

(7) Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha hat hónapon belül:

a) a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át;

b) a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri.”

(1) A Ktv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Köztisztviselő nem lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.”

(2) A Ktv. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(4) Másik jegyző helyettesítése céljából - a képviselő-testületek megállapodása alapján - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet.”

(3) A Ktv. 21. §-a (5) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

“a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;

b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat;”

A Ktv. 22. §-át követően az alábbi címmel és a következő 22/A-22/B. §-sal egészül ki:

“Vagyonnyilatkozat

22/A. § (1) A közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a (7)-(8) bekezdésben meghatározott köztisztviselő (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre köteles köztisztviselő) - a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön - a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal, az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz, illetőleg számot ad a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak okáról.

(2) A vagyonnyilatkozat egymástól elkülönülő, személyi adatokat (a továbbiakban: személyi rész) és a nyilatkozatot tartalmazó (a továbbiakban: vagyoni rész) részekből áll.

(3) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a személyi részt két példányban tölti ki, amelyből egyet zárt borítékban helyez el. A borítékra rávezeti a közszolgálati alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját, majd a borítékot átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A másik példányt magánál tartja.

(4) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyoni részt három példányban tölti ki, amelyből kettőt egy-egy zárt borítékban helyez el. Mindkét borítékra rávezeti a közszolgálati alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját, majd a borítékokat átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatónál maradó zárt borítékban elhelyezett vagyoni rész minden oldalát a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő aláírja. A harmadik példányt magánál tartja. A zárt borítékok közül egyet a munkáltatói jogkör gyakorlója magánál tart, a másikat a 22/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kezeli. A közigazgatási szerv valamennyi nyilatkozattételre köteles köztisztviselőjének vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell a közigazgatási szerven belül kezelni.

(5) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön felhatalmazást csatol, amelyben felhatalmazza a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal), hogy a rá vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben személyes adatait kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott felhatalmazást a nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek is köteles megadni.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget

a) a nem képviselő kormánytag és a politikai államtitkár évente,

b) a közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásban részesülő köztisztviselő, valamint a főtisztviselő évente,

c) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, a kormány- illetve a miniszteri (fő)tanácsadó, továbbá a politikai (fő)tanácsadó kétévente,

d) a főjegyző és a jegyző kétévente,

e) a hatósági döntés (engedélyezés, kötelezés, marasztalás) meghozatalára jogosult, illetve ilyen döntést kiadmányozásra előkészítő köztisztviselő ötévente,

f) a közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselő ötévente,

g) a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselő ötévente,

h) az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó, de a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, továbbá az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek szerint nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselő ötévente

köteles megtenni. Az e)-h) pontokban meghatározott feltételek alapján a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(8) A (7) bekezdésben fel nem sorolt köztisztviselő az e törvényben meghatározott szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tehet.

(9) A vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében március 31-éig kell megtenni az esedékesség évét - illetőleg a köztisztviselői, főtisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás esetén - az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan.

(10) A vagyonnyilatkozat átadását követően a munkáltatói jogkör gyakorlója azt a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő jelenlétében összeveti a legutolsó vagyonnyilatkozatával. Ha a munkaviszonyból származó jövedelme vagy a munkáltató által ismert törvényes forrásból származó jövedelme, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs és gyermek jövedelme a vagyongyarapodásra magyarázatot nem ad, a közigazgatási szerv vezetője a személyi rész, valamint az (5) bekezdésben meghatározott felhatalmazást tartalmazó boríték megküldésével ellenőrzési eljárást kezdeményez a Hivatalnál.

(11) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (7) bekezdésben meghatározott időponttól függetlenül is vagyonnyilatkozat tételére kötelezheti a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt, ha olyan bejelentést tesznek vagyoni helyzetére vonatkozóan, amely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása közszolgálati jogviszonyából, illetve a munkáltató által ismert törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet soron kívül nyilatkozat tételére kötelezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozat tételére hívta fel a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt. A soron kívüli vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására az általános szabályok az irányadók.

(12) A vagyonnyilatkozatba jogosult betekinteni saját beosztottjai tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, a hivatali szervezet vezetője és a miniszter, a képviselő-testület hivatalában a jegyző, a jegyző tekintetében a polgármester, illetve a 22/B. § (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az ellenőrzést lefolytató köztisztviselő, közszolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság, saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő.

(13) Ha a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát, és a személyes adat kezelésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, a közszolgálati jogviszonyát - kivéve a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott személyeket - azonnali hatállyal a törvény erejénél fogva meg kell szüntetni. A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát abban az esetben is azonnali hatállyal kell megszüntetni, ha a vagyonnyilatkozatban a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan szándékosan a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl.

(14) A (13) bekezdés alapján nem szüntethető meg a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, ha a vagyonnyilatkozat tételére, illetőleg a felhatalmazás csatolására, valamint a vagyonnyilatkozatban szereplő valamely adat közlésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül eső okból nem teljesíti.

(15) A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő, illetőleg a rá vonatkozó adatok tekintetében a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás. A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő részére vissza kell adni. A nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek számára a vagyonnyilatkozat rájuk vonatkozó részét vissza kell adni, ha a közös háztartásban élés megszűnik. Közigazgatási szervek közötti áthelyezés esetén a vagyonnyilatkozat szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna és a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő új jogviszonyt létesítene.

(16) A munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a Hivatal vezetője - saját eljárásuk körében - felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat a (12) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg. A vagyonnyilatkozat munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályait a helyi közszolgálati adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni.

22/B. § (1) A 22/A. § (10) bekezdésében említett ellenőrzési eljárást a belügyminiszter által irányított Hivatal folytatja le. A Hivatal ellátja azokat az egyéb ellenőrzési feladatokat is, amelyekkel a belügyminiszter megbízza. A Hivatal központi hivatali szerv. Helyettes államtitkári besorolású vezetőjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. Minisztériumi főosztályvezetői besorolású helyettesét a belügyminiszter nevezi ki határozatlan időre. A Hivatal köztisztviselőjének csak az nevezhető ki, aki megfelel a “C” típusú biztonsági ellenőrzés követelményeinek. A Hivatal szervezetére, működésére, valamint az ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a Kormány állapítja meg.

(2) A 22/A. § (4) bekezdésében meghatározott vagyoni rész egy példányát zárt borítékban a közigazgatási szerv vezetője megküldi a Hivatalnak, amelyet 10 évig, de legfeljebb a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának fennállásáig kell megőrizni. A vagyoni rész adatait a Hivatal elektronikus nyilvántartási rendszerben is tárolhatja, illetve kezelheti a nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel szemben kezdeményezett eljárás támogatására. Az adatok számítógépes nyilvántartása más adatrendszerrel nem kapcsolható össze, abból az ellenőrzési eljárással össze nem függő feldolgozás nem kezdeményezhető. A határidőt követően a vagyoni rész adatait meg kell semmisíteni, a számítógépes nyilvántartásból törölni kell. A közös háztartásban élés megszűnése esetén a 22/A. § (15) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén a Hivatal a személyi részben feltüntetett adatok segítségével egymáshoz rendeli a személyi és a vagyoni rész adatait és lefolytatja az ellenőrzési eljárást. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és a vagyoni rész egymáshoz rendelését megszünteti és a személyi részben foglalt adatokat tartalmazó iratot a közigazgatási szerv vezetője részére visszaküldi és a személyi rész adatait a számítógépes nyilvántartásból is törli.

(4) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozóan, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozó a reá vonatkozó rész tekintetében betekinthet a Hivatalnál vezetett, a személyi és vagyoni részt tartalmazó nyilvántartásba, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba, függetlenül az adatok nyilvántartásának módjától.

(5) Az ellenőrzési eljárás célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. A Hivatal feladatkörében eljárva:

a) a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt, a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársat és gyermeket, valamint más személyeket meghallgathat,

b) szakértőt rendelhet ki,

c) más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.

A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot adó meghallgatásának a megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak a reájuk vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek eleget tenni. Eljárásainak megállapításairól a Hivatal a munkáltatót értesíti. A jogkövetkezmények levonása a munkáltató feladata.

(6) A Hivatal az (5) bekezdés alapján átvett adatokat - feltéve, ha megállapításai alapján munkajogi vagy büntetőjogi eljárás nem indul - a 22/A. § (10) bekezdésében meghatározott eljárás befejezése után tovább nem kezelheti, azokat meg kell semmisíteni.”

A Ktv. III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

“A KÖZTISZTVISELŐI ÉLETPÁLYA

A közszolgálati jogviszony tartalma”

A Ktv. 24. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő

a) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó;

b) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos;

c) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos;

d) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos;

e) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos

besorolást kap.

(3) A középiskolai végzettségű köztisztviselő

a) két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó;

b) tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó;

c) harmincegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs

besorolást kap.”

(1) A Ktv. 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) A köztisztviselőt - a 24. §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha/

“a) a feladatainak ellátására - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább "alkalmas" minősítést kap, és”

(2) A Ktv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(3) A köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet.”

(3) A Ktv. 25. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

“(7) A köztisztviselőnek a tanácsos vagy ennél magasabb besorolásához közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.

(8) Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült, közigazgatási szervnél szerzett legalább két éves gyakorlattal rendelkezik és részt vett a jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyamon.

(9) E törvény alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint az OKV elnöksége által teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. Az OKV elnöksége részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti a köztisztviselő tudományos fokozatát, ebben az esetben a köztisztviselő a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.

(10) Közigazgatási szakvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha közigazgatási alapvizsgát tett vagy állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett.

(11) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételek a köztisztviselő feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére irányulhatnak.”

A Ktv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) Ha a köztisztviselő olyan felsőfokú iskolai végzettséget szerez, amely szerepel a feladatköréhez szükséges képesítési előírások között, az új végzettségének megfelelően kell átsorolni.”

A Ktv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de a köztisztviselő legalább féléves képzési időszak alatt, az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy "kiválóan alkalmas" minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába lehet sorolni.”

A Ktv. 29. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

“(5) Ha a tanácsosi vagy annál magasabb besorolású köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor őt a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni. A közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A határidő számítására a 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A határidő eredménytelen elteltét követően a köztisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(6) Ha a gyakornoki vagy fogalmazói besorolású köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a 25. § (7) és (8) bekezdése szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni.”

A Ktv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“30. § (1) A hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.

(2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább 5, címzetes főtanácsosi cím a legalább 12, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább 20, címzetes főmunkatársi cím a legalább 18 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható.

(3) A köztisztviselő a címzetes vezető-tanácsosi címmel a vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel a főtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezető-főtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül. Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik és a köztisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.

(4) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői beosztására utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.”

A Ktv. 30/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább 5 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább 10 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek adományozható, aki "kiválóan alkalmas" minősítésű.”

A Ktv. a 30/A. §-t követően a következő 30/B. §-sal egészül ki:

“30/B. § (1) A miniszterelnök - a belügyminiszter javaslatára - határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat annak a tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek - ide nem értve az aljegyzőt -, aki

a) a cím adományozását megelőző tíz évben folyamatosan jegyzői, körzetközponti jegyző esetében legalább öt éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be;

b) “kiválóan alkalmas” minősítésű;

c) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének támogató véleményével rendelkezik.

A cím adományozására, valamint a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatás kifizetésére minden évben a Köztisztviselők Napja alkalmából kerül sor.

(2) A miniszterelnök a körzetközponti jegyzőnek címzetes főjegyzői címet adományoz, ha a jegyző az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A címzetes főjegyző címe alapján évente egyszeri címadományozási juttatásra jogosult, melynek összege a költségvetési törvényben megállapított köztisztviselői illetményalap huszonnégyszerese. A címadományozási juttatás összegét és járulékait a központi költségvetés a Belügyminisztérium fejezeten belül, a tárca fejezeti kezelésű előirányzataként biztosítja.

(4) A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján kezdeményezheti, aki a javaslatot köteles a saját és a jegyzői szakmai érdekképviseleti szerv véleményével ellátva a belügyminiszterhez felterjeszteni. A cím adományozását a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a képviselő-testület, illetve a jegyzői szakmai érdekképviseleti szerv véleményét.

(5) Nem jogosult a jegyző, valamint a körzetközponti jegyző a címzetes főjegyzői címre és a címadományozási juttatásra, ha a jegyzői közszolgálati jogviszonya - a (6) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - megszűnt, illetve körzetközponti jegyzői feladatokat már nem lát el.

(6) A címzetes főjegyzői címet továbbra is használhatja és az a) pontban foglalt esetet kivéve a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatásra jogosult az:

a) akinek közszolgálati jogviszonya nyugállományba helyezése miatt szűnt meg;

b) aki a cím adományozását követően jegyzői közszolgálati jogviszonyát megszünteti és az azt követő munkanapon másik jegyzői közszolgálati jogviszonyt létesít.

(7) A címzetes főjegyzői címet vissza kell vonni attól, aki az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott feltétellel már nem rendelkezik, vagy akivel szemben jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel hiánya esetén a képviselő-testület köteles haladéktalanul kezdeményezni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján a cím visszavonását. A képviselő-testület kezdeményezheti a cím visszavonását attól is, aki etikai vétséget követett el. Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel hiánya esetén a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalvezető kezdeményezi a cím visszavonását.

(8) A belügyminiszter javaslatára a címet a miniszterelnök vonja vissza.

(9) A belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök eltilthatja a cím viselésétől azt a nyugdíjas jegyzőt, aki a cím viselésére érdemtelenné vált.

(10) A címre való jogosultság megszűnése, a cím visszavonása a már kifizetett címadományozási juttatást nem érinti.

(11) A főjegyző részére is megállapítható a címadományozással együtt járó külön címadományozási juttatás. A juttatás megállapítására, illetve visszavonására az (1), (3)-(4), (7)-(8) és (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a cím viselésére nem jogosult.

(12) A címzetes főjegyzői cím adományozásának, megszűnésének és visszavonásának eljárási szabályait a belügyminiszter állapítja meg.”

A Ktv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“31. § (1) A köztisztviselő - külön törvényben írtakon túlmenően - osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat közigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére. Egy főosztályvezető-helyettesi megbízás - a főosztályvezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül is adható, ha a főosztályvezetőt a főosztály vezetésén túlmenően egyéb rendszeres feladat ellátásával is megbízták, vagy a főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi. Megbízás esetén a vezető részére a vezetői beosztással kapcsolatos munkaköri leírását át kell adni.

(2) Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi-, vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól, kinevezéstől számított egy éven belül le kell tennie. A szakvizsga-kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a vezetői megbízás, kinevezés a törvény erejénél fogva megszűnik. A határidőbe nem számíthatók be a 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.

(3) A köztisztviselő a 25. § (1) bekezdésében előírt feltételek teljesítése esetén vezetői megbízatásának ideje alatt is magasabb besorolási fokozatba lép.

(4) A jegyző, főjegyző előmenetelére a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül 30 napos határidővel visszavonható, illetőleg a megbízásról a köztisztviselő bármikor indokolás nélkül harmincnapos lemondási idő megjelölésével lemondhat. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(6) A vezetői megbízásról történt lemondás esetén a köztisztviselőnek az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt ugyanannál vagy másik közigazgatási szervnél végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően be kell sorolni, és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.

(7) A vezetői megbízásról lemondást közszolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha másik munkakört nem tudnak felajánlani, vagy a köztisztviselőt másik közigazgatási szerv nem alkalmazza, illetőleg a felajánlott állást a köztisztviselő elutasítja. Ilyenkor a 16. § rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a lemondási idő kezdete a vezetői megbízásról szóló lemondásban megjelölt nap, ennek hiányában a lemondás kézbesítésének napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, erre az időre átlagkeresetére jogosult.

(8) A vezetői megbízás visszavonása esetén - a (2) bekezdést, az 50. § (2) bekezdés g) pontját, valamint az 58/A. § (6) bekezdését kivéve - a köztisztviselőnek a visszavonás közlését megelőzően legalább harminc nappal ugyanannál, vagy másik közigazgatási szervnél végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakört kell felajánlani. Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elfogadja, akkor új munkakörének megfelelően be kell sorolni, és amennyiben korábbi illetménye magasabb az új munkaköre szerinti illetményénél - kivéve, ha a vezetői megbízás visszavonására külszolgálatra történő kirendelés miatt került sor - hat hónapig a korábbival azonos illetményre, illetőleg - feltéve, ha ilyet részére megállapítottak - államtitkári, helyettes államtitkári juttatásra, azt követően besorolásának megfelelő illetményre jogosult. A különbözetet a foglalkoztató közigazgatási szervnek kell biztosítania.

(9) Ha a köztisztviselőnek másik munkakört nem tudnak felajánlani, vagy másik közigazgatási szerv nem alkalmazza, illetőleg a felajánlott állást elutasítja, akkor a vezetői megbízás visszavonását a közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadását-átvételét követően a köztisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult.”

A Ktv. a 31. §-t követően a következő címmel és az alábbi 31/A-31/E. §-sal egészül ki:

“A kiemelt főtisztviselői kar

31/A. § (1) A kormányzati munka összkormányzati szemléletének erősítését, az államháztartás működtetésének hatékonyságát, az európai integrációval összefüggő tevékenység eredményességének, a vezetés és az irányítás hatékonyságának emelését, valamint a közigazgatási stratégiai döntések előkészítését kiemelt főtisztviselői kar (a továbbiakban: főtisztviselői kar) szolgálja. A főtisztviselői kar létszámát a Kormány évenként határozza meg oly módon, hogy az nem haladhatja meg a 300 főt, s nem lehet kevesebb, mint a korábban megállapított létszám 90 %-a.

(2) A főtisztviselői kart olyan köztisztviselők alkotják, akiket a miniszterelnök kormányzati főtisztviselővé nevezett ki. A főtisztviselői kinevezés - pályázat, a köztisztviselő munkáltatójának véleménye alapján - annak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőnek adható, aki a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban, illetve a kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban áll, vagy sikeres pályázat alapján a főtisztviselői kinevezéssel egyidejűleg a felsorolt közigazgatási szervek valamelyikénél közszolgálati jogviszonyt létesít. A főtisztviselői kinevezés határozatlan időre szól, az csak a (4) bekezdésben és a 31/D. §-ban meghatározott esetekben vonható vissza, vagy szűnhet meg. A pályázati kiírásban tájékoztatást kell adni a főtisztviselői kinevezéssel együtt járó kötelezettségekről.

(3) A főtisztviselő feladata, hogy munkakörének, beosztásának ellátása során segítse a közigazgatási stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok ellátását, és elvégezze a miniszterelnök - vagy megbízásából a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - által esetenként meghatározott feladatokat.

(4) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter köteles a főtisztviselők számára a feladataik, illetve főtisztviselői jogviszonyuk ellátásához szükséges továbbképzéseket megszervezni, amelyeken a főtisztviselő köteles részt venni. Ha a főtisztviselő a továbbképzésen egy éven belül két alkalommal neki felróható okból nem vesz részt, főtisztviselői kinevezése megszűnik.

(5) A főtisztviselők számára szervezett továbbképzés része a Miniszterelnöki Hivatal éves továbbképzési tervének. A főtisztviselők rendszeres továbbképzésének költségeit az éves költségvetési törvényben a Miniszterelnökség fejezetében külön kell biztosítani.

31/B. § A 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott főtisztviselői kinevezés elnyeréséhez pályázatot kell benyújtani a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez. A pályázati feltételeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg, és gondoskodik azok közzétételéről. A pályázatok kezelésével, illetve a döntés előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal végzi.

31/C. § (1) A főtisztviselői kinevezés a köztisztviselő kinevezését, besorolását, vezetői megbízását, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel munkakörét, munkavégzésének helyét nem érinti.

(2) A főtisztviselő alapilletményre jogosult, amelynek összege az illetményalap tizenháromszorosa. Az a)-c) pontban meghatározott főtisztviselőnek főtisztviselői illetménypótlék jár, amelynek mértéke

a) főosztályvezető esetében a főtisztviselői alapilletmény 25 %-a,

b) helyettes államtitkár, helyettes államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 50 %-a,

c) közigazgatási államtitkár, államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 100 %-a.

A főtisztviselő illetménykiegészítésre, vezető főtisztviselő vezetői alapilletményre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. A főtisztviselő illetményéről a miniszterelnök a kinevezésben rendelkezik.

(3) A főtisztviselői kinevezéssel együtt járó személyi juttatás fedezetéül szolgáló előirányzat pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvénynek a főtisztviselőt foglalkoztató közigazgatási szerv szerinti fejezetében, illetve az év közbeni kinevezések esetében a Miniszterelnökség fejezetnél kell biztosítani.

(4) A miniszterelnök döntése alapján a főtisztviselő kormányzati érdekből a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve áthelyezhető - végzettségének, képzettségének megfelelően - a 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott, illetőleg a Kormány által irányított egyéb szervhez. Az áthelyezéshez a főtisztviselő beleegyezése nem szükséges. A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a főtisztviselő munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét. A határozott időre szóló áthelyezés lejártát követően, ha a főtisztviselőt a miniszterelnök más szervhez nem helyezi át, a főtisztviselő felmentését kell kezdeményezni és a 31/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

31/D. § (1) A közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel, lemondással, a 15. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott áthelyezéssel történő megszüntetésével a főtisztviselői kinevezés is megszűnik. Megszűnik a főtisztviselői kinevezés a 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott körbe nem tartozó közigazgatási szervhez történő áthelyezéssel is.

(2) A főtisztviselő felmentésének kezdeményezése esetén - választása szerint - közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, vagy rendelkezési állományba kell helyezni. A felmentés a főtisztviselői kinevezését is megszünteti.

(3) Ha a felmentésre a főtisztviselő nyugdíjazása miatt kerül sor, rendelkezési állományba nem helyezhető.

(4) Ha a közszolgálati jogviszony az (1) és a (2) bekezdésben nem említett ok miatt szűnik meg, az a főtisztviselői kinevezés elvesztését eredményezi.

(5) A főtisztviselő a főtisztviselői kinevezéséről bármikor indokolás nélkül, azonnali hatállyal lemondhat. A 31/E. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezési állományba helyezett főtisztviselő lemondása a főtisztviselői kinevezésről a közszolgálati jogviszonyát is megszünteti.

31/E. § (1) A Kormány a felmentett főtisztviselőnek a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott célú további foglalkoztatására rendelkezési állományt működtet. A rendelkezési állomány - ha a főtisztviselői kinevezés az e törvényben írt okból nem szűnik meg - öt évre szól. A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőt a Miniszterelnöki Hivatalhoz kell áthelyezni és felette a munkáltatói jogkört - a más szervhez történő áthelyezést kivéve - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gyakorolja.

(2) A rendelkezési állomány időtartama alatt csak a 31/C. § (2) bekezdésében meghatározott főtisztviselői alapilletmény jár. Szabadságra, valamint a munkavégzéshez tartozó juttatásra - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott munkavégzésre eső arányos részt - a főtisztviselő nem jogosult. A főtisztviselői alapilletmény pénzügyi fedezetét a Miniszterelnökség fejezetben külön előirányzatként kell biztosítani.

(3) A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőt a 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott, illetőleg a Kormány által irányított egyéb szervhez munkavégzésre a miniszterelnök beoszthatja, vagy egyéb kormányzati célú feladattal megbízhatja. A munkavégzésre beosztás megváltoztatására, illetve módosítására a főtisztviselő beleegyezése nélkül is bármikor sor kerülhet. Ha a főtisztviselő e munkát nem fogadja el, főtisztviselői kinevezése megszűnik.

(4) A rendelkezési állomány időtartama lejártával a főtisztviselő számára végzettségének, képzettségének megfelelő másik köztisztviselői álláshely ajánlható fel, ha elfogadja, oda át kell helyezni, ellenkező esetben közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A felmentés a főtisztviselői kinevezését is megszünteti.”

A Ktv. 32. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(4) Főtanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú egyetemi végzettséggel, jogi-, vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Tanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, jogi-, vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

(1) A Ktv. 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. Ha a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő e kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, vezetői pótléka legfeljebb 50 %-kal, egy évig csökkenthető. Ha az elmulasztott továbbképzés pótolható, a csökkentés mindaddig tarthat, amíg a köztisztviselő a részvételi kötelezettségét nem pótolja. Ha a továbbképzési időszak meghaladja az egy hónapot, a csökkentés az időszak végéig meghosszabbítható mindaddig, amíg a köztisztviselő a kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvényben a Belügyminisztérium fejezeti kezelésű célelőirányzataként kell biztosítani. A célelőirányzat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az legalább a köztisztviselők előmeneteléhez a jogszabályban jogosultságként meghatározott továbbképzés állam által elismert költségeit fedezze. Az előirányzat felhasználásának módjáról, feltételeiről és a köztisztviselő előmeneteléhez szükséges továbbképzés mértékének meghatározásáról, valamint a köztisztviselők továbbképzésére fordítható egyéb pénzügyi forrásoknak a továbbképzés tervezési rendszerében történő koordinált felhasználásáról a köztisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben kell intézkedni.”

(2) A Ktv. 33. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

“A közigazgatási szakvizsga díja, valamint a vizsga letételéhez szükséges és jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyam költsége a közigazgatási szervet terheli.”

(3) A Ktv. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti, illetőleg a továbbképzés befejezésétől számított két éven belül közszolgálati jogviszonyáról lemond, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Nincs visszatérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegennyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést.”

(1) A Ktv. 34. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:

“A köztisztviselő teljesítményének értékelése, minősítése”

(2) A Ktv. a következő 34. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 34. § megjelölése 34/A. §-ra változik:

“34. § (1) A köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A belügyminiszter ajánlást adhat az alkalmazandó módszerre.

(2) A miniszter, az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerv vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke évente meghatározza az irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervekre is kiterjedően a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat.

(3) A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt. Az államigazgatási ügyekre vonatkozóan ez a hatáskör a jegyzőt, főjegyzőt illeti meg.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) és (3) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények). Figyelembevételükkel a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselő teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.

(5) A helyi önkormányzatnál a jegyző, főjegyző - a polgármester a politikai tanácsadónak, főtanácsadónak - a (3) bekezdés szerint kijelölt célok alapján évente meghatározza a köztisztviselő munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítménykövetelményeket.

(6) A jegyző, főjegyző esetében a képviselő-testület állapítja meg a (4) bekezdésben meghatározott teljesítménykövetelményeket és értékeli teljesítményüket.

(7) A teljesítményértékelés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.

(8) A tárgyévet követő időszakra vonatkozóan a 43. § (4) bekezdésében meghatározott eltérés a (4) bekezdés szerinti tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelés eredményétől függően alkalmazható. Ha a teljesítményértékelésre nem került sor, a köztisztviselő a korábban megemelt alapilletményre, emelés hiányában a 43. § (2) bekezdése szerinti alapilletményre jogosult és az nem csökkenthető.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni, ha a köztisztviselő munkavégzésének időtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. Ebben az esetben a köztisztviselő a 43. § (2) bekezdése szerinti alapilletményre jogosult.”

A Ktv. 34/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) A köztisztviselőt előmeneteli pályáján - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt, vagy a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt - a teljesítményértékeléseket is figyelembe véve - minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott.”

(1) A Ktv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés megjelölése (4)-(5) bekezdésre változik:

“(3) A munkaidő hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart.”

(2) A Ktv. 39. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

“Rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazása esetén 9 órától 14 óráig tartó törzsidőben a munkahelyen kell tartózkodni.”

A Ktv. 40. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(6) A szabadidőt a túlmunkát követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.”

A Ktv. 40. §-át követően a következő 40/A. §-sal egészül ki:

“40/A. § Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.”

A Ktv. 41. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(3) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

a) fogalmazó besorolásnál 3 munkanap;

b) tanácsos besorolásnál 5 munkanap;

c) vezető-tanácsos besorolásnál 7 munkanap;

d) főtanácsos besorolásnál 9 munkanap;

e) vezető-főtanácsos besorolásnál 11 munkanap.

(4) Középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

a) előadó besorolásnál 5 munkanap;

b) főelőadó besorolásnál 8 munkanap;

c) főmunkatárs besorolásnál 10 munkanap.”

(1) A Ktv. 42. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

“Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak.”

(2) A Ktv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles - a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével - megállapítani úgy, hogy az nem haladhatja meg az államigazgatásban érvényes, központilag megállapított illetményalap mértékét, illetve annál legfeljebb 10 % ponttal lehet alacsonyabb és nem lehet kisebb a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított előző évi illetményalapnál.”

(1) A Ktv. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Az illetményalapot a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.”

(2) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a 34. § (1) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 20 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”

(3) A Ktv. 43. §-a (5) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

“(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a főosztályvezető alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg:

a) a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a főosztályvezető esetében a miniszter,”

(4) A Ktv. 43. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(7) Az illetmény-összetevők - ide nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.”

A Ktv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“44. § (1) Az Országgyűlés Hivatalánál, az országgyűlési biztos hivatalaiban, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a belső területi szervei kivételével -, a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeleténél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50 %-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15 %-a.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett központi közigazgatási szervnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35 %-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15 %-a.

(3) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatalban az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 30 %-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15 %-a.

(4) A központi közigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szervénél, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább megyei illetékességű belső igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 20 %-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 10 %-a.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem megyei) illetékességű, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább helyi illetékességű belső szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 10 %-a.”

A Ktv. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“44/A. § A helyi önkormányzat rendeletben a köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke

a) a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében községi önkormányzatnál az alapilletmény legfeljebb 10 %-a, egyéb helyi önkormányzatnál legfeljebb 20 %-a,

b) a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében - a községi önkormányzat kivételével - az alapilletmény legfeljebb 10 %-a.”

A Ktv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“45. § (1) A vezető alapilletménye:

a) miniszter esetében az illetményalap hat és félszerese;

b) politikai államtitkár esetében az illetményalap öt és félszerese;

c) államtitkár esetében az illetményalap 8,75-szorosa;

d) helyettes államtitkár esetében az illetményalap 8,25-szorosa;

e) főosztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese;

f) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 6,5-szerese;

g) osztályvezető esetében az illetményalap 6,25-szorosa.

(2) A jegyző, illetve a főjegyző alapilletménye:

a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 6,25-szorosa;

b) a 3000 - 10 000 lakosú településen az illetményalap 6,75-szorosa;

c) a 10 000 - 100 000 lakosú településen az illetményalap 7,25-szorosa;

d) a fővárosi kerület jegyzőjének az illetményalap 7,75-szorosa;

e) a megyei jogú város jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az illetményalap 8-szorosa;

f) a fővárosi főjegyző esetében az illetményalap 8,25-szorosa.

(3) A körjegyző, illetve a körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző illetményének a (2) bekezdés, 46. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség, vagy város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni.

(4) Az aljegyző illetményét kinevezésekor a képviselő-testület, azt követően a jegyző a (2) bekezdés alapján összegszerűen állapítja meg úgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét és nem lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél.

(5) Ha a köztisztviselő vezetői beosztása megszűnik, illetményét a 43. és 44. § figyelembevételével kell meghatározni.

(6) E törvény alkalmazásában körzetközponti jegyző az a jegyző, akinek törvény vagy kormányrendelet más településekre is kiterjedő illetékességgel állapít meg államigazgatási hatáskört.”

(1) A Ktv. 46. §-a (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) A vezetői illetménypótlék mértéke az 50 %-os illetménykiegészítésre jogosult közigazgatási szerveknél:”

(2) A Ktv. 46. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

“(3) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnál a vezetői illetménypótlék mértéke

a) főosztályvezető esetén, kivéve a hivatalvezető helyettest az alapilletmény 15 %-a,

b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 10 %-a,

c) osztályvezető esetén az alapilletmény 5 %-a.

(4) A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:

a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az alapilletményének 10 %-a;

b) a 3000 - 10 000 lakosú településen az alapilletményének 20 %-a;

c) a 10 000 - 100 000 lakosú településen az alapilletményének 30 %-a;

d) a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az alapilletményének 40 %-a;

e) a fővárosi főjegyző esetében az alapilletményének 50 %-a.”

A Ktv. 47. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

“A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,14 %-a.”

(1) A Ktv. 48. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is C típusú felsőfokú nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.”

(2) A Ktv. 48. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:

“(6) A (4)-(5) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100 %-a;

b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50 %-a.

(7) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

(8) Idegennyelv-tudási pótlék legfeljebb az illetményalap 200 %-áig állapítható meg.

(9) Ha a közigazgatási szerv - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

(10) A 7. § (2) bekezdésében előírt idegen nyelv ismerethez kötött munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.”

(1) A Ktv. 48/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg.”

(2) A Ktv. 48/A. §-ának (4) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki és a jelenlegi a)-c) pontok jelölése b)-d) pontra változik:

/(4) A képzettségi pótlék mértéke:/

“a) doktori (PhD) fokozat, vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75 %-a,”

A Ktv. a 49/A. §-t követően 49/B. §-sal egészül ki és a jelenlegi 49/B-49/C. § megjelölése 49/C-49/D. §-ra változik:

“49/B. § (1) Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50 %-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.

(2) A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távollévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.

(3) Nem jár helyettesítési díj, ha

a) a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége,

b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja.”

A Ktv. a 49/D. §-t követően az alábbi címmel és a következő 49/E-49/N. §-sal egészül ki:

“Egyéb juttatások

49/E. § (1) A köztisztviselő 25, 30, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.

(2) A jubileumi jutalom

a) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi;

b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi;

c) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi

illetménynek megfelelő összeg.

(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.

(5) A közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni

a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;

b) a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra;

c) a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 5 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(6) Ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg, az (5) bekezdésben foglalt szabály alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni.

49/F. § (1) A köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre, vagy étkezési utalványra jogosult.

(2) Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke.

(3) A közigazgatási szerv vezetője az étkezési hozzájárulás - (2) bekezdés szerint meghatározott - összegét legfeljebb kétszereséig felemelheti.

49/G. § (1) A köztisztviselőnek naptári évenként az illetményalap 100-150 %-ának megfelelő ruházati költségtérítés adható.

(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek munkaruhát köteles biztosítani. Amennyiben ruházati költségtérítést állapítottak meg, a munkaruha ellátásban részesülő köztisztviselő a munkaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult.

(3) A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár.

(4) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg.

(5) A hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés - az (1) bekezdésben megállapított keretek közötti - mértékét, valamint a fizetés és az elszámolás feltételeit.

49/H. § A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet:

a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet;

b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás;

c) albérleti díj hozzájárulás;

d) családalapítási támogatás;

e) üdülési hozzájárulás;

f) szociális támogatás;

g) illetményelőleg;

h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás.

Az üdülési hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-100 %-áig terjedhet. A b)-h) pontban meghatározott juttatások mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

49/I. § (1) Ha a köztisztviselő - a külön jogszabály szerint méltányolható igényét kielégítő - lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal.

(2) A kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.

(3) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.

49/J. § (1) A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

(2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.

(3) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására - szociális bizottságok bevonásával - a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni.

(4) A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal.

(5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:

a) eseti szociális segély;

b) jövedelem-kiegészítés;

c) temetési segély;

d) kedvezményes étkeztetés;

e) kedvezményes üdültetés;

f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.

49/K. § (1) A 49/J. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került.

(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.

49/L. § (1) A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas köztisztviselőket előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.

(2) A központi közigazgatási szerv vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az (1) bekezdésben, valamint a 49/J-49/K. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését és szükség esetén a nyugdíjas köztisztviselők helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.

(3) Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével referens bízható meg.

49/M. § (1) Az elhunyt köztisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.

(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes, vagy az általa kijelölt szerv látja el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.

49/N. § A köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a) pénz- vagy tárgyjutalom,

b) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

c) a miniszter által adományozott, névre szóló emléktárgy,

d) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,

e) kitüntetés.”

A Ktv. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés megjelölése (5)-(6) bekezdésre változik:

“(4) Ha a köztisztviselő tartós akadályoztatása miatt nem tud részt venni a tárgyaláson, a fegyelmi tanács elnöke az eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti.”

A Ktv. a következő 57/A. §-sal egészül ki és a jelenlegi 57/A. § megjelölése 57/B. §-ra változik:

“57/A. § A munkáltatói jogkör gyakorlója - vétkességre tekintet nélkül - teljes kártérítési felelősséggel tartozik azért, ha intézkedése jogszabályba ütközik és ezzel összefüggésben jogalap nélküli kifizetésre kerül sor. Amennyiben a jogalap nélküli kifizetést a képviselő-testület döntése alapozza meg, a kártérítési felelősség a döntést megszavazó képviselő-testületi tagokat egyenlő arányban terheli.”

A Ktv. az 58. §-t követően a következő IV/A. fejezettel, címmel és 58/A. §-sal egészül ki:

“IV/A. FEJEZET

AZ ETIKAI ELJÁRÁS

58/A. § (1) Etikai vétséget követ el a köztisztviselői etikai szabályokat vétkesen megszegő köztisztviselő.

(2) Az etikai szabályok megsértése esetén alkalmazható intézkedések:

a) szóbeli figyelmeztetés;

b) írásbeli figyelmeztetés;

c) javaslat a vezetői megbízás visszavonására;

d) elmarasztalás kihirdetése a közigazgatási szerv szervezeti egységének köztisztviselői előtt.

Egy etikai szabály megszegése esetén az intézkedések közül több is alkalmazható.

(3) Az etikai eljárást - a normasértés gyanújának tudomására jutásától számított két hónapon, de legfeljebb az elkövetéstől számított egy éven belül - hivatalból vagy bejelentésre a közigazgatási szervnél működő Etikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke rendeli el. Az etikai ügy érdeméről az etikai eljárás megindításától számított 30 n