Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről

A MNÜA-t a Magyar Köztársaság Kormánya, az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet alapította. Az 1992. január 28-án kelt alapító okiratot a Fővárosi Bíróság az 1992. augusztus 6-án kelt 6.Pk. 69316/1. sz. végzésével 3309. sorszám alatt vette nyilvántartásba. A MNÜA-t a Fővárosi Bíróság a 14.Pk.69.316/27-I. számú végzésével 1999. február 25-től közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. A MNÜA alapítványi célja, hogy a vagyonából az üdülési és gyógy-szanatóriumi ellátást kedvezményekkel elősegítse. Az alapítók induló vagyonként ingatlanokat - köztük nagy értékű üdülőingatlanokat - adtak a MNÜA tulajdonába. Az átvett eszközök nyilvántartási értéke 5.135 M Ft, ezen belül az ingatlanok nyilvántartási értéke 4.019 M Ft volt. A MNÜA-nak átadott üdülővagyon az állami vagyon olyan sajátos privatizációját jelentette, amelyből a központi költségvetésnek nem származott bevétele, sőt a kuratórium a vagyon működtetése, tehermentesítése érdekében is felhasználhatta a kapott központi költségvetési támogatást. A MNÜA számára az Országgyűlés a központi költségvetésből 1992-2000. között összesen mintegy 6 Mrd Ft támogatást adott.

A MNÜA-t az Állami Számvevőszék jelen vizsgálatot megelőzően már két alkalommal ellenőrizte. Az 1995. évben az 1992-1994. között kapott támogatás és vagyon hasznosítására vonatkozóan adatlapok kitöltésével számoltatta be, 1998-ban pedig a helyszínen ellenőrizte az 1992. évi megalapítástól az 1998. június 30-ig tartó időszak alatt kapott állami eszközök felhasználását és működtetését. Az erről szóló jelentést 1999. márciusában hoztuk nyilvánosságra. A korábbi személyi összetételű kuratórium megakadályozta a vagyonra vonatkozó ellenőrzési program teljesítését, így a MNÜA önfinanszírozási képességének helyzetét, a központi költségvetési támogatás teljes vagy részleges kiváltásának realitását az Állami Számvevőszék e korábbi jelentésben nem tudta értékelni. A MNÜA kuratóriumának változása lehetővé tette az alapításkor juttatott vagyon és a vagyonkezelés vizsgálatát, így a jelenlegi ellenőrzés a MNÜA-nál 1998-ban végzett ellenőrzés folytatása volt. 1998-ban ellenőriztük a gazdálkodás és a könyvvezetés szabályosságát is. Az ellenőrzött időszakban a MNÜA - az akkor hatályos jogszabályokkal összhangban - egyszeres könyvvitelt vezetett és egyszerűsített mérleget készített. Az egyszerűsített éves mérlegek egyik évben sem feleltek meg maradéktalanul a számviteli törvényben előírt számviteli elveknek, a feltárt hiányosságok a mérleg-főösszeg mintegy 1 %-ára terjedtek ki. A közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétel törvényes feltételeinek megteremtése érdekében az alapítók 1999-ben módosították az alapító okiratot, így a MNÜA éves beszámolóját 1999-től kezdődően okleveles könyvvizsgáló hitelesíti, melyet az alapítók által felkért felügyelő bizottság véleményez. A MNÜA 1999. január 1-től kettős könyvvitelt vezet.

A rendőrség a Hunguest Rt. egyes ingatlanainak értékesítésével kapcsolatosan 2000. évben indított eljárása érdekében tájékoztatást kért a számvevőszéki ellenőrzésről, így a vizsgálati-, valamint a végleges összefoglaló jelentést - melyek tartalmazzák a véletlenszerű mintavétellel kiválasztott ingatlanok értékesítésével kapcsolatos megállapításainkat - megküldtük számukra.

Az ÁSZ az 1989. évi XXXVIII. tv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján ellenőrzi az alapítványoknak a központi költségvetésből juttatott támogatás felhasználását, illetve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 21. § alapján a közhasznú szervezeteknél a költségvetési támogatás felhasználását. A MNÜA vagyonát közvetlenül, illetve közvetve a 100 %-os vagy résztulajdonában lévő gazdasági társaságok kezelik, hasznosítják, illetve használják fel, így a MNÜA-nak juttatott alapítványi célvagyon felhasználásának és működtetésének ellenőrzéséhez az 1989. évi XXXVIII. törvény 21. § (3) bekezdése alapján ezen gazdasági társaságok kapcsolódó ellenőrzése is szükséges volt. Az ellenőrzés során az egyes megállapítások kiegészítése érdekében adatokat és dokumentumokat kértünk - többek között - a Hunguest Hotels Rt-től is, részben az rt tulajdonos-tagján, a Hunguest Rt-n keresztül, részben közvetlenül a Hunguest Hotels Rt-től.

Az ellenőrzés célja az volt, hogy törvényességi, célszerűségi szempontból ellenőrizze a MNÜA-nak az alapításkor átadott eszközök működtetését, hasznosítását, az átadott vagyon hozamának, illetve az értékesített vagyon eladási árának hozzájárulását a kedvezményes üdültetés támogatásához, a központi költségvetési támogatás kiváltásához. A jelen ellenőrzésnek nem volt tárgya a MNÜA gazdálkodása és könyvvezetése szabályosságának ellenőrzése. A MNÜA 1999. évi éves beszámolóját okleveles könyvvizsgáló auditálta.

Az ellenőrzött időszak a MNÜA vagyonára vonatkozóan az 1992. évi megalapítástól 2000. június 30-ig terjedt, de egyes folyamatok várható hatását a 2000. év végéig elemeztük. Az ellenőrzés keretében értékeltük:

ˇ az alapítványi célra átadott - állami tulajdonból származó - célvagyon alakulását, a vagyonszerkezet átalakítását az alapítványi céloknak megfelelő összetétel és a jövedelemtermelő képesség növelése érdekében, a vagyonvesztés folyamatát és okait;

ˇ a MNÜA vagyongazdálkodására vonatkozó szabályozottságot, az alapítványi vagyon kezelésére tett tulajdonosi döntések törvényességét, megalapozottságát, célszerűségét, illetve ezek végrehajtásának ellenőrzését, a kuratórium, mint tulajdonos képviseletét a gazdasági társaságok igazgatóságában és felügyelő bizottságában;

ˇ a MNÜA gazdasági társaságainál a tulajdonosi döntések érvényesítését a tartós használatba, illetve tulajdonba adott vagyont illetően;

ˇ a kuratórium és a vagyont kezelő társaságok intézkedéseinek eredményességét a kedvezményes üdültetés jobb tárgyi feltételeit szolgáló beruházásokhoz és felújításokhoz szükséges források megteremtése érdekében.

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

II. Részletes megállapítások

1. Az alapítványnak átadott célvagyon
2. Az alapítványi vagyon feletti rendelkezési jog megosztása
3. A MNÜA ingatlan- és egyéb vagyonának alakulása
4. A Hunguest Hotels Rt-be bevont külső befektetők
5. A Hunguest Rt gazdálkodása
6. A vagyongazdálkodás és a vagyonkezelés hatása az üdültetésre