Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének

Tájékoztatója

a létszámcsökkenéssel összefüggő feladatokról

A kormány 2003. október 8-án döntött arról, hogy a minisztériumokban és a hozzájuk kapcsolódó központi közigazgatási szerveknél is háttérszervezeteknél 10 százalékos, a központi közigazgatási szervek területi és helyi költségvetési szerveinél átlagosan 6 százalékos létszámcsökkenést kell végrehajtani.

A végrehajtást elrendelő kormányhatározat tervezetét az arra illetékes országos érdekegyeztető fórumok – Országos Közszolgálati érdekegyeztető Tanács, Köztisztviselői érdekegyeztető Tanács – nem tudták megtárgyalni, mert ezeken a határozattervezetet nem terjesztették elő. A szakszervezetek a munkavállalók érdekében ezért csak a végrehajtásban kaptak lehetőséget azzal, hogy az intézkedési terveket egyeztetni kell a szakszervezetekkel. A munkahelyi és szakszervezeti vezetők azonban erről is csak a sajtó útján értesülhettek, hiszen információink szerint a kormányrendeletet a mai napig (2003. október 14.) nem kapták meg az érintettek.

A rendelkezésre álló információk alapján a következőket ajánljuk a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó és a létszámcsökkentéssel érintett szakszervezetek figyelmébe.

1. A KSZSZ elnökségének állásfoglalásban is kifejezett véleménye, hogy elutasítja a kizárólagosan költségvetési szempontoknak alárendelt létszámcsökkenést. A testület határozott véleménye az, hogy – az egységes közszolgálati törvény megismert koncepciójában is megfogalmazott módon – az állami feladatok körének teljes számbavétele után lehetséges igazságos döntést hozni a közfeladatok ellátásához szükséges létszámról. A kormány döntése ellentmond a kiszámítható köztisztviselői életpálya deklarált kormányzati szándékának is.

2. Mivel a végrehajtás megkezdődött és az intézményeknek október 22-ig el kell készíteniük intézkedési tervüket, a helyi szakszervezetek csak a közreműködésükkel tudnak enyhíteni a kormánydöntés hatásán. Javasolt azonban annak kihangsúlyozása, hogy a szakszervezet nem asszisztálni kíván az elbocsátásokhoz, hanem a munkavállalók érdekében működik közre.

2

3. Javasoljuk, hogy az érintett szakszervezetek, ahol még nem tették meg, sürgősen vegyék fel a kapcsolatot a terület humánpolitikai vezetőjével, tájékozódjanak az intézkedési tervkészítés helyzetéről. Igényeljék, hogy még a véglegesítése előtt a megfelelő szakszervezeti fórum megtárgyalhassa, véleményezhesse.

4. A szakszervezeti testületek mérlegeljék, hogy az intézményben indokoltnak tartják-e, hogy szervezeti változtatások is történjenek. Ebben az esetben ugyanis 2004. február 28-ig kell végrehajtani ehhez kötődően a létszámcsökkentést.

5. A szakszervezetek kezdeményezzék, hogy az intézmény vezetése mérje fel a humánerőforrás helyzetét és sokoldalú mérlegelés alapján döntsön az elbocsátásokról.

6. A szakszervezetek mérlegeljék, hogy a lehető legkisebb sérelmet okozva, kezdeményezzék-e az elbocsátandó kör meghatározásánál számba vehető munkaerőt. Így a nyugdíjasként foglalkoztatottakat, a korkedvezményes nyugdíjjogosultságot szerzetteket, azokat, akik intézményi hozzájárulás esetén önként vállalnák a nyugdíjazásukat, a határozott idejű közszolgálati jogviszonyban állókat, a pályakezdőket, az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultakat. Számoljanak a be nem töltött státuszokkal is.

7. Információink szerint nem a jelenlegi, hanem a 2003. január elsejei állapothoz viszonyítva történik a létszámcsökkentés számszerű meghatározása. A szakszervezetek győződjenek meg arról, hogy ez így valósul-e meg.

8. A szakszervezetek munkahelyi szervei vegyenek részt a helyi döntések előkészítésében. Mivel a munkatársak egyéni, szociális helyzetéről ezen a szinten rendelkezhetnek a legtöbb információval, működjenek közre abban, hogy indokoltan szociális védelemre szoruló (pl.: egy keresős, vagy több gyermekes család, gyermekét egyedül nevelő, stb.) munkatársakat ne bocsássanak el.

3

9. Megengedhetetlen az is, hogy a létszámcsökkentést politikai tisztogatásra használják fel.

10. A szakszervezetek kezdeményezzék, hogy az elbocsátandó kör meghatározásánál fontos szempont legyen a munka teljesítményének, a minősítéseknek az értékelése. Ragaszkodjanak a jó munkaerő megtartásához.

11. A szakszervezetek a lehetőségeikhez képest mérlegeljék azt is, hogy az elbocsátások esetén a maradókra milyen munkateher hárul. Ha indokoltnak tartják, tegyenek javaslatot a szervezeti egységek közötti differenciált létszámcsökkentésre.

12. A szakszervezetek kezdeményezzék, hogy az intézkedési tervek ne csak a létszámcsökkentés elveit, a csökkentés egységenkénti történő bontását, határidőt, stb. határozzák meg, hanem ehhez kapcsolódóan tartalmazzák a munkakörök, feladatok átcsoportosítását (megszűntetését) is.

13. A szakszervezetek győződjenek meg arról, hogy az elbocsátások a törvényi előírások maximális betartásával történnek-e. Így a köztisztviselői törvény előírása szerint megtörténjen a munkáltató csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésének bejelentése legalább 30 nappal előtte a területileg illetékes munkaügyi központnak. (Tájékoztatásul közöljük, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszám alapján 20 főnél kevesebb k9öztisztviselő foglalkoztatása esetén 5 fő, 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 fő, 100 vagy ennél több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a létszám 10 százaléka, 300 vagy ennél több munkavállaló foglalkoztatásánál pedig legalább 30 fő.)

14. Az érintett munkavállalókat szintén legalább 30 nappal előbb írásban kell értesíteni.

4

15. A köztisztviselői jogállásáról szóló törvény előírja, hogy a közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét kikérni. Erre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve részletesen előírásokat tartalmaz. Bár ezt a Ktv. nem veszi át, tájékoztatásul közöljük.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles a szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal konzultációt kezdeményezni. A konzultációnak ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés elveire, a következmények enyhítését célzó eszközökre. A konzultációt megelőzően legalább 7 nappal a munkáltató köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni:

1. a tervezett létszámcsökkentés okait,

2. a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megoszlásban, a tervezett létszámcsökkentésben érintett, illetve a döntést megelőző időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámát.

A konzultáció során a munkáltató megfelelő időben köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni:

1. a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamát és időbeni ütemezését,

2. a kiválasztás szempontjait,

3. a munkaviszony megszűntetésével járó, a jogszabályban meghatározottól eltérő juttatás feltételeit, mértéke meghatározásának módját.

A Munka Törvénykönyve azt is előírja, hogy a konzultációt követően a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésében meg kell határozni a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját, illetve végrehajtásának időbeni ütemezését.

A munkáltatónak az illetékes munkaügyi központnak küldött értesítését (másolatát) meg kell kapnia a munkavállaló képviselőinek is.

5

16. A köztisztviselői törvény csoportos létszámleépítésre vonatkozó rendelkezésének megszegésével közölt rendes felmondás jogellenes. Ha a munkaadó megsértette a szakszervezet csoportos létszámleépítés esetére biztosított jogait, a szakszervezet ennek megállapítására a bírósághoz fordulhat.

17. Felhívjuk arra a figyelmet, hogy a Ktv. (illetve a Munka Törvénykönyve) szerint a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

1. a betegség miatt keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,

2. a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,

3. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,

4. a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság,

5. a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,

6. a sor-, vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama.

A Ktv. szerint a védelem nem vonatkozik a fentebb említett esetekben akkor a köztisztviselőre, ha öregségi nyugdíjasnak minősül. (62 életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, illetve a korhatár betöltése előtt bármilyen jogcímen nyugdíjban van.) Szintén a köztisztviselői törvény tartalmazza, hogy ha a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről szóló tájékoztatás közlésének időpontjában a köztisztviselő felmentési tilalom alatt áll, a felmentés csak a védelem megszűnését követően közölhető.

6

18. Szintén felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Munka Törvénykönyve általános hatállyal védelmet biztosít a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalóknak. Így munkaviszonyuknak a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét. Ez a védelem a megbízás megszűnését követő egy évre is jár, feltéve, ha az adott személy a tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.

A fentiekre tekintettel javasoljuk, hogy a szakszervezeti vezetők az összeállított listák előzetes megtekintésével győződjenek meg arról, hogy szerepel-e rajtuk választott, tehát védelem alatt álló szakszervezeti tisztségviselő.

19. A fenti pontokban foglaltakra tekintettel, és az ezekben említett szempontok érvényesítése érdekében a szakszervezetek ragaszkodjanak a feladatok határidőhöz kötött ütemezéséhez.

20. A szakszervezetek alapos mérlegelés után alakítsák ki álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy egyetértésüket adják-e esetleg a kormánydöntésben meghatározottnál nagyobb létszámcsökkentéshez, ha a kötelező 10, illetve 6 százalékon felüli elbocsátásokkal megtakarított bért a maradók bérfejlesztésére lehet fordítani. A KSzSz vezetésének az az álláspontja, hogy a szolidaritás jegyében ez a módszer nem támogatható, nem egyeztethető össze azzal, hogy egyes munkavállalók a szakszervezet asszisztálásával mások egzisztenciális hátrányára jussanak előnyökhöz.

21. A szakszervezetek tájékozódjanak arról, hogy a létszámcsökkentések fedezetét valóban a 2003. évi állami költségvetés céltartaléka biztosítja-e. Ragaszkodjanak ahhoz, hogy a végkielégítések kifizetése semmiképpen nem történhet az adott intézmény költségvetésének terhére.

7

22. A szakszervezetek győződjenek meg arról, hogy az elbocsátandóknak maradéktalanul biztosítják-e a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglalt juttatásokat. Így a 6 hónapos felmondási idő. (Ezt határozott idejű közszolgálati jogviszony megszűntetése esetén nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

23. A köztisztviselők a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzés alól mentesíteni kell. A szakszervezet indokolt, hogy a szakszervezetek javasolják, hogy ahol ez megoldható, ott ennél többre (akár az egész időtartamra) mentsék fel az érintetteket.

24. A közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján biztosítani kell a végkielégítést. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a végkielégítés mértéke 4 havi illetménnyel emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság – a 62. életév betöltése és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezés –, vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a köztisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. Ugyanakkor nem jogosult végkielégítésre a köztisztviselő, ha legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.

25. Javasoljuk, hogy az intézkedési terv tartalmazza azt is, hogy a munkavállaló munkahelyének megszűnésekor a ki nem adott szabadságot pénzben meg kell váltani.

26. Ugyancsak kimutatást kell készíteni azokról, akik jubileumi jutalomra jogosultak, figyelembe véve a felmondási időt is.

8

27. Az intézkedési terv térjen ki arra, hogy hogyan rendezik azok helyzetét, akik tanulmányi szerződést kötöttek, illetményelőleget, munkáltatói kölcsönt, lakhatási, lakásépítési- vásárlási (visszatérítendő) támogatást kaptak. (Tisztázandó, hogy a közszolgálati jogviszony megszűnésével megszűnik-e a lakásépítéshez, vásárláshoz, hitelintézettől igényelt kölcsön összegéhez adott állami kézfizetői kezességvállalás, illetve fizetendő-e a hitelintézet útján a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára egyszeri kezességvállalási díj, amelynek mértéke a kezességgel vállalt kötelezettség 2 százaléka.) (a Ktv. szerint ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya egyebek között „e törvény /Ktv./ erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben /15.§. c./ szűnik meg, akkor fizetni kell. Ide tartozik viszont az is, ha a kormány döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincsen lehetőség.) Indokolt, hogy ne az elbocsátott munkavállalóval fizetessék meg ezt az összeget.

28. Ahol indokolt és szükséges, (pl. szervezeti átalakítás) gondoskodjanak a Közszolgálati Szabályzat módosításáról is.

29. A kormány ígérete szerint külön program indul arra, hogy a közigazgatásban képzett munkaerő a civil és nonprofit szervezeteknél, önkormányzatoknál találjon munkát. Meg kell szervezni azonban, hogy az érintettek a lehetőségekről használható tájékoztatást kapjanak. Kérdéses, hogy az intézkedési terv elkészítésének határidejéig ez ügyben a kormányzati szervek biztosítanak-e megfelelő információt. Vélhetően azonban a felmondási idő alatt a program már ismeretessé válik. Javasolt, hogy az intézkedési terv tartalmazza, hogyan történik erről az érintettek értesítése.

Budapest, 2003. október 14.