KÉT-ülés

Kopf eleje A Pénzügyminisztériumban működik a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) titkársága, amely szeptember 26-ra hívta össze a testületet az Országos Önkormányzati Érdekegyeztető Tanáccsal (OÖKÉT) együttes ülésre. A titkárság javasolta, hogy ezen a fórumon a felek konzultáljanak időszerű bérpolitikai kérdésekről. kopf vége

Elsőként dr. Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a gazdaságpolitikai összefüggésekről és néhány számadattal jellemezte a magyar gazdaságot. Elmondása szerint az infláció ez évben 4,5-5 százalék lesz, jövőre pedig az általános forgalmi-adó kulcsainak változása miatt 5,5-6 százalék várható.

Követelmény az államháztartási hiány csökkentése. Ennek megfelelően 2003-ban ez 4,8 százalék körül lesz, 2004-ben a 3,8, 2005-ben a 2,8, 2006-ban pedig a 2,5 százalék elérése a cél.

A kormány szerint a nemzetgazdaságban jövőre 7-8 százalékos bruttó béremelkedés az elfogadható. A közszférában pedig a reálkereset megőrzésénél többre nem gondolnak. Az állam hitelfelvevőként nem vonhat el forrásokat a vállalkozói szférától.

A helyettes államtitkár szerint a köztisztviselőknél ez évben végrehajtott illetményemelkedés jövő évi hatása 5-5,5 százalék lesz. Így a kormány nem javasolja az illetményalap emelését.

Végül dr. Várfalvi István szólt arról, hogy a köztisztviselői törvény módosításával emelni kívánják a szakmai tanácsadói, főtanácsadói cím után járó kiegészítést 10-ről 15 százalékra, és a főtisztviselői illetményeknél is lehetséges lesz a 20 százalékos differenciálás, a lakáshitelekre vonatkozóan pedig rendezik a garanciavállalási díjat.

A munkavállalói oldal, vagyis a köztisztviselőket képviselő szakszervezetek szóvivője, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Fehér József kifejtette, a szakszervezetek remélik, hogy ez csak az első konzultáció, nem a végső szó illetményügyekben. Utalt arra, hogy kezdetben nem volt szó arról, hogy az ez évi kötelező korrekciót figyelembe veszik a 2004. évi bértárgyalásoknál. Módosította a helyettes államtitkár szavait azzal, hogy az ez évi

2

illetményemelés jövőre áthúzódó hatása 4,5-4,58 százalék lesz. Utalt a kormányprogramra: 2002-ben egyszeri felzárkóztatás lesz, majd utána évente a GDP növekedését meghaladó emelés.

A szóvivő ezt követően előterjesztette a munkavállalói oldal több pontból álló tárgyalási csomagját. Ezek közül a legfontosabb a köztisztviselői illetményalap

36 000 forintra emelése, fenntartva a szakszervezeteknek azt a korábbi igényét, hogy kötődjön a minimálbérhez és 2006-ban legyen megegyező vele. Ezzel összefüggésben szülessen jogszabály a diplomás minimálbérről. A teljesítményértékeléshez a költségvetésben normatív támogatás szerepeljen, nagyjából a köztisztviselői kar egy havi bérével megegyező összegben.

Szülessen döntés a közel 10 000 fizikai alkalmazott bérezésének javítására, akik 2001-től nem részesültek központi béremelésben. A bérük minden évben olyan arányban emelkedjen, mint az állami vállalatoknál dolgozóké.

Történjen meg a III. állománycsoportba tartozók, vagyis az ügykezelők bértáblájának áttekintése azért, hogy csökkenjen náluk a túlzottan hosszú várakozási idő.

Javítani kell a középfokú végzettségű köztisztviselők helyzetén is az illetményszorzóik 15 százalékos emelésével. Járjon a képzettségi pótlék alanyi jogon. Szükséges az illetménykiegészítés felülvizsgálata, emelkedjék a középfokú végzettségűek esetében és a nem megyei szinten működő intézmények dolgozói is részesüljenek benne.

Végül mérlegelje a kormányzat a szociális juttatásokra vonatkozóan egy teljesen új rendszer – az úgynevezett cafetering – bevezetését. Ennek segítségével a köztisztviselők maguk dönthetik el, hogy például egy 200 ezer forintos „csomagból” mennyit igényelhet ruházati költségtérítésként, üdülési vagy étkezési hozzájárulásként, nyugdíj- és egészségpénztári támogatásként és így tovább.

A helyettes államtitkár úgy reagált a munkavállalói oldal csomagjára, hogy mindez 30 százalékos bértöbbletet jelentene. További tárgyalásokat tart szükségesnek.

A tanácskozáson elnöklő Pál Tibor, a BM politikai államtitkára azzal zárta az ülést, hogy megtörtént az „étlap” összeállítása, az ajánlatokat még kiegészítik és utána a szakmai egyeztetések következnek.

NC

A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége főtitkárának levele

A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, a legnagyobb szakszervezeti testület teljes szolidaritását fejezi ki a magyar szakszervezeti mozgalom felé a március 24-én sorra kerülő, munkavállalókat sértő intézkedések elleni tüntetés alakalmából.

A magyar munka törvénykönyv javasolt módosítása, mely korlátozza a munkavállalók jogait már néhány éve súlyos viták tárgya. Mindezen túlmenően, mi nagyon sajnáljuk, hogy Magyarországon a szociális partnerviszony valódi mechanizmusa megszakadt, mely keretet biztosított arra, hogy minden vitás kérdést tárgyalások útján rendezzenek le. Nem kétséges, hogy a magyar kormány által bevezetett intézkedések ellentétesek az európai szociális modell szellemével, valamint a nemzetközileg elismert munkaügyi normákkal.

A munka törvénykönyv módosításáról szóló parlamenti szavazás előestéjén annak a reményünknek adunk kifejezést és bízunk abban, hogy a törvényhozókat szociális ügyek iránti lelkiismeretük és a nemzetközileg elismert munkaügyi normák iránti elkötelezettségük vezérli.

A tüntetéshez sok sikert kívánunk!

Áljen soká a nemzetközi szakszervezeti szolidaritás!

Tisztelettel:

Bill Jordan
főtitkár