A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (továbbiakban: KSZSZ) és a

Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (továbbiakban: MKKSZ) (továbbiakban: Együttműködők)

1. Az Együttműködők szervezeti, működési önállóságuk, szakszervezeti konföderációs és más szervezeti kapcsolataik megtartása mellett tevékenységüket összehangolják. Együttműködésük elvi alapja az a kölcsönös érdek, amely a köztisztviselői, közalkalmazotti, szolgálati viszonyban dolgozók és közszolgálati munkavállalók (birák, ügyészek, birósági és ügyészségi dolgozók) érdekképviseletére és érdekérvényesítésére épül.

2. Az Együttműködők megállapodnak abban, hogy a két szervezet között jelenleg meglévő vitás ügyeket átvizsgálják, és céljuk a megegyezésre törekvés, a méltányosság, az arányosság elve alapján, valamint a szervezeti érdekekre tekintettel.

Ennek érdekében az Együttműködők kijelölik tárgyalócsoportjaikat (2-2 fő), hogy a lehetséges rendezés elveiről, formáiról és a lezárásra vonatkozó döntési javaslatokról tárgyaljanak. Ezen ügyekben folytatott tárgyalások menete és eredménye nem befolyásolja a két szervezet azon elhatározását, hogy a jövőbeni szakszervezet-politikai, érdekvédelmi tevékenységüket az együttes érdekekre tekintettel összehangolják, keresik az együttes fellépés lehetőségét. Amennyiben valamely ügyben eltérő nézetek alakulnak ki, kerülik a nyilvános vitákat, de az eltérő álláspontok szervezeten belüli ismertetésének lehetőségét nem zárják ki.

3. A folyamatosan jelentkező szakszervezet-politikai ügyek összehangolására és közös képviseletére létrejön a Közszolgálati Együttműködési Bizottság (továbbiakban: KszEB), amelynek összehívását bármelyik Együttműködő kezdeményezheti. A KszEB-be mindkét szervezet 3-3 tagot delegál. A KszEB ülésének előkészítése, összehívása és vezetése, valamint az Együttműködők közös érdekeinek képviselete - 6 hónaponkénti váltással - a KSZSZ vagy az MKKSZ elnökének feladata. 2001. június 30-áig a KSZSZ elnöke látja el a KszEB soros elnöki feladatokat.

4. Az Együttműködők megvizsgálják, hogy a munkahelyi szakszervezeti tisztségviselők számára milyen tárgykörű és rendszerű képzési (továbbképzési) formákat lenne célszerű közösen szervezni, milyen képzési és információs anyagokat lehet készíteni, hol és milyen területen szervezhető a képzés.

5. Az eredményesebb, megalapozottabb érdekképviseletet szolgáló érdekvédelmi-szakmai konferenciák közös szervezésével is elősegítik, hogy egy-egy tárgykörben optimális legyen a szakszervezet-politikai cél meghatározása és megvalósítása.

Jelen megállapodásnak nem tárgya az ilyen témakörök teljes körű számbavétele, de már most jelezhető néhány ügykör (példa értékkel):

6. Az Együttműködők megállapodnak abban is, hogy nemzetközi kapcsolataikat összehangolják, kölcsönösen tájékoztatást adnak egy-egy rendezvényről vagy akcióról.

7. A nagyobb jelentőségű szakszervezet-politikai ügyekben a KSZSZ és az MKKSZ vezető testületei együttes tárgyalásokat kezdeményeznek; a sajtótájékoztatóikat összehangolják vagy közösen szervezik.

8. A Együttműködők együttesen részt vesznek az Első Közszolgálati Pénzügyi Tanácsadó Kft. alapításában és működtetésében. Mint alapítók és tulajdonosok érdekeltek abban, hogy az alapítói szerződés rendelkezéseinek megfelelően a Kft. eredményesen működjön, egyben a szakszervezeteket vagyoni érdeksérelem ne érje. Ez irányú fellépéseiket előzetesen egyeztetik.

9. Ezen együttműködési megállapodás az Együttműködőket nem korlátozza abban, hogy más szervezetekkel külön-külön együttműködjenek, illetve együttműködési megállapodást kössenek vagy szervezeti kapcsolatokat létesítsenek. A kölcsönös tájékoztatás keretében azonban az Együttműködők e lépéseiket egyeztetik.

10. A KSZSZ és az MKKSZ alapokmányaikban külön-külön is kinyilvánították, hogy pártoktól független és pártpolitika-semleges munkavállalói érdekképviseletet és érdekvédelmet valósítanak meg. Ennek megfelelően a választások alkalmával országgyűlési és helyi önkormányzati képviselő jelölteket szervezetileg nem támogatnak, szervezeti érdekeltségi körükben az ilyen döntéseket nem támogatják. Az egyes politikai pártok programjának tartalmi elemeiről az Együttműködők önállóan alakítják ki véleményüket, de a KszEB együttes állásfoglalását bármelyik Fél kezdeményezheti.

11. Az Együttműködési Megállapodást a KSZSZ és az MKKSZ vezető testületeinek egyetértő döntése alapján a két szervezet kijelölt tisztségviselői írják alá, ez egyben a hatálybalépés napja is. Mindaddig hatályban marad, amíg az egyik együttműködő szervezet vagy az Együttműködők közösen másként nem döntenek. Az Együttműködési Megállapodás tartalmának értelmezésére, a hatályosulás vizsgálatára a KszEB kap felhatalmazást. Az együttműködés okmányai a soros elnöki feladatot ellátó Együttműködő iratkezelési rendszerének része, de a félévenkénti váltáskor azt is át kell adni (másolatban).

A megállapodás tartalmához vagy a KszEB működéséhez (döntéseihez) kapcsolódó vitás ügyek - ettől eltérő és külön megállapodás hiányában - jogvitára nem adhatnak alapot.

* * *

Budapest, 2001. április 24.

Michalkó Péter, a KSZSZ elnöke