TÁJÉKOZTATÓ

a KSZSZ-hez tartozó tagszervezetek területén végrehajtott bérfejlesztésekről

(2001. január 30-ig beérkezett információ alapján)

2001. január 22-én fax-levélben kerestünk meg több tagszervezetünket. Kértük, hogy január 26-ig adjanak tájékoztatást arról, hogy területükön hogyan történt az ez évi 8,75 százalékos bérfejlesztés szétosztása.

Értesítést kapott: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, az Egészségügyi Minisztérium Szakszervezete, a Gazdasági Minisztérium Szakszervezete, a Geológiai Dolgozók Köztisztviselői Szakszervezet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet Szakszervezete, az Igazságügyi Minisztérium Szakszervezete, az Ifjúsági és Sportminisztérium Szakszervezete, a Közlekedéshatósági Alkalmazottak Szakszervezete, az Oktatási Minisztérium Szakszervezete, a Meteorológus Dolgozók Szakszervezete, a Munkabiztonsági és Munkaügyi Szervezetek Szakszervezete, a Pénzügyminisztérium Szakszervezete és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete.

A beérkezett információ alapján az alábbi tájékoztatást tudjuk adni:

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke általánosan 8,7 százalékos, a 40.000 forintnál alacsonyabb illetménnyel rendelkezők esetében 8,75 százalékos illetményemelést engedélyezett 2001. január elsejei hatállyal.

A 40.000 forint alatti illetménnyel rendelkező köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak a 8,75 százalékos illetményemelést differenciálás nélkül, a többiektől elkülönítve kell végrehajtani. Ha az így keletkezett illetmény a minimálbért nem éri el, azt 40.000 forintra ki kell egészíteni.

2

A 40.000 forint, vagy e feletti illetménnyel rendelkezők illetményemelésének mértéke átlagosan 8,7 százalék. Illetményemelésében nem részesíthetők azok a köztisztviselők, akiknek illetményét a közszolgálati jogviszonyuk létesítésekor már a 30.600 forint illetményalap figyelembevételével állapították meg. A vezetők illetményemelése sem haladhatja meg összességében a 8,7 százalékot.

Az illetményalap változása következtében a tartósan távollévők illetményemelését is el kell végezni. Az illetményalaptól függő pótlékokat (pl: nyelvpótlék, szakvizsgapótlék) 2001. január elsejei hatállyal a 30.600 forint illetményalapnak megfelelően kell megállapítani. A központi közigazgatási szerveknél az illetményemelés hatását a vezetői pótlékokon is át kell vezetni.

A bérfejlesztési irányelvekről – az APEH és az ADOSZT együttműködési megállapodásával összhangban – a helyi érdekképviseleti szervet is tájékoztatni kell.

A Belügyminisztériumban a köztisztviselők illetményalapja kötelezően 30.600 forint. Minimum 7 százalékos béremelésben részesülnek, és 1,75 százalék jut a differenciálásra. Ha valakinek az illetményalapja nem éri el a 100 százalékot, akkor ezt írásban kell indokolni. A ruhapénz mértéke 31.000 forint.

A hivatásos állománynál kötelező a 30.600 forintos illetményalap, de minimum 6 százalékos béremelés. Mivel a rendfokozati pótlék is emelkedik, így nem sok marad a differenciálásra.

A közalkalmazottak tekintetében a béremelés átlag 12 százalékos mértékű, de minimum 8 százalék. Így differenciálásra 4 százalék jut. Az év második felében egyszeri, a bér 50 százalékának megfelelő juttatásban részesülnek.

A fentiekre vonatkozóan a megállapodás elkészült, január elsejétől visszamenőleges hatályú lesz és márciusban fogják folyósítani.

A Gazdasági Minisztériumban a minisztérium vezetése – a szakszervezettel egyetértésben – a 8,75 százalékos bérfejlesztést január elsejei hatállyal, egy összegben, differenciálás nélkül tervezi megvalósítani. Az elképzelés szerint a megállapított összeg február első felében – külön átutalással – kerül a munkavállalók bankszámlájára.

A Magyar Geológiai Szolgálatnál ugyan emelkedett a személyi juttatási keret, de ez nem fedezte teljes mértékben valamennyi köztisztviselő illetményének emelését az új, 30.600 forintos illetményalapra.

3

Megoldásként a személyi juttatás keret terhére kifizetendő egyéb juttatások éves mértékét (továbbképzés, szociális juttatás, külső megbízások, stb.) csökkentették. Továbbá, miután a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény kimondja, hogy az illetményalap emelkedése esetén a köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani, egyes köztisztviselők 100 százalék feletti illetményét csökkentették, de egyetlen esetben sem a teljes 100 százalék feletti résszel. Egyes esetekben – miután illetményemelésre nem volt lehetőség – a 100 százalék feletti összeg egy részét másik köztisztviselőhöz csoportosították.

Azoknak a dolgozóknak a pótlék visszavonására, illetve csökkentésére került sor, akik azt a többlet-, és minőségi munkájukért kapták. Mindezt felháborodást – és gyaníthatóan létszámproblémákat – fog okozni a szolgálatnál, írta a vezető ügyvivő.

A fentiek alkalmazásával sikerült biztosítani valamennyi köztisztviselő részére a 30.600 forintos illetményalappal számolt legalább 100 százalékos illetménybeállást.

A szakszervezet vezető ügyvivőjének tájékoztatása szerint a szolgálat dolgozói az elmúlt két évben súlyos reálbércsökkenést szenvedtek el. 1999-ben nem volt náluk béremelés. 2000-ben a béremeléshez kapott 5 százalékos költségvetési támogatáshoz további 3,25 százalékos béremelési fedezetet az intézmény gazdálkodott ki, részben a személyi kereten belüli átcsoportosítással (ami a tartalékok feléléséhez, a munkájukhoz szükséges külső megbízások lecsökkentéséhez, az adható pótlékok csökkentéséhez, illetve visszavonásához vezetett), valamint megbízások kényszerű elvállalásával. Mindez már – figyelembe véve a dologi kiadások reálértékének folyamatosan 6 éve tartó csökkenését – a mennyiségi és minőségi szakmai munkavégzést nagymértékben veszélyezteti.

A szakszervezet tájékoztatása szerint a fentieket súlyosbítja, hogy 1999-ben és 2000-ben nem teljesültek a kormány által ígért korrekciós bérkiegészítések. Ugyanakkor viszont a béremeléseket (pl: 2001-ben is) mindig a kialakult alacsonyabb alapokhoz viszonyítva végezték.

A köztisztviselői törvénymódosítással összefüggésben a további évekre vonatkozóan ígért magas béremelés megnyugtatta a közvéleményt, de az intézmény munkavállalóit – az eddigi negatív tapasztalatok miatt – óvatosságra intik.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyeletnél a 8,75 százalékos bérfejlesztést január elsejétől visszamenőlegesen a március 3-án esedékes bérekkel együtt fizetik ki. Az osztályok a 8,75 százalékos keretet bértömegben kapják meg, az osztályvezetők pedig személyenként differenciálnak a teljesítménytől függően. Ez jelentheti azt is, hogy az alkalmazottak egy részének (legfeljebb egy-két főnek) a bérnövekménye elmarad a 8,75 százalékos szintről.

4

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 8,75 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre. Az emelt béreket már a február elejei fizetéskor megkapják a munkavállalók.

A béremelés nem lesz automatikusan mindenkinél 8,75 százalék, de csak minimális differenciálást terveznek, amit elsősorban a minimálbérek erőteljesen emelése miatt kell megtenni.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél először úgy volt, hogy mindössze 5,5 százalékos bérfejlesztésre kapnak lehetőséget. Ez felháborodást váltott ki, mert 2000-ben is mindössze 5 százalékos volt a bérfejlesztés náluk. Időközben azonban az idei bérfejlesztés 8,5 százalékra módosult.

A Közlekedéshatósági Alkalmazottak Szakszervezetétől kapott tájékoztatás szerint náluk a minimálbér emelése miatt egy fő kapott fizetésemelést. A 8,75 százalékos illetményemelés mindössze néhány dolgozót érintett, akik a megemelt alapot figyelembe véve sem érték el a fizetési kategóriájukban meghatározott bért. Az összes többi dolgozó várhatóan áprilisban kap fizetésemelést, a részletek még nem tisztázódtak.

Az Ifjúsági és Sportminisztériumban a munkatársak túlnyomótöbbsége megkapta a 8,75 százalékos bérfejlesztést. Mindössze néhányan vannak, akiknél az előző évi teljesítményük alapján nem volt lehetőség az illetményalapok közötti különbözet megadására, azonban ezeknek az illetménye is eléri a 100 százalékot. Korábban pozitív irányú eltéréssel állapították meg az illetményüket, de ezt a magasabb százalékot nem tudták meghagyni náluk.

Két százalékot körül van azok munkatársak száma , akiknek az illetménye egyáltalán nem, vagy csak pár száz forinttal emelkedett, Azoknak a munkatársaknak a beállási szintjét, akik a múlt év végén kerültek a minisztériumba, nem emelték.

Néhány munkatárs a korábbi teljesítményük alapján 8,75 százaléknál magasabb béremelést kaptak. Ők már több mint egy éves jogviszonnyal rendelkeznek a minisztériumban és eredményük „kiválóan megfelelt” volt.

A minisztériumban nem lesz létszámcsökkentés, sőt ez év január elsejétől a létszám növelésére is lehetőséget adtak. Miután az álláshelyek betöltésére még nem került sor, ezek bérfedezete lehetővé teszi egyes munkatársaknál a magasabb illetmény megállapítását.

Az Igazságügyi Minisztériumban egyetemlegesen 8,75 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre.

Az Oktatási Minisztériumban ez év január elsejétől a kötelező emeléseken (minimálbér, pótlék, stb.) túl átlagosan 9 százalékos, differenciált illetményemelés lesz.

5

Az illetmény megállapításánál a differenciáláson kívül az alábbi szempontokat is figyelembe veszik. 100 százalék alatti illetmény csak „kevésbé alkalmas” minősítés alapján, illetve próbaidős felvétel esetén állapítható meg. Az átszervezésben (leépítésben) érintetteknek csak a kötelező illetményemelés adható. Próbaidős kinevezettek esetében az emelésre legalább három hónapos teljesítmény alapján kerülhet sor. Az év során felvételre vagy véglegesítésre kerülőknél új illetmény megállapítása a besorolás szerinti átlag figyelembe vételével történhet.

Budapest, 2001. január 30.

Várnai Ferenc
ügyvezető