Tájékoztató a Gazdasági Tanács
2001. április 9-i üléséről

A Gazdasági Tanács (GT) 2001. április 9-ei — egy év után először, kétéves fennállása óta negyedszer tartott — ülésének napirendjén a GT megújításával és az idei költségvetéshez figyelembe vett inflációs rátánál várhatóan nagyobb arányú pénzromlással összefüggő kérdések szerepeltek. Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal — első ízben — végig jelen volt a háromórás tanácskozáson, és minden érdemi észrevételre válaszolt.

1. A GT korszerűsítéséről Matolcsy György gazdasági miniszter terjesztett elő javaslatot. Indítványozta, hogy egy munkabizottság június végéig készítse el a GT mindeddig hiányzó alapszabályának tervezetét, s alakuljon egy stratégiai és egy operatív ügyekkel foglalkozó munkabizottság. Orbán Viktor hozzátette: a javaslattal azt szeretnék elérni, hogy pont kerüljön az érdekegyeztetés formáiról folyó vita végére. Az előterjesztést általában támogatták a résztvevők, a szakszervezeti oldal képviselői azonban kidolgozatlannak találták a javaslatot, s kifejezték azt az aggályukat, hogy az átalakított GT majd szűkíti az Országos Munkaügyi Tanács jogkörét. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke kifejtette: a munkavállalói érdekképviseletek elégedetlenek a hazai érdekegyeztetés rendszerével, s emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió képviselői is bírálták a magyar érdekegyeztetési gyakorlatot.

A felvetésekre válaszolva Orbán Viktor élesen és határozottan közölte: nem helyes az EU-t belekeverni az érdekegyeztetés vitájába. Az EU-t kedveljük, de diktátumokat nem fogadunk el. Magyarország független, saját maga keresi az útját az érdekegyeztetésben is. A kormány korábbi álláspontját megerősítve kijelentette: nem a régi érdekegyeztetés “finomítgatása”, hanem egy merőben új rendszer létrehozása a cél. Olyan rendszer megteremtése, amelyben a szociális partnereknek nem a régi pozíciójukat kell megtartaniuk, hanem új szerepüket kell megtalálniuk. A kormány által kialakított keretek megkérdőjelezésére nincs mód.

2. A kormány által számítottnál jóval nagyobb idei inflációról folytatott eszmecserén a kormány bejelentette: az eredetileg elképzelt 5-7 helyett éves szinten 8-9 százalékos pénzromlás várható, ám a remények szerint 2001. decemberében 2000. decemberéhez viszonyítva már csak a 6-7 százalékos sávban lesz az infláció.

A szakszervezeti oldal szóvá tette, hogy az 5 százalékos gazdasági növekedés ellenére tavaly mindössze másfél százalékos reálbér-emelkedés valósult meg, miközben a magyar munkavállalók keresetei messze elmaradnak az EU átlagbéreihez képest. Erre reagálva Orbán Viktor kifejtette: a tavalyi reálbér-növekedés nem másfél százalékos volt, hiszen a közszféra egyes ágainak adott bérkorrekciók éves szinten együttesen legalább fél százalékkal megtoldják — 2 százalékra emelik — a reálbérek tavalyi átlagos növekedését és a kormány családtámogató intézkedései, az adókedvezmények, további jövedelemnövelő tényezők.

A SZEF-elnökeként azt az igényt fogalmaztam meg, hogy a 8-9 százalékosra módosított idei inflációs várakozáshoz kell igazítani a közszféra 2001. évi béremelését is, mert azt a kormány az eredetileg 6 százalékosra számított infláció alapján határozta meg. Hangsúlyoztam, hogy a bérek hozzáigazítása az infláció módosuló mértékéhez már nem pusztán a kormány egyoldalú szándékán alapul, hanem a kormánnyal kötött megállapodáson, amit a szakszervezetek nagyon komolyan és felelősségteljesen kezelnek.

Utaltam arra, hogy a májusi bértárgyaláson megegyezésre kell jutni az idei bérekkel kapcsolatos teendőkről. Szóba hoztam a dologi előirányzatok ügyét, amelyek ugyancsak a 6 százalékos infláció prognosztizálására épülnek.

Borsik János és Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke: bírálták az inflációs számításokkal kapcsolatos kormányzati magatartást, s a bértárgyalások felújítását szorgalmazták.

Gaskó István, a Liga elnöke javasolta a GT-állásfoglalás kiegészítését azzal, hogy a tanács funkciói közé kerüljön be a munkavállalók életviszonyainak javításával összefüggő problémák megvitatása is. (A javaslatot elfogadták.)

Orbán Viktor a közszféra szakszervezeteinek széles körével aláírt megállapodásra bevezetőjében és később is több összefüggésben utalásokat tett megerősítve, hogy azt a kormány is komolyan veszi, beleértve a bérhelyzet ágazatonkénti vizsgálatát is.

A munkaadói oldal képviseletében Demján Sándor, a VOSZ elnöke úgy ítélte, hogy béremelés helyett az általános forgalmi adó (áfa) 25 százalékos mértékének csökkentésére kellene koncentrálnia a kormánynak. Erre még az EU-csatlakozás előtt sort kellene keríteni, mivel a jelenlegi igen magas adóterhelés jelentős versenyhátrányt okozhat a magyar gazdaságnak.

A versenyszféra több képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy az infláció alakulása 70-75 százalékban külső tényezők függvénye, amit komolyan szem előtt kell tartani.

Több utalás történt az önkormányzatok szerepére részben az infláció alakulása, részben a gazdaságpolitikára gyakorolt hatása nézőpontjából (pl. számos önkormányzat a különböző helyi szolgáltatások tarifáit és módosításait az infláció fölött állapította meg).

— Az inflációs prognózis módosítása nem jelenti a költségvetés módosítását — jelentette ki Orbán Viktor. — Mivel a büdzsében nem szerepel inflációs szám, így nincs is mit módosítani. Nincs olyan tényező, amely indokolttá tenné, hogy a kormány hozzányúljon a kétéves költségvetéshez.

A miniszterelnök megerősítette: a kormány tartja azt a vállalását, hogy a nominális béremelést az infláció plusz a GDP növekedésének felével valósítja meg, s azt is kijelentette, hogy a 2000. évre vonatkozó, de idén áprilisban a közszférában kifizetett bérkorrekciót nem számítják bele az idei béremelésekbe.

Az agrárium képviselői az agrárgazdaság folyamatairól, különösen az élelmiszer-gazdaság helyzetéről, s az élelmiszer árak növekvő tendenciájáról, az ezzel kapcsolatos teendőkről szóltak.

Az ülésen elhangzott: az infláció alakulását szeptemberben ismét napirendre tűzik a Gazdasági Tanács ülésén.

***

A GT ülését kiegyensúlyozott, a szakmai kérdésekre összpontosító légkör jellemezte. A GT elfogadta a 8-9 százalékos inflációs prognózist (a számítások 8,5-re készülnek). Ugyancsak megerősítést nyert az állásfoglalás a GT továbbfejlesztéséről, s ennek keretében az Alapszabályt előkészítő bizottság, továbbá a stratégiai és operatív bizottság sürgős megalakítása.

Budapest, 2001. április 11.

dr. Szabó Endre
elnök