![]() |
|
|||||
A KÖZSZOLGÁLATI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGEALAPSZABÁLYAA Szövetség a közszolgálati dolgozók, és nyugdíjasok önálló, egyenjogú szakszervezeteinek önkéntes, demokratikus szervezete. 2. A Szövetség neve: Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége 4. A Szövetség országos társadalmi szervezet, állami, politikai és munkáltatói szervezetektől független, az Alkotmány és a vonatkozó jogszabályok keretei között saját alapszabálya szerint működik. 5. A Szövetség jogi személy. 6. A Szövetség a vonatkozó megállapodások és jogszabályok szerint közvetlenül képviseli tagszervezetei érdekeit az érdekegyeztetés szakmai - ágazati fórumain. 7. A Szövetség célja: a Szövetséget alkotó szakszervezetek közös érdekeinek megjelenítése, képviselete és védelme, különös tekintettel a köztisztviselőkre és a sajátos szolgálati viszonyban állókra. A Szövetség feladatai: 8. A köztisztviselők, a szolgálati viszonyban állók és a közalkalmazottak szakszervezetei közötti együttműködés kialakítása, egységes fellépésük szervezése, a közös célkitűzések megvalósításához nélkülözhetetlen szakszervezeti egység és összefogás megteremtése; 8.1.a közszolgálat területén a munkavállalók és nyugdíjasok érdekeinek képviselete és érvényesítése; 8.2. a tagszervezetek együttműködésének koordinálása, szolgáltatások nyújtása szervezeteik számára az anyagi és egyéb lehetőségektől függően: - jogi tanácsadás, képviselet; - képzés, továbbképzés; - sajtószolgálat; - lapkiadás; - közös információs adatbázis üzemeltetése; - a tagszervezetek munkájához szakértői háttér biztosítása. - segélyezés;? 8.3. kapcsolattartás a hazai és nemzetközi szakszervezeti mozgalom partner szervezeteivel, szakszervezeti központjaival; A Szövetség tagszervezetei és társult tagjai nemzetközi kapcsolatainak segítése, koordinálása. A Szövetség működésének alapelvei 9. A képviseleti demokrácia elvéből következően: 9.1. a Szövetség testületei kötelező döntést csak saját működésükre, ügyintéző szerveikre hoznak;
9.2. A Szövetség tisztségviselői és delegáltjai visszahívhatók. 9.3. A tagszervezetek jogosultak a szövetségi testületek rendkívül összehívását a tisztségviselők és a delegáltak visszahívását kezdeményezni. 9.4. A Szövetség - az egyes foglalkozási csoportok kezdeményezésére - tagozatokat, szakmacsoportokat, eseti bizottságokat hozhat létre. 9.5. Az ifjúság, a nyugdíjasok érdekeinek sajátos megjelenítése és képviselete céljából a Szövetég a tagszervezetek kezdeményezésére tagozatokat, állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. 10. A szolidaritás elve a közös érdekek képviseletét, érvényesítését biztosítja. Lehetővé teszi, hogy a döntésben nem érdekelt szakszervezetek - segítsék a Szövetség más tagszervezeteinek érdekérvényesítő törekvéseit, felkérés vagy önkéntes elhatározás alapján közös akciókkal támogassák az érdeksérelmet szenvedett tagszervezetet, vagy a tagság egy csoportját;
11. A nyilvánosság elvéből következően: a munkavállalói érdekek feltárása, egyeztetése és érvényesítése a tagság tudtával, támogatásával, a közvélemény tájékoztatásával nyilvánosság előtt történik; a munkavállalói érdekeket érintő országos ügyekben a Szövetség által kialakított álláspontot a kormány döntését megelőzően nyilvánosságra hozható; a szövetségi testületek üléseit a tagszervezetek tagjai számára nyilvánosak. Kölcsönös felelősség elvéből következően:
A szövetség és a tagszervezetek kapcsolata 13. A szövetséget a tagszervezetek önkéntesen, közös érdekek és kölcsönös kötelezettségek alapján hozzák létre: - teljes tagsági joggal (továbbiakban tagszervezet) - társult tagsági joggal (továbbiakban társult tag) 14. A szövetség nyitott. Tagjai vagy társult tagjai sorába olyan önálló érdekképviseleti szervezetet lehet felvenni, amely elfogadja a Szövetség alapszabályát, tevékenysége nem ellentétes a Szövetség által vállalt kötelezettségekkel, vállalja a szövetségi tagdíj fizetését felvételét írásban kéri, és jelentkezését a Szövetségi Tanács elfogadja. 15. A Szövetség tagszervezetei egyenrangúak. 16. A Szövetség megszűnik ha kettőnél kevesebb teljes jogú tagszervezete van; feloszlatással; más szakszervezeti szövetséggel való egyesüléssel; megszűnésének megállapításával; feloszlással. 17. A tagszervezet joga
18. A társult tag joga a Szövetségi Tanácsba és a Kongresszusba képviselőket delegálni; tanácskozási joggal részt venni a Szövetségi Tanács és a Kongresszus munkájában; kérdéseket intézni, javaslatokat tenni a Szövetség tisztségviselőihez, testületeihez, tájékoztatást kérni a Szövetség társult tagokat érintő tevékenységéről. Ezekre a címzett köteles 30 napon belül érdemi választ adni; a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni. 19. A tagszervezet kötelessége elősegíteni a Szövetség eredményes működését; részt venni a Szövetségi Tanács munkájában; részt venni mindazon tevékenységekben, amelyekben a közreműködést elvállalták; a szövetségi tagdíjat rendszeresen fizetni; felkérésre a Szövetségi Tanácsot tájékoztatni tevékenységéről. 20. A társult tag kötelessége részt venni mindazon tevékenységekben, amelyekben a közreműködést elvállalták; a társult tagokra megállapított szövetségi tagdíjat, amely a mindenkori szövetségi tagdíj 25 százaléka, valamint az igénybevett szolgáltatások után a költség-hozzájárulást megfizetni. 21. A Szövetség tagság megszűnik kilépéssel, kizárással, a tagszervezet megszűnésével. 21,1, A kilépési szándékot a kilépést megelőzően legalább 3 hónappal korábban kell írásban bejelenteni a Szövetségi Tanácsnak. A kilépő szervezet tagdíjfizetési kötelezettsége csak a tárgyév végével szűnik meg. 21.2. Kizárás a Szövetség Alapszabályával ellentétes működés vagy a szövetségi tagdíj 6 hónapon túli nemfizetése esetén kezdeményezhető. Kizárást kezdeményezhet a Szövetség bármely tagszervezete és a Szövetség Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága. Tagszervezet kizárásáról az elnökség előterjesztése alapján a Szövetségi Tanács határoz 2/3-os többséggel. A Szövegség testületei, tisztségviselői és szervezete 22. A Szövetség testületei, szervei: Kongresszus - a Szövetség legfelsőbb testülete Szövetségi Tanács - Szövetség képviseleti testülete Elnökség - a szövetség ügyintéző testülete Pénzügyi Ellenőrző Bizottság - a Szövetség gazdálkodási ellenőrző testülete Szövetségi Iroda - a Szövetség adminisztratív szervezete. A Kongresszus 23. A Kongresszus a Szövetség legfelsőbb döntést hozó szerve. Szavazati jogú tagjai: 1000 taglétszámig a tagszervezetek 2-2 képviselője és minden további megkezdett 1000 taglétszám után további 1-1 képviselő; a Szövetségi Nyugdíjas Tanács és a Szövetségi Ifjúsági Tagozat 2-2 képviselője a Szövetség elnöke és társelnökei. Tanácskozási jogú tagjai: 1000 taglétszámig a társult tagok 1-1 képviselője és minden további megkezdett 2000 taglétszám után további 1-1 képviselő. 24. A Kongresszus hatáskörébe tartozik az olyan döntések meghozatala, amelyek a szövetség szervezetét, működését, vagyonát alapvetően érinti. A Kongresszus kizárólagos hatáskörben dönt: 24.1. a Szövetség Alapszabályáról, Programjáról, azok módosításáról; 24.2. a Szövetségi Tanács és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadásáról; 24.3. a hatáskörébe utalt választások és visszahívások ügyében, így: - a Szövetség elnökének, két társelnökének, - a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének, alelnökének megválasztásáról, . visszahívásáról. 24.4. a Szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésről, kiválásának kimondásáról. 24.5. a Szövetség Tiszteletbeli Elnöke cím adományozásáról. 24.6. a Szövetség feloszlásának kimondásáról. A Kongresszus kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdések eldöntését a Szövetségi Tanács hatáskörébe utalhatja. 25. Kongresszust szükség szerint, de legalább négy évente egy alkalommal kell tartani. A Kongresszust a Szövetségi Tanács hívja össze. Kongresszust kell összehívni akkor is, ha azt - tagszervezetek 1/3-a; - a Kongresszus tagjainak 20 %-a; - a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság napirend megjelölésével kéri. 26. A Kongresszus akkor határozatképes, ha a mandátummal rendelkező küldöttek és a tagszervezetek több mint 50 %-a jelen van. 27. A Kongresszuson tanácskozási joggal vesznek részt a társult tagok képviselői. 28. A Kongresszus döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a 24.1. és 24.4. pontban felsorolt felsoroltakat, mely ügyekben a döntéshez legalább a jelenlévő szavazati jogú küldöttek kétharmadának igen szavazata szükséges. Bármely tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a kongresszus külön vita nélkül dönt. Személyi kérdésekben a jelölés nyílt, a választás titkos. Amennyiben többes jelölés esetén egyik személy sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges többséget, úgy a választás második fordulójában az a két jelölt vehet részt, akik az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. A Szövetségi Tanács 29. Szövetségi Tanács a Szövetség képviseleti testülete. Szavazati jogú tagjai: a tagszervezetek 1-1 képviselője, a Nyugdíjügyi Tanács, és a Szövetségi Ifjúsági Tagozat képviselője, a Szövetség elnöke, társelnökei Tanácskozási jogú tagjai: a társult tagok 1-1 képviselője. A Szövetség Tanács üléseinek állandó meghívottja a PEB elnöke. 30. A Szövetségi Tanács hatásköre Két kongresszus közötti időszakban állást foglal, véleményt nyilvánít a Szövetséget érintő aktuális kérdésekben, dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Kongresszus kizárólagos hatáskörébe, illetve azokban, amelyeket a Kongresszus a hatáskörébe utal. Így dönt: 30.1. Az éves költségvetés meghatározásáról, a gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadásáról; 30.2. a Szövetség munkaszervezetének kialakításáról; 30.3. a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata jóváhagyásáról; 30.4. a szövetségi tagdíj és a költség-hozzájárulások mértékéről; 30.5. a Szövetség éves munkaprogramjának és beszámolójának elfogadásáról; 30.6. új tagszervezet, és társult tag felvételéről; 30.7. tagszervezet, és társult tag kizárásáról; 30.8. a Szövetség más hazai és nemzetközi szervezethez történő csatlakozásáról, illetve kiválásáról; 30.9. az SZMSZ által hatáskörébe utalt személyi kérdésekről; 30.10 a Szövetséghez tartozó tagszervezetek egészét, vagy nagyobb csoportját érintő érdekképviseleti álláspontokról, javaslatokról; 30.11. az Elnökség két Szövetségi Tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról. 31.A Szövetségi Tanács ülését szükség szerint, de legalább negyed évente össze kell hívni. Szövetségi Tanács üléseit az Elnökség hívja össze. Össze kell hívni a Szövetségi Tanácsülést akkor is, ha azt bármely tagszervezet vagy a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a napirend megjelölésével kéri. 32. A Szövetségi Tanács akkor határozatképes, ha a tagszervezetek képviselőinek több mint fele jelen van. Amennyiben a Szövetségi Tanács nem határozatképes, úgy legkésőbb 15 napon belül újra össze kell hívni. Ekkor a megjelentek létszámától függetlenül a testület határozatképes. 33.A Szövetségi Tanács ülésein tanácskozási joggal vesznek részt a társult tagok képviselői és mindazok, akiket az elnökség tanácskozási joggal meghív. 34. A Szövetségi Tanács döntéseit általában nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel kivéve a 30.1, 3, 4, 6, 7, 8, 9. pontokban felsorolt ügyeket, mely esetekben döntéshez kétharmados szavazati többség szükséges. Bármely tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a testület külön vita nélkül dönt. 35. A Szövetségi Tanács döntései ellen a tagszervezetek a soron következő kongresszushoz fellebbezhetnek. Az Elnökség 36. A Szövetség ügyintéző testülte. Tagjainak száma 13 főnél több nem lehet. Az Elnökség tagjait a tagoztok és a szakmacsoportok delegálják, illetve a Szövetségi Tanács választja a SZMSZ-ben meghatározott módon. Az Elnökség tagjai a Szövetség elnöke, társelnökei, állandó meghívottja a Szövetségi Iroda vezetője, a PEB elnöke. 37. Az Elnökség a végzett tevékenységéről köteles évente beszámolni a Szövetségi Tanácsnak. 38. Az Elnökség hatásköre 38.1.a Szövetségi Tanács két ülése közötti időszakban állást foglal, véleményt nyilvánít a szövetséget érintő aktuális kérdésekről, dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Szövetségi Tanács és a Kongresszus kizárólagos hatáskörébe; 38.2. dönt a Szövetségi Tanács összehívásáról, javaslatot tesz az ülés napirendjére; 38.3. dönt a Szövetségi Tanács elé kerülő előterjesztések tervezetéről; 38.4. dönt az SZMSZ által hatáskörébe utalt személyi ügyekben. 39. Az Elnökséget szükség szerint, de legalább kéthavonta össze kell hívni. Az elnökség üléseit az Elnök hívja össze. Össze kell hívni az Elnökséget akkor is, ha azt bármely tagszervezet, vagy a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a napirend megjelölésével kéri. 40. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Amennyiben az Elnökség nem határozatképes, úgy legkésőbb 5 napon belül újra össze kell hívni. Ekkor a megjelentek létszámától függetlenül a testület határozatképes. 41. Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek mindazok, akiket az Elnökség ilyen céllal meghív. 42. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármely tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a testület külön vita nélkül dönt, egyszerű többséggel (50 százalék + 1 fő) dönt. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 43. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB) a Szövetség gazdálkodását ellenőrző - a Szövetségi Tanács mellett működő - önálló testület. Létszáma 5-7 fő, elnökét, alelnökét a Kongresszus választja, tagjait a tagozatok, a szakmacsoportok, illetve a tagszervezetek delegálják a SZMSZ-ben meghatározott módon. A PEB tagjai a Kongresszus kivételével nem lehetnek más szövetségi választott, vagy delegált testület tagjai, és nem állhatnak a Szövetség, illetve tagszervezetei apparátusánál munkaviszonyban. 44. A PEB a Szövetség által kezelt anyagi alapoknak a tagság, illetve a tagszervezetek érdekeinek megfelelő hatékony felhasználása céljából: 44.1. előzetesen véleményezi a Szövetség költségvetésének tervezetét, annak év-közbeni módosítását, a beruházásokat, a nem tervezett jelentősebb kiadások indokoltságát, a gazdálkodásról készített időszakos és éves beszámolókat> 44.2. folyamatosan vizsgálja a Szövetség gazdálkodását, segíti a költségvetés szerinti hatékony és takarékos gazdálkodását; 44.3. vizsgálatot tart minden esetben, ha a gazdálkodással kapcsolatban panasz, bejelentés érkezik. A vizsgálat eredményéről tájékoztatja az intézkedésre jogosult személyt, illetve a Szövetségi Tanácsot, továbbá a bejelentőt; 44.4. ellenőrzi a tagszervezetek, a társult tagok szövetségi tagdíjainak, költség-hozzájárulásainak befizetését; 44.5. ellenőrzéseiről, vizsgálatainak tapasztalatairól a Szövetségi Tanácsot és a Szövetség elnökét folyamatosan tájékoztatja, a szabálytalanságok megszüntetésére javaslatot tesz, illetve határidőt írhat elő; 45.6. tevékenységéről a Kongresszusnak, illetve a Szövetségi Tanácsnak számol be. A Szövetség tisztségviselői 45. A Szövetség tisztségviselői - a szövetség elnöke - a Szövetség két társelnöke - a PEB elnöke, alelnöke. 46. A Szövetség tisztségviselői indokolt esetben a megválasztó testület részéről visszahívhatók. 47. A Szövetség elnöke, társelnökei; 47.1.szövetség elnökét, társelnökeit a Kongresszus négy évre titkos szavazással választja. E tisztségekre történő megválasztásukkal egyben a Szövetségi Tanács és az elnökség tagjaivá is választják Őket; 47.2. az elnök előre nem látható tartós akadályoztatása, vagy felmentése esetén a következő kongresszusig a Szövetségi Tanács az egyik társelnököt bízza meg az alelnöki teendők ellátására; 47.3. az Elnök felelős a Szövetség testületeinek, szakértői és koordinációs szervezetének szabályszerű működéséért, gyakorolja a munkáltatói jogot a Szövetségi Iroda alkalmazottai felett; 47.4. a Szövetség általános képviseletére jogosult személyek; 47.5. képviselik a Szövetséget más országos szakszervezeti szövetségben, a kormányzati-, munkaadói szerveknél, és a nemzetközi kapcsolatokban; 47.6. vezetik a Szövetségi Tanács, és az elnökség üléseit; 47.7. az Elnökség két ülése között - utólagos beszámolási és jóváhagyási kötelezettség mellett - állát foglalnak, döntenek az Elnökség hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben; 47.8. közvetlenül irányítják a kinevezett ügyvezető-irodavezető munkáját; 47.9. tevékenységüket a Szövetség SZMSZ-ben meghatározott munkamegosztás szerint végzik, tevékenységükért tiszteletdíjat, illetve A Szövetségi Iroda 48. Az Irodát az Elnök által kinevezett irodavezető irányítja. Az Iroda feladatai:
A Szövetség gazdálkodása 49. A Szövetség gazdálkodását az alábbi tevékenységek körében végzi: 49.1. a Szövetség pénzügyi alapjai elsősorban a tagszervezetek és társult tagok által fiztett tagdíjakból származnak; 49.2. a Szövetségi tagdíj mértékét az éves költségvetés részeként a Szövetségi Tanács határozza meg 49.3. a tagdíjat a tagszervezetek és a társult tagok negyedévenként fizetik be a Szövetség számlájára; 49.4. a Szövetség az alapszolgáltatásain túl - évente meghatározott mértékű - költségtérítésért kiegészítő szolgáltatásokat is nyújthat tagszervezeteinek és társult tagjainak; 49.5. a Szövetség pénzügyi alapjainak növelése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat; 49.6. a Szövetség tagszervezetei, társult tagjai által képviselt tagság védelmére, támogatására elkülönített forrásokat, külön alapokat hozhat létre, melyek bevételei származhatnak jogi személyek és magánszemélyek hozzájárulásaiból, felajánlásaiból; 49.7. a Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona - a hitelezők kielégítése után - a tagszervezeteinek tulajdonává válik a Szövetség működése alatti aktív taglétszáma. Jóváhagyta: A KSZSZ Kongresszusa |
||||||
|
| Tanulmányok, továbbképzés | Jogtár | Archívum | Kapcsolat | E-mail | |
||||||
| ||||||